Újabb komoly hőhullám érkezik Magyarországra, ezért az országos tisztifőorvos 2026. július 30-án, csütörtökön 0 órától augusztus 4-én, kedden 24 óráig harmadfokú hőségriasztást rendelt el az ország teljes területére. Ez a hőségriasztási rendszer legmagasabb fokozata, amelyet akkor alkalmaznak, amikor a tartós forróság már nemcsak a veszélyeztetett csoportokat, hanem az egészséges szervezetet is jelentősen megterhelheti – írja a Femina.hu
A következő napokban egyre nagyobb területen emelkedhet rendkívül magasra a napi középhőmérséklet. Csütörtökön több vármegyében már 27 Celsius-fok feletti, pénteken pedig helyenként 29 fok fölötti napi átlagérték várható. Ez nem egyszerűen forró délutánokat jelent: az éjszakai órákban is csak lassan hűlhet le a levegő, így a szervezetnek alig marad lehetősége a regenerálódásra.
A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ, valamint a katasztrófavédelem arra kéri a lakosságot, hogy mindenki fokozottan figyeljen önmagára, idős hozzátartozóira, a gyermekekre és az egyedül élőkre. A több napon át tartó kánikula kiszáradást, vérnyomásesést, szédülést, ájulást és a krónikus betegségek rosszabbodását okozhatja.
Csütörtöktől kedd éjfélig marad érvényben a legmagasabb riasztás
A harmadfokú hőségriasztás kezdete július 30., csütörtök 0 óra, a jelenlegi rendelkezés szerint pedig augusztus 4., kedd 24 óráig marad érvényben.
Ez összesen hat olyan napot jelent, amikor országosan kiemelt figyelmet kell fordítani a hőség egészségügyi következményeire. A riasztás időtartamát a hatóságok az időjárási előrejelzések alapján később módosíthatják vagy meghosszabbíthatják, ezért érdemes folyamatosan követni a hivatalos közleményeket.
A harmadfokú riasztás nem azt jelenti, hogy minden településen ugyanakkora lesz a hőmérséklet. A hőterhelés mértéke függ a felhőzettől, a széltől, a domborzattól, a városi környezettől és attól is, mennyire tud lehűlni a levegő éjszaka.
A sűrűn beépített városrészekben a beton, az aszfalt és az épületek napközben nagy mennyiségű hőt nyelnek el, majd azt az esti és éjszakai órákban lassan adják le. Emiatt a városokban jóval nehezebb lehet az éjszakai pihenés, mint a kevésbé beépített, zöldebb területeken.
Több vármegyében 27 fok fölé emelkedik a napi középhőmérséklet
A HungaroMet előrejelzése szerint csütörtökön Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Veszprém, Fejér, Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád vármegyében a napi középhőmérséklet meghaladhatja a 27 Celsius-fokot.
Nógrád, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg kivételével az ország többi területén is 25 fok feletti napi középhőmérsékletre lehet számítani.
A napi középhőmérséklet nem azonos a délutáni maximumértékkel. Azt mutatja meg, hogy a teljes napot, tehát az éjszakai és a nappali órákat együtt vizsgálva mennyire magas a hőmérséklet.
Amikor a napi átlag eléri vagy meghaladja a 27 fokot, az rendszerint azt jelenti, hogy a délutáni forróság mellett az éjszaka is szokatlanul meleg marad. Ilyen körülmények között még a jó egészségi állapotban lévő emberek is fáradékonyabbá, ingerlékenyebbé válhatnak.
Pénteken tovább fokozódhat a hőség
Pénteken Komárom-Esztergom, Fejér és Bács-Kiskun vármegyében már 29 Celsius-fok fölé emelkedhet a napi középhőmérséklet.
Ez rendkívül magas érték, amely tartós, éjjel-nappal fennálló hőterhelést jelez. Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében 25 fok fölötti, az ország többi területén pedig 27 fokot meghaladó napi átlag alakulhat ki.
A magas középhőmérséklet mellett a tényleges délutáni csúcshőmérséklet ennél jóval magasabb lehet. A napsütötte, szélvédett utcákban és udvarokban a hőérzet tovább emelkedhet, különösen akkor, ha magas a levegő páratartalma.
A napok óta felmelegedett lakások, munkahelyek és tömegközlekedési eszközök miatt a hőség hatása folyamatosan összeadódhat. Sok esetben nem az első forró nap okozza a legnagyobb problémát, hanem a harmadik-negyedik nap, amikor a szervezet és a környezet már nem tud megfelelően lehűlni.
