Nagy változás kezdődik az Európai Unió autópiacán: 2026. november 29-től elindul az új autók környezetvédelmi digitális útlevelének bevezetése. Az úgynevezett Environmental Vehicle Passport, röviden EVP jóval több lesz egy egyszerű elektronikus adatlapnál. A rendszer célja, hogy egy helyen, egységes formában legyenek elérhetők az adott jármű környezeti teljesítményének legfontosabb adatai, a fogyasztástól és a kibocsátástól kezdve egészen az elektromos hajtás és az akkumulátor tartósságáig – írja a Dívány.
A változás az Euro 7 szabályozás része. Fontos azonban pontosítani egy gyakori félreértést: 2026. november végétől még nem minden újonnan forgalomba helyezett személyautóra egyszerre válik kötelezővé az új rendszer. Először az újonnan típusjóváhagyást kapó személyautó- és könnyű haszonjármű-típusokra terjed ki, majd egy évvel később már valamennyi érintett új autóra alkalmazni kell.
A vásárlók számára különösen érdekes lehet, hogy a dokumentumot a gyártó minden járműhöz egyedileg hozza létre, és a rendszer az alvázszámhoz, vagyis a VIN-hez is kapcsolódik. Az adatokhoz QR-kóddal vagy az autó elektronikus rendszerén keresztül lehet majd hozzáférni.
Nem egy újabb papír kerül a kesztyűtartóba
A „járműútlevél” kifejezés alapján könnyű lenne arra gondolni, hogy újabb fizikai okmányt kapnak az autósok, amelyet a forgalmi engedély mellett kell majd tartani.
Nem erről van szó.
Az Euro 7 rendelet az EVP-t digitális nyilvántartásként határozza meg. A dokumentum az adott autó környezeti teljesítményéről tartalmaz adatokat, és nem azonos a hagyományos forgalmi engedéllyel. A gyártónak az autóval együtt kell biztosítania a vásárló számára a hozzáférést.
Ez azért lényeges különbség, mert az EVP alapvetően nem a tulajdonjogot vagy a jármű közúti nyilvántartását igazolja, hanem az autó műszaki-környezeti tulajdonságairól szolgáltat egységes információt.
Ennyi minden kerülhet az autó digitális útlevelébe
Az uniós rendelet meglehetősen részletesen meghatározza, milyen környezeti információk tartoznak az EVP rendszeréhez. Ezek között megtalálható a járműre vonatkozó szennyezőanyag-kibocsátási határérték, a szén-dioxid-kibocsátás, az üzemanyag-fogyasztás, az elektromosenergia-fogyasztás, az elektromos hatótáv, valamint a belső égésű motor vagy az elektromos motor teljesítménye. Elektromos és tölthető hibrid modelleknél az akkumulátor tartósságára vonatkozó adatok is bekerülnek a rendszerbe.
A részletes végrehajtási szabályok szerint az útlevélhez a jármű azonosító adatai is kapcsolódnak, így például az alvázszám, a gyártás dátuma és a kereskedelmi megnevezés. A cél az, hogy az információ egy konkrét járműhöz legyen köthető, ne csupán általánosságban az adott modellhez.
Ez jelentős változás lehet ahhoz képest, ahogyan ma egy autó műszaki vagy környezetvédelmi adatait több különböző dokumentumból, gyártói adatbázisból vagy szervizrendszerből kell összegyűjteni.,
QR-kód kerülhet az autóra
Az egyik leglátványosabb újdonság maga a hozzáférés módja lesz. Az Európai Bizottság végrehajtási szabálya előírja, hogy az EVP adatai QR-kódon keresztül is megjeleníthetők legyenek.
A QR-kódot úgy kell kialakítani, hogy jól látható, olvasható és tartós legyen. Fizikailag elhelyezhető az autón, de az uniós szabály alternatívaként azt is lehetővé teszi, hogy a jármű valamelyik elektronikus kijelzőjén jelenjen meg. Ha az infotainment rendszerben található, a felhasználónak legfeljebb öt menüponton keresztül el kell tudnia érni.
