Komoly kullancsveszélyre figyelmeztetnek Csehországban, ahol a Vysočina régióban különösen sok Lyme-kóros és kullancsencephalitises megbetegedést regisztráltak. A térség Lyme-kór tekintetében jelenleg az ország leginkább érintett területe, a kullancs által terjesztett agyvelőgyulladás előfordulását nézve pedig csak a Dél-csehországi régió előzi meg – írja a Kiskegyed.
A 2026-os adatok azért is aggasztóak, mert az év első felében több mint kétszer annyi Lyme-kóros megbetegedést jelentettek Vysočinában, mint az előző év azonos időszakában. Januártól június végéig több mint 360 fertőzést regisztráltak, míg egy évvel korábban ugyanebben az időszakban körülbelül 140 eset vált ismertté.
A veszély a nyár második felében sem csökken. A szakemberek szerint július és szeptember között történik a Lyme-kóros és kullancsencephalitises fertőzések mintegy 60 százaléka. Bár a kullancsok száma sokszor tavasszal a legmagasabb, a nyári szabadtéri programok, kirándulások, kerti munkák és vízparti pihenések miatt ilyenkor találkozik velük a legtöbb ember.
Vysočinában ugrott meg leginkább a Lyme-kór
A Vysočina régió a cseh–morva hegyvidék területén fekszik, erdős, füves és bokros tájai pedig kedvező élőhelyet biztosítanak a kullancsoknak. A térségben nemcsak sok kullancs fordul elő, hanem a lakosság körében jelentett fertőzések száma is kiemelkedően magas.
A Lyme-kóros esetek száma 2026 első hat hónapjában meghaladta a 360-at. Ez több mint két és félszerese az előző év azonos időszakában regisztrált körülbelül 140 fertőzésnek. A megbetegedési arány alapján Vysočina jelenleg Csehország leginkább érintett régiója.
A kullancsencephalitis esetében szintén romlott a helyzet. Január és június között 14 fertőzést jelentettek, néggyel többet, mint egy évvel korábban. A régiót ebben a betegségben csak Dél-Csehország előzi meg.
Az adatok nem jelentik azt, hogy minden kullancs fertőzött, vagy hogy minden csípés betegséget okoz. A kockázat azonban valós, és minél magasabb a kullancsok aktivitása, annál nagyobb az esélye annak, hogy ember vagy háziállat kerül kapcsolatba fertőzött példánnyal.
Négyes fokozatú kullancsveszélyt jeleztek
A kullancsok várható aktivitását Csehországban ötfokozatú rendszerben jelzik. Az első fokozat alacsony, az ötödik pedig rendkívül magas aktivitást jelent.
A Vysočina régió egészére négyes fokozatot jeleztek, ami magas kockázatnak felel meg. Ilyenkor a szakemberek azt tanácsolják, hogy lehetőség szerint kerüljük a sűrű aljnövényzetet és a magas füvet, használjunk kullancsriasztót, valamint a természetben töltött idő után alaposan vizsgáljuk át a testünket.
A magasabb aktivitási fokozat nem azt mutatja meg, hogy a kullancsok közül pontosan hány fertőzött. Azt jelzi, hogy az időjárási és környezeti viszonyok alapján mekkora eséllyel találkozhatunk aktív, gazdát kereső kullancsokkal. Minél magasabb ez a fokozat, annál nagyobb a csípés és ezzel együtt a fertőzés lehetősége.
Nemcsak az erdőben találkozhatunk kullancsokkal
Sokan még mindig úgy gondolják, hogy kullancsveszély kizárólag erdei kiránduláskor áll fenn. Valójában a vérszívók városi parkokban, játszóterek környékén, kertekben, temetőkben, vízpartokon, út menti növényzetben és akár rendszeresen nyírt gyepben is előfordulhatnak.
A kullancsok nem ugranak és nem repülnek. A növényzeten várakoznak, majd az arra haladó ember vagy állat ruhájára, szőrére kapaszkodnak. Innen továbbmászhatnak a testen, amíg megfelelő, vékonyabb bőrfelületet nem találnak.
Különösen kedvelik a nedvesebb, árnyékos, növényzettel sűrűn borított helyeket. A meleg és mérsékelten csapadékos idő kedvez az aktivitásuknak, míg a tartósan száraz, forró időben gyakrabban húzódnak vissza a talaj közelébe.