Mit jelent pontosan a harmadfokú hőségriasztás?
A harmadfok a hőségriasztási rendszer legmagasabb szintje. Ilyen intézkedést akkor rendelhetnek el, ha az előrejelzések alapján a napi középhőmérséklet legalább három egymást követő napon eléri vagy meghaladja a 27 Celsius-fokot.
Ez a fokozat azt jelzi, hogy a tartós meleg már az egész lakosság egészségére kockázatot jelenthet. Nemcsak a krónikus betegek, az idősek és a kisgyermekek kerülhetnek veszélybe, hanem azok is rosszul lehetnek, akik egyébként egészségesek.
A hőségriasztás közegészségügyi intézkedés. Nem azonos a HungaroMet vármegyékre kiadott meteorológiai figyelmeztetéseivel, bár azok alapjául szintén a várható hőmérsékleti viszonyok szolgálnak.
A meteorológiai figyelmeztetés területi bontásban mutatja a magas középhőmérséklet valószínűségét, míg az országos tisztifőorvos által elrendelt hőségriasztás az egészségvédelemmel kapcsolatos intézkedéseket és tájékoztatást erősíti meg.
A hőség az egészséges szervezetet is megviselheti
Az emberi szervezet izzadással próbálja leadni a felesleges hőt. Izzadás közben azonban nemcsak vizet, hanem elektrolitokat, például nátriumot és más ásványi anyagokat is veszítünk.
Ha ezt a veszteséget nem pótoljuk megfelelően, kiszáradás alakulhat ki. Ennek első jele lehet a szomjúság, a szájszárazság, a sötétebb vizelet, a fejfájás, a gyengeség és a koncentráció romlása.
Súlyosabb folyadékhiány esetén vérnyomásesés, szédülés, ájulás, szapora szívverés és zavartság is jelentkezhet. A hatóságok szerint a több napon keresztül fennálló magas hőmérséklet rontja a fizikai és a szellemi teljesítőképességet, növeli a fáradtságot, valamint a balesetek veszélyét.
A tartós hőség különösen megterheli a szív- és érrendszert, a vesét és a légzőrendszert. A szervezetnek ilyenkor folyamatosan azon kell dolgoznia, hogy fenntartsa a megfelelő testhőmérsékletet.
Ezek a csoportok vannak a legnagyobb veszélyben
Fokozott figyelmet igényelnek a 65 év felettiek, a csecsemők, a kisgyermekek, a várandós nők, a mozgáskorlátozottak és a tartós betegséggel élők.
Különösen veszélyeztetettek lehetnek a szív- és érrendszeri, légzőszervi, anyagcsere- és vesebetegségben szenvedők. A demenciával vagy más mentális betegséggel élők szintén könnyebben kerülhetnek veszélybe, mert nem feltétlenül érzékelik vagy jelzik időben a szomjúságot és a rosszullétet.
Azok is jelentős kockázatnak vannak kitéve, akik a szabadban, tűző napon, rosszul szellőző csarnokban vagy más nagy hőterheléssel járó munkahelyen dolgoznak.
A kisgyermekek és az idősek hőszabályozása kevésbé hatékony, ezért testük gyorsabban túlmelegedhet. Idősebb korban ráadásul gyakran csökken a szomjúságérzet, így az érintett akkor sem feltétlenül iszik eleget, amikor már folyadékhiányos.
Folyamatosan pótolni kell a folyadékot
A szakemberek elsődlegesen víz fogyasztását ajánlják. Hőségben nem érdemes megvárni, amíg erős szomjúság jelentkezik, hanem a nap folyamán rendszeresen, kisebb mennyiségeket kell inni.
A nagy melegben kerülendő a túlzott alkoholfogyasztás, valamint a magas koffein- és cukortartalmú italok nagy mennyiségű fogyasztása. Ezek nem helyettesítik megfelelően a vizet, az alkohol pedig tovább növelheti a kiszáradás veszélyét.
Hosszabb fizikai munka vagy intenzív izzadás során az ásványi anyagok pótlása is fontossá válhat. A sóbevitel növelése azonban nem mindenkinek ajánlott, különösen magas vérnyomás, szív- vagy vesebetegség esetén.
Akinek az orvosa folyadék- vagy sókorlátozást írt elő, annak nem szabad önállóan jelentősen megváltoztatnia az étrendjét. Ilyenkor érdemes a kezelőorvossal vagy gyógyszerésszel egyeztetni.