A kód egy biztonságos internetes címre irányíthat. Ez lehet közvetlenül az adott jármű egyedi EVP-oldala, vagy egy központibb felület, ahol az alvázszám megadásával érhetők el a konkrét autó adatai.
Ez azt jelenti, hogy a jövőben akár egy okostelefon is elegendő lehet ahhoz, hogy a tulajdonos hozzáférjen az autó környezetvédelmi útleveléhez.
Legalább húsz évig hozzáférhetőnek kell maradnia
A rendszer egyik kevésbé látványos, de a használtautó-piac szempontjából annál fontosabb szabálya az adatok megőrzése.
A gyártónak biztosítania kell, hogy az EVP-ben szereplő adatok az autó gyártásától számítva legalább húsz évig hozzáférhetők legyenek.
Ez különösen érdekes lehet azoknál az autóknál, amelyek életük során többször gazdát cserélnek. Egy tíz-tizenöt éves jármű esetében ma gyakran komoly utánajárást igényel a gyári műszaki adatok vagy bizonyos környezeti információk hiteles ellenőrzése. Az egységes digitális rendszer ezt hosszú távon egyszerűbbé teheti.
Az elektromos autóknál az akkumulátor lehet a legfontosabb adat
Az EVP bevezetésének egyik legnagyobb jelentősége az elektromos autók piacán lehet.
Egy hagyományos autónál a vásárló általában a motor, a futásteljesítmény, a szervizelőzmények és a karosszéria állapotát vizsgálja. Egy használt elektromos autónál azonban van még egy rendkívül drága alkatrész: a nagyfeszültségű hajtóakkumulátor.
Az akkumulátor idővel természetes módon veszít eredeti energiatároló képességéből. Ez közvetlenül befolyásolhatja az elektromos autó hatótávját és értékét.
Az Euro 7 ezért már nemcsak a kipufogógázzal foglalkozik, hanem minimumkövetelményeket vezet be az elektromos és plug-in hibrid járművek hajtóakkumulátorainak tartósságára is.
Öt év után is legalább 80 százalékot kell tudnia
Személyautóknál, vagyis az M1 kategóriában az Euro 7 egyértelmű határokat állapít meg.
Az elektromos és külső töltésű plug-in hibrid személyautók akkumulátorának az első öt évben vagy 100 ezer kilométerig – attól függően, melyik következik be előbb – legalább az eredeti hitelesített energiatartalom 80 százalékát meg kell őriznie.
Az öt év vagy 100 ezer kilométer utáni időszakban pedig egészen nyolc évig vagy 160 ezer kilométerig legalább 72 százalék az előírt minimum.
Ez tehát nem egyszerű gyártói ígéret vagy ajánlott célérték, hanem az Euro 7 rendszerében meghatározott minimumkövetelmény.
Fontos ugyanakkor, hogy a könnyű haszonjárműveknél más értékek érvényesek. Az N1 kategóriában az előírt minimum öt évig vagy 100 ezer kilométerig 75 százalék, nyolc évig vagy 160 ezer kilométerig pedig 67 százalék.
Mit jelent az akkumulátor „egészségi állapota”?
Az akkumulátoroknál sokszor használják a State of Health, vagyis SOH kifejezést. Ez azonban önmagában nem teljesen egységes mérőszám.
Az Euro 7 szabályozás ezért többek között az úgynevezett State of Certified Energy – SOCE, illetve a State of Certified Range – SOCR fogalmával dolgozik. Ezek lényegében azt mutatják meg százalékosan, hogy az eredetileg hitelesített energiatartalomból vagy hatótávból mennyi maradt meg az akkumulátor öregedése során.
Ha például egy akkumulátor SOCE-értéke 85 százalék, leegyszerűsítve azt jelzi, hogy a hitelesített kezdeti energiatároló képességének körülbelül 85 százaléka áll még rendelkezésre.