A szárazság tehát mérsékelheti a felszíni aktivitást, de nem jelenti azt, hogy a kullancsok teljesen eltűnnek. Egy esősebb időszak vagy párásabb reggel után gyorsan ismét aktívvá válhatnak.
A Lyme-kór baktérium okozta fertőzés
A Lyme-kórt a Borrelia baktériumcsoport tagjai okozzák, és fertőzött kullancs csípésével kerülhetnek az ember szervezetébe. A betegség korai felismerés esetén antibiotikummal általában jól kezelhető, elhanyagolva azonban az idegrendszert, az ízületeket és ritkábban a szívet is érintheti.
A legismertebb tünet a csípés helye körül kialakuló, fokozatosan növekvő vörös folt, az úgynevezett erythema migrans. Ez gyakran kör vagy céltábla alakú, középen halványabb lehet, de nem mindenkinél jelenik meg klasszikus formában.
A bőrpír rendszerint nem azonnal, hanem napokkal vagy akár hetekkel a csípés után alakul ki. Többnyire növekszik, átmérője meghaladhatja az öt centimétert, és általában nem különösebben fájdalmas vagy viszkető.
Nem minden piros folt Lyme-kór. Közvetlenül a kullancs eltávolítása után gyakori egy apró, helyi bőrreakció, amely néhány napon belül halványodik. A folyamatosan növekvő, nagyobbodó bőrelváltozást azonban orvosnak kell megmutatni.
A fertőzés bőrtünet nélkül is kialakulhat
A Lyme-kór nem minden esetben okoz felismerhető bőrpírt. Előfordulhat láz, fáradtság, fejfájás, izom- és ízületi fájdalom, nyirokcsomó-duzzanat vagy általános rossz közérzet is.
Későbbi szakaszban idegrendszeri tünetek, arcbénulás, végtagfájdalom, zsibbadás vagy ízületi gyulladás jelentkezhet. A Lyme-ízületi gyulladás gyakran nagyobb ízületeket, különösen a térdet érinti.
A tünetek sokfélék lehetnek, ezért pusztán egy korábbi kullancscsípés alapján nem lehet saját magunknak diagnózist felállítani. Orvosi vizsgálatra akkor van szükség, ha növekvő bőrpír, láz, erős fejfájás, arcidegbénulás, ízületi duzzanat vagy más szokatlan panasz jelentkezik.
A kullancs laboratóriumi vizsgálatának pozitív eredménye önmagában nem bizonyítja, hogy az ember is megfertőződött. Ugyanígy egy negatív kullancsteszt sem zár ki minden kockázatot. A kezelési döntést az orvos a tünetek és a vizsgálati eredmények alapján hozza meg.
Minél hamarabb eltávolítjuk, annál jobb
A Lyme-kór átvitelének kockázata általában nő azzal, hogy a fertőzött kullancs mennyi ideig marad a bőrben. Ezért a vérszívót nem szabad órákig vagy napokig benne hagyni azért, mert nincs kéznél speciális eszköz.
A cseh közegészségügyi intézet tájékoztatása szerint a kullancs mielőbbi eltávolítása jelentősen csökkentheti a Lyme-kór kialakulásának kockázatát.
A legjobb módszer egy hegyes végű csipesz vagy kullancskiszedő eszköz használata. A kullancsot a bőrhöz minél közelebb kell megfogni, majd határozott, egyenletes mozdulattal ki kell húzni.
Nem érdemes olajjal, krémmel, alkohollal vagy más anyaggal bekenni, és nem szabad összenyomni vagy égetni, amíg még a bőrben van. A felesleges piszkálás növelheti annak kockázatát, hogy a kullancs testnedveivel kapcsolatba kerüljünk.
Eltávolítás után a csípés helyét és a használt eszközt fertőtleníteni kell, majd kezet kell mosni.
Ha bent marad egy apró darab
Előfordulhat, hogy a kullancs szájszerve vagy annak egy része a bőrben marad. Ez önmagában nem jelenti azt, hogy a kullancs továbbra is vért szív, és nem feltétlenül növeli a fertőzés veszélyét.
Az apró maradványt a szervezet gyakran néhány nap alatt kilöki, hasonlóan egy szálkához. Nem érdemes tűvel mélyen vájkálni a bőrben, mert ezzel sérülést és felülfertőződést okozhatunk.