Ezek a kiszáradás első figyelmeztető jelei
A szokatlan fáradtság, fejfájás, szájszárazság, gyengeség és szédülés már arra utalhat, hogy a szervezet nem kapott elegendő folyadékot.
Figyelmeztető jel lehet az is, ha valaki a megszokottnál ritkábban ürít vizeletet, vagy annak színe sötétebbé válik.
Idős embereknél a folyadékhiány nem mindig erős szomjúsággal jelentkezik. Előfordulhat zavartság, aluszékonyság, bizonytalan járás vagy szokatlan viselkedés is.
Gyermekeknél a száraz ajkak, a bágyadtság, a síráskor elmaradó könny, a kevesebb vizelet vagy a szokatlan ingerlékenység utalhat kiszáradásra.
A hőkimerülés komoly figyelmeztetés
Hőkimerülés akkor alakulhat ki, amikor a szervezet már nem képes megfelelően ellensúlyozni a folyadék- és sóveszteséget.
Jellemző tünete lehet az erős izzadás, a sápadt vagy nyirkos bőr, a fejfájás, a szédülés, a hányinger, az izomgörcs, a gyengeség és a szapora szívverés.
Az érintettet azonnal hűvös, árnyékos vagy légkondicionált helyre kell vinni. Meg kell lazítani a ruházatát, hűvös vizes borogatással vagy permetezéssel segíteni kell a test lehűlését.
Amennyiben az illető éber, biztonságosan tud nyelni és nem hány, fokozatosan folyadékkal lehet kínálni. Ha az állapota nem javul, vagy rosszabbodik, orvosi segítség szükséges.
A hőguta életveszélyes állapot
A hőség legsúlyosabb következménye a hőguta, amely azonnali ellátást igényel.
Hőgutára utalhat a nagyon magas testhőmérséklet, a zavartság, a tudatzavar, az eszméletvesztés, a görcsroham, a bizonytalan mozgás, a rendkívül erős fejfájás vagy a szokatlan viselkedés.
Ilyen esetben azonnal értesíteni kell a mentőket, és meg kell kezdeni a test hűtését. Az érintettet hűvös helyre kell vinni, felesleges ruházatát el kell távolítani, a bőrét pedig hűvös vízzel lehet nedvesíteni.
Eszméletlen vagy zavart személyt nem szabad itatni, mert félrenyelhet. Hőguta esetén minden perc számít, ezért nem szabad arra várni, hogy az állapot magától javuljon.
11 és 15 óra között különösen veszélyes a tűző nap
A hatóságok azt javasolják, hogy a legforróbb időszakban, lehetőség szerint 11 és 15 óra között mindenki tartózkodjon hűvös helyen, és kerülje a megerőltető fizikai munkát.
A korábbi hőségriasztási közleményekben a szakemberek egyes esetekben egészen 16 óráig javasolták a tűző nap kerülését, különösen rendkívüli melegben.
A bevásárlást, sportolást, kertészkedést és más szabadtéri tevékenységet célszerű a kora reggeli vagy késő esti órákra időzíteni.
Aki mégis kénytelen napközben kint tartózkodni, viseljen könnyű, világos színű, jól szellőző ruházatot, fejfedőt és UV-szűrős napszemüveget.
A fedetlen bőrfelületeken megfelelő fényvédő készítményt kell használni, de a naptej önmagában nem teszi biztonságossá a hosszú ideig tartó napon tartózkodást.
Így tartható hűvösebben a lakás
A lakást lehetőleg még a reggeli órákban érdemes átszellőztetni. Amikor a kinti hőmérséklet meghaladja a bentit, az ablakokat célszerű becsukni, a redőnyöket, spalettákat vagy sötétítőfüggönyöket pedig behúzni.
Különösen a déli és nyugati fekvésű ablakokon keresztül melegedhet fel gyorsan a lakás.
Éjszaka, amikor a külső levegő lehűl, kereszthuzattal lehet kiszellőztetni a napközben felgyülemlett meleget.
Ventilátor használatakor figyelni kell arra, hogy az nem csökkenti érdemben a helyiség hőmérsékletét, hanem a párolgás fokozásával javítja a hőérzetet. Nagyon forró szobában ezért önmagában nem mindig elegendő.
Klímaberendezésnél nem célszerű túlságosan alacsony hőmérsékletet beállítani. A túl nagy különbség a kültéri és a beltéri hőmérséklet között megterhelő lehet, különösen az idősek és betegek számára.
Az időseket naponta többször is érdemes ellenőrizni
A többnapos hőségben különösen fontos odafigyelni az egyedül élő idősekre.