Ez használtautó-vásárláskor sokkal informatívabb lehet annál, hogy az eladó egyszerűen azt mondja: „az akkumulátor jó állapotban van”.
Nagy változást hozhat a használtautó-piacon
A szabályozás egyik legérdekesebb hosszú távú következménye éppen a használt elektromos autóknál jelentkezhet.
Ma két teljesen azonos évjáratú és kilométeróra-állású elektromos autó akkumulátora között is jelentős különbség lehet. Befolyásolhatja az állapotot például a használat, a töltési szokások, a hőmérsékleti terhelés és az akkumulátor menedzsmentrendszere.
Az uniós akkumulátorrendelet már 2024 augusztusától előírja, hogy az elektromos járművek akkumulátorainak állapotát meghatározó aktuális adatok szerepeljenek az akkumulátorkezelő rendszerben, és azokhoz megfelelő feltételekkel olvasási hozzáférést kell biztosítani. Az elektromos járművek esetében ennek egyik kulcsadata a SOCE.
Az EVP és az akkumulátorokra vonatkozó további digitális szabályok együtt ezért jóval átláthatóbbá tehetik azt, mit kap a vásárló a pénzéért.
Egy használt villanyautónál ugyanis néhány százaléknyi akkumulátorkapacitás-különbség is érezhető lehet, egy erősen elhasználódott akkumulátor pedig az autó piaci értékére is komoly hatással lehet.
Két külön „útlevélről” is hallhatunk majd
Itt érdemes tisztázni egy várható félreértést. Az elektromos autók kapcsán ugyanis két külön digitális útlevél is megjelenik az uniós szabályozásban.
Az egyik az Euro 7-hez tartozó Environmental Vehicle Passport, vagyis a teljes jármű környezetvédelmi útlevele.
A másik az EU akkumulátorrendeletében szereplő battery passport, vagyis akkumulátorútlevél. Utóbbi 2027. február 18-tól válik kötelezővé többek között minden piacra kerülő elektromosjármű-akkumulátornál, és magáról az akkumulátorról tartalmaz részletes információkat.
A két rendszer tehát összefügg, de nem ugyanaz. Az EVP az autó egészének környezeti teljesítményét mutatja be, míg az akkumulátorútlevél kifejezetten az akkumulátorhoz kapcsolódó elektronikus nyilvántartás.
Nem minden autónál november 29-én történik meg a változás
Az átállás több lépcsőben történik.
2026. november 29-től az Euro 7 követelményei az újonnan típusjóváhagyást kapó M1 és N1 kategóriájú járművekre – vagyis főként személyautókra és könnyű haszonjárművekre – alkalmazandók.
2027. november 29-től viszont már az új M1 és N1 járművek egészére kiterjed a követelmény: az EU szabályai szerint az új, Euro 7-nek nem megfelelő ilyen járművek forgalomba helyezését, értékesítését és üzembe helyezését az illetékes hatóságoknak meg kell tiltaniuk.
A buszok, teherautók és más nehéz járművek később kerülnek sorra. Az új típusokra 2028. május 29-től, minden érintett új járműre pedig 2029. május 29-től terjed ki az Euro 7 megfelelő része.
Az Euro 7 már nem csak a kipufogócsőről szól
Az új szabályozás jelentősége jóval nagyobb a digitális útlevélnél.
A korábbi Euro-normákat az autósok elsősorban a kipufogógáz-kibocsátással azonosították. Az Euro 7 azonban szélesebb megközelítést alkalmaz. A kipufogógáz mellett szabályozza például a fékekből származó részecskekibocsátást és a gumiabroncsok kopását is, miközben az elektromos járművek akkumulátorainak tartósságára is előírásokat vezet be.
Ez azért fontos, mert egy tisztán elektromos autó ugyan nem bocsát ki kipufogógázt, de a fékezésből és az abroncsok kopásából származó részecskék attól még jelen vannak.