Ha a terület erősen fájdalmassá, gennyesedővé vagy egyre duzzadtabbá válik, orvosi vizsgálat indokolt.
A kullancsencephalitis vírusos betegség
A kullancsencephalitis, vagyis a kullancs által terjesztett agyvelő- és agyhártyagyulladás vírusos fertőzés. A kórokozó leggyakrabban fertőzött kullancs csípésével jut a szervezetbe, ritkábban pasztőrözetlen tej vagy abból készült termék fogyasztásával is terjedhet.
A betegség gyakran két szakaszban zajlik. Az első szakasz influenzaszerű lehet: láz, fejfájás, izomfájdalom, fáradtság és rossz közérzet jelentkezhet. Ezt néhány napos tünetmentes időszak követheti.
A betegek egy részénél ezután kialakulhat a második, idegrendszert érintő szakasz, amely erős fejfájással, magas lázzal, tarkómerevséggel, fényérzékenységgel, egyensúlyzavarral, zavartsággal vagy bénulással járhat. Súlyos esetben tartós idegrendszeri károsodás is visszamaradhat.
A Lyme-kórral ellentétben a kullancsencephalitis ellen nincs olyan célzott antibiotikumos kezelés, amely magát a vírust elpusztítaná. A kezelés főként a tünetek enyhítésére és a szövődmények ellátására irányul.
Az encephalitis gyorsabban is átadható
A Lyme-kór kockázata a kullancs bőrben töltött idejével növekszik, a kullancsencephalitis vírusa azonban már a vérszívás korai szakaszában átkerülhet az emberbe.
Ezért a gyors eltávolítás rendkívül fontos, de a kullancsencephalitis ellen nem nyújt olyan biztos védelmet, mint amekkora előnyt a Lyme-kór kockázatának csökkentésében jelenthet.
A leghatékonyabb célzott megelőzési lehetőség a kullancsencephalitis elleni védőoltás. A cseh közegészségügyi intézet ezt tekinti a betegség megbízható, specifikus megelőzésének.
Lyme-kór ellen egyelőre nincs elérhető oltás
A két betegség közötti egyik legfontosabb különbség, hogy kullancsencephalitis ellen rendelkezésre áll védőoltás, Lyme-kór ellen azonban az Európai Unióban jelenleg nincs forgalomban engedélyezett vakcina.
Ezért Lyme-kór ellen elsősorban a csípések megelőzésével, a rendszeres testvizsgálattal és a kullancs gyors eltávolításával védekezhetünk.
A kullancsencephalitis elleni oltási sorozat több adagból áll, majd meghatározott időközönként emlékeztető oltásokra van szükség. Az oltás időzítéséről, az alkalmazható gyorsított sémáról és az esetleges ellenjavallatokról háziorvossal vagy oltóközponttal kell egyeztetni.
Bár az oltási sorozatot célszerű a kullancsszezon előtt elkezdeni, nem kizárólag télen lehet beadatni. Nyáron is érdemes orvossal beszélni róla, különösen akkor, ha valaki gyakran tartózkodik természetben vagy magas kockázatú területen.
A régióban sokan már beoltatták magukat
A forrásban közölt regionális adatok szerint Vysočina lakosságának több mint 40 százaléka befejezte a kullancsencephalitis elleni alapoltási sort, és megközelítőleg minden második ember kapott legalább egy oltást.
Ez jelentős arány, mégsem elegendő ahhoz, hogy a régióban teljes közösségi védelem alakuljon ki. A kullancsencephalitis ugyanis nem emberről emberre terjedő klasszikus járványos betegség, hanem fertőzött kullancsok közvetítésével jelenik meg.
A saját oltottság ezért elsősorban az egyéni kockázatot csökkenti. Attól, hogy egy területen sokan oltottak, a be nem oltott személy nem válik automatikusan védetté.
Különösen a gyerekeket kell alaposan átnézni
A gyermekek játék közben gyakran másznak bokrok közé, ülnek a fűbe vagy érintkeznek alacsony növényzettel. A kullancsok náluk sokszor a fejen, a hajban, a fül mögött vagy a tarkón tapadnak meg.
Hazatérés után ezért nem elegendő csak a karokat és a lábakat megnézni. Át kell vizsgálni a hajlatokat, a hónaljat, a köldök környékét, a lágyékhajlatot, a térdhajlatot, a derékvonalat, a fülek mögötti részt és a fejbőrt is.