Érdemes naponta többször telefonon érdeklődni, vagy személyesen meggyőződni arról, hogy van-e elegendő ivóvizük, megfelelően hűvös-e a lakásuk, és nem jelentkezett-e náluk szédülés vagy rosszullét.
Az idős ember sokszor nem panaszkodik, mert nem akar terhet jelenteni a családnak. Ezért fontos konkrét kérdéseket feltenni: ivott-e, evett-e, volt-e vizelete, szédül-e, fáj-e a feje.
Egy palack hideg víz, a lakás rövid átszellőztetése vagy a gyógyszerek megfelelő helyre tétele is komoly segítséget jelenthet.
A katasztrófavédelem korábbi hőségriasztási közleményei is hangsúlyozták, hogy a kisgyermekek, idősek, várandósok és szív- és érrendszeri betegséggel élők fokozott védelmet igényelnek.
Gyermekeket egyetlen percre sem szabad autóban hagyni
Parkoló autóban még részben lehúzott ablak mellett is rendkívül gyorsan emelkedhet a hőmérséklet.
A jármű utastere néhány perc alatt olyan mértékben felforrósodhat, hogy az életveszélyes állapotot okozhat gyermeknél vagy háziállatnál.
A hatóságok ezért ismételten figyelmeztetnek: gyermeket és állatot még rövid időre sem szabad parkoló autóban hagyni.
Amennyiben valaki bezárt járműben magára hagyott gyermeket vagy állatot lát, azonnal értesítse a segélyhívót.
Nem szabad abból kiindulni, hogy a szülő vagy a gazda biztosan néhány percen belül visszatér. A hőártalom nagyon gyorsan kialakulhat, különösen kisgyermekeknél.
A várandós nőknek is fokozottan kell vigyázniuk
Várandósság alatt a szervezet folyadékigénye és keringési terhelése is megváltozik.
A hőség fokozhatja a fáradtságot, a szédülést és a lábdagadást, ezért különösen fontos a rendszeres folyadékfogyasztás és a pihenés.
A hosszú sorban állást, a zsúfolt, rosszul szellőző helyeket és a tűző napon végzett fizikai aktivitást lehetőség szerint kerülni kell.
Erős szédülés, ájulás, tartós fejfájás, rosszullét vagy szokatlan panasz esetén orvosi segítséget kell kérni.
A szabadban dolgozóknál nő a balesetek veszélye
A kánikula csökkenti a koncentrációt, lassítja a reakcióidőt és fokozza a fáradtságot.
Ez különösen veszélyes lehet építkezéseken, mezőgazdasági munkánál, útépítésen, futárszolgálatban vagy olyan munkakörökben, ahol gépeket, létrát vagy éles eszközöket használnak.
A munkáltatóknak célszerű biztosítaniuk a megfelelő mennyiségű ivóvizet, rendszeres pihenőidőt és árnyékos vagy hűvös pihenőhelyet. A korábbi hatósági közlemények is külön felhívták erre a figyelmet.
A nehéz fizikai munkát lehetőség szerint a hűvösebb reggeli órákra kell átszervezni. Aki szédülést, hányingert vagy gyengeséget érez, annak azonnal abba kell hagynia a munkát, és hűvös helyre kell húzódnia.
A közlekedésben is romolhat a figyelem
A hőségben csökkenhet az éberség, megnyúlhat a reakcióidő, és nőhet a türelmetlenség.
Hosszabb autóút előtt érdemes átszellőztetni a járművet, megfelelő mennyiségű vizet vinni, és gyakrabban pihenőt tartani.
Az erősen felmelegedett autóban nem célszerű azonnal a leghidegebb fokozatra állítani a klímát. Először az ablakok kinyitásával lehet kiengedni a forró levegőt.
Kerékpározás vagy motorozás közben a menetszél megtévesztő lehet: az ember kevésbé érzi a meleget, miközben továbbra is jelentős folyadékot veszít.
A tömegközlekedőknek is érdemes vizet vinniük, különösen akkor, ha hosszabb ideig kell várniuk árnyék nélküli megállóban.
A gyógyszerek tárolására is ügyelni kell
Bizonyos gyógyszerek hatékonyságát vagy állagát befolyásolhatja a magas hőmérséklet.
A készítményeket mindig a betegtájékoztatóban szereplő hőmérsékleten kell tárolni. Nem szabad őket napsütötte ablakpárkányon, felforrósodó autóban vagy tűzhely közelében hagyni.