Az Euro 7 emellett fedélzeti felügyeleti rendszerekkel is számol, amelyekkel az autó működése és egyes környezeti jellemzői a használat során is ellenőrizhetők.
Nehezebb lehet eltitkolni bizonyos adatokat
A digitális rendszer egyik hosszabb távú előnye a nagyobb átláthatóság lehet.
Az Euro 7 külön szabályokat tartalmaz az adatok manipulálásának megakadályozására is. A rendelet manipulációnak tekinti többek között az olyan beavatkozásokat, amelyek a fogyasztási, elektromosenergia-felhasználási, hatótávolsági vagy akkumulátor-tartóssági adatokat meghamisítják.
Ez különösen érdekes lehet a használtpiacon. Ha egyre több, járműhöz kötött és hosszú ideig hozzáférhető digitális adat áll rendelkezésre, bizonyos műszaki állapotok ellenőrzése jóval egyszerűbbé válhat.
Ez persze nem jelenti azt, hogy a digitális útlevél kiváltja majd az állapotfelmérést vagy a szervizben végzett akkumulátordiagnosztikát. Egy használt autó állapotát továbbra is számos olyan tényező határozza meg, amely nem feltétlenül része az EVP-nek.
Mit fog ebből érzékelni egy magyar autóvásárló?
Rövid távon valószínűleg elsősorban azt, hogy az újonnan megjelenő Euro 7-es modellekhez egy új digitális információforrás társul.
Az autó megvásárlásakor a gyártónak rendelkezésre kell bocsátania az EVP-t. Az útlevélhez később QR-kódon vagy a jármű elektronikus rendszerén keresztül lehet hozzáférni, és az adatokat a gyártónak legalább húsz évig elérhetővé kell tennie.
A rendszer legnagyobb előnye valószínűleg akkor válik igazán láthatóvá, amikor ezek az autók néhány év múlva megjelennek a használtautó-piacon.
Egy vevő számára ugyanis komoly érték lehet, ha nem pusztán egy hirdetés állításaira kell hagyatkoznia, hanem hozzáférhet a járműhöz kötött, szabványosított környezetvédelmi és akkumulátor-adatokhoz is.
2026 csak a kezdet
Az autóipar digitalizációja tehát újabb szintre lép. A digitális környezetvédelmi járműútlevél elsőre talán egy újabb uniós adminisztratív kötelezettségnek tűnik, a háttérben azonban egy sokkal nagyobb változás zajlik: az autó fontos műszaki és környezeti adatai egyre inkább a jármű teljes élettartama alatt hozzáférhető digitális információvá válnak.
A legfontosabb dátum tehát 2026. november 29., amikor az új típusú személyautóknál és könnyű haszonjárműveknél megkezdődik az Euro 7 alkalmazása. A következő nagy lépcső 2027. november 29., amikor már minden érintett új személyautóra és könnyű haszonjárműre kiterjednek az új követelmények.
Az elektromos autók tulajdonosainak pedig különösen érdemes figyelniük a változásra. Az akkumulátor ugyanis egyre kevésbé lesz „fekete doboz”: az EU szabályozása alapján egyre több információnak kell elérhetővé válnia arról, hogy milyen állapotban van, mennyit veszített eredeti képességeiből, és megfelel-e az előírt tartóssági követelményeknek.
Fő hivatalos források
A szabályozás alapját az (EU) 2024/1257 Euro 7 rendelet adja, amely meghatározza többek között az EVP fogalmát, az alkalmazási határidőket és az akkumulátorok minimumkövetelményeit. A digitális útlevél QR-kódjára, hozzáférhetőségére és adattartalmára vonatkozó részletszabályokat a Bizottság végrehajtási rendelkezései tartalmazzák. Az elektromos autók külön akkumulátorútlevelét és az akkumulátor állapotának hozzáférhetőségét az (EU) 2023/1542 akkumulátorrendelet szabályozza.