A hűtést igénylő gyógyszereknél különösen fontos a megfelelő tárolás. Ugyanakkor nem minden gyógyszert szabad hűtőbe tenni, ezért mindig az előírást kell követni.
Utazáskor a gyógyszereket hőszigetelt tartóban lehet szállítani, de közvetlenül jégakkuhoz érinteni csak akkor szabad, ha ezt a tárolási útmutató megengedi.
Ha egy gyógyszer elszíneződött, megolvadt vagy szokatlan állagúvá vált, gyógyszerésszel kell egyeztetni a további felhasználásáról.
A háziállatok is gyorsan túlmelegedhetnek
A kutyák és macskák számára is életveszélyes lehet a tartós forróság.
Mindig biztosítani kell számukra friss ivóvizet és árnyékos, hűvös pihenőhelyet. A kutyasétáltatást kora reggelre vagy késő estére kell időzíteni.
A forró aszfalt égési sérülést okozhat a mancsokon. Ha a tenyerünket néhány másodpercig sem tudjuk kényelmesen az aszfalton tartani, akkor az az állat számára is túl forró.
A túlmelegedés jele lehet az erős lihegés, a bágyadtság, a hányás, a bizonytalan mozgás vagy az összeesés. Ilyen esetben azonnal meg kell kezdeni a fokozatos hűtést, és állatorvoshoz kell fordulni.
A strandon sem szabad megfeledkezni a veszélyről
A vízparton a hőség kevésbé tűnhet megterhelőnek, de a napsugárzás, a vízről visszaverődő UV-sugárzás és a hosszú ideig tartó napon fekvés gyorsan leégést vagy rosszullétet okozhat.
A vízbe sem szabad felhevült testtel hirtelen beleugrani. Először fokozatosan kell lehűteni a testet.
Alkohol fogyasztása után különösen veszélyes mély vízbe menni, mert romlik az ítélőképesség és a mozgáskoordináció.
Gyermekeket a vízparton akkor sem szabad felügyelet nélkül hagyni, ha sekély vízben játszanak vagy úszást segítő eszközt viselnek.
A lakásban végzett főzés is tovább növelheti a meleget
A sütő és a tűzhely jelentős hőt termel, ezért a legforróbb napokon érdemes könnyebb, kevesebb főzést igénylő ételeket választani.
A nehéz, zsíros fogások megterhelhetik az emésztést, ezért sokak számára jobban eshetnek a könnyebb levesek, saláták, gyümölcsök és kisebb adagok.
A romlandó élelmiszereket gyorsan vissza kell helyezni a hűtőbe. A melegben a baktériumok gyorsabban szaporodnak, ezért nőhet az ételfertőzések veszélye.
A kész ételt nem szabad órákig szobahőmérsékleten hagyni. Piknik vagy utazás során hűtőtáskára lehet szükség.
Az áramfogyasztás is jelentősen megemelkedhet
A klímaberendezések és ventilátorok tömeges használata a legmelegebb órákban növelheti az elektromos hálózat terhelését.
Érdemes a klímát észszerű hőmérsékletre állítani, és csak azokat a helyiségeket hűteni, amelyeket valóban használnak.
A redőnyök és árnyékolók használata csökkentheti a lakás felmelegedését, így a klímaberendezésnek is kevesebbet kell működnie.
A készülékek szűrőinek tisztítása nemcsak a levegőminőség, hanem a hatékony működés miatt is fontos.
Áramkimaradás esetére érdemes feltöltve tartani a telefont és külső akkumulátort, különösen ott, ahol idős vagy beteg ember él.
A hőségriasztás alatt ezek a legfontosabb teendők
A következő napokban rendszeresen kell vizet inni, kerülni kell a legforróbb órákban végzett fizikai munkát, és amennyire lehet, hűvös helyen kell tartózkodni.
A lakásokat napközben árnyékolni, éjszaka pedig szellőztetni célszerű. A világos, könnyű ruházat, a fejfedő és a napszemüveg szintén csökkentheti a terhelést.
Különösen fontos ellenőrizni az egyedül élő időseket és a krónikus betegeket. Rosszullét, zavartság, ájulás vagy hőguta gyanúja esetén azonnal segítséget kell hívni.
Gyermeket vagy háziállatot parkoló autóban semmilyen körülmények között nem szabad magára hagyni.
A hőségriasztás 2026. július 30-án 0 órakor lép életbe, és a jelenlegi döntés szerint augusztus 4-én éjfélkor ér véget. A hatóságok azonban folyamatosan figyelik az előrejelzéseket, ezért az intézkedés időtartama a későbbiekben változhat.