A világos ruházat segíthet abban, hogy a még mászó kullancsot hamarabb észrevegyük. Hosszabb nadrág, zárt cipő és zokniba tűrt nadrágszár csökkentheti a bőrhöz jutás esélyét, bár teljes védelmet ezek sem biztosítanak.
A ruházaton is hazavihetjük
A kullancs nem feltétlenül tapad meg azonnal. Előfordulhat, hogy órákig mászik a ruhán, táskán vagy takarón, majd később kerül a bőrre.
Kirándulás után ezért nemcsak a testet, hanem a ruházatot és a felszerelést is célszerű átnézni. A ruhákat lehetőség szerint külön kell levenni, és az anyag számára megengedett módon kimosni vagy hőkezelni.
A zuhanyzás segíthet lemosni a még nem rögzült példányokat, de nem helyettesíti a kézzel és szemmel végzett alapos átvizsgálást.
A háziállatokat is ellenőrizni kell
A kutyák és macskák bundáján kullancsok kerülhetnek be a lakásba. Az állatokat minden hosszabb séta után át kell vizsgálni, különösen a fülek, a nyak, a hónalj, a lábujjak közötti terület és a has környékén.
Az állatok számára készült kullancsellenes nyakörvek, cseppek vagy tabletták csökkenthetik a veszélyt, de alkalmazásukat állatorvossal érdemes egyeztetni. Egyes kutyák számára készült készítmények macskáknál mérgezőek lehetnek, ezért nem szabad ugyanazt a szert automatikusan mindkét állatfajnál használni.
A kullancs eltávolításakor gumikesztyű vagy eszköz használata ajánlott. A kullancsot nem szabad puszta kézzel összenyomni, mert potenciálisan fertőző testnedveket tartalmazhat.
Kullancsriasztóval csökkenthető a veszély
A szabadba indulás előtt célszerű kullancsok ellen is hatásos riasztószert használni. A készítményt mindig a címkén szereplő utasítások szerint kell alkalmazni, különös tekintettel a gyermekekre, a várandósságra és az ismételt használat gyakoriságára.
Nem minden szúnyogriasztó nyújt ugyanolyan védelmet kullancs ellen. Vásárláskor érdemes ellenőrizni, hogy a készítmény kifejezetten kullancsokra is ajánlott-e.
A bőrre és a ruházatra szánt termékek eltérhetnek egymástól. Ruházat kezelésére szolgáló szert nem szabad automatikusan közvetlenül a bőrre fújni.
A természetes illóolajok hatása általában rövidebb és kevésbé kiszámítható lehet, ezért magas kullancsaktivitás mellett nem tanácsos kizárólag ezekre hagyatkozni.
A fűnyírás önmagában nem old meg mindent
A kert rendszeres gondozása csökkentheti a kullancsok számára kedvező, párás élőhelyeket. Érdemes röviden tartani a füvet, eltávolítani az avart és ritkítani a sűrű, árnyékos aljnövényzetet.
A gyermekek játékterét, homokozóját és ülőhelyeit célszerű távolabb kialakítani a bokros, erdőszéli résztől. A gyakran használt ösvényeket kavicsos vagy szárazabb sáv választhatja el a sűrű növényzettől.
Mindez azonban nem garantálja, hogy a kert teljesen kullancsmentes lesz. Madarak, sünök, rágcsálók és háziállatok újra behurcolhatják a vérszívókat.
Nem kell minden csípés után azonnal vérvizsgálat
Kullancscsípés után sokan rögtön laborvizsgálatot szeretnének. A túl korán elvégzett Lyme-szerológia azonban negatív lehet akkor is, ha a fertőzés kialakult, mert az ellenanyagok termelődéséhez időre van szükség.
Tünetmentes embernél egy egyszerű kullancscsípés után általában nem automatikus a vérvizsgálat vagy az antibiotikum-kezelés. A teendőt az orvos az egyéni körülmények, a tünetek, a csípés helye és időpontja alapján dönti el.
Érdemes feljegyezni, mikor és melyik testrészről távolítottuk el a kullancsot. A csípés helyéről fénykép is készíthető, így később összehasonlítható, változik-e a bőrpír mérete.
Ezekkel a tünetekkel orvoshoz kell fordulni
Orvosi vizsgálat szükséges, ha a csípés után növekvő, több centiméteres vörös folt jelenik meg, vagy láz, erős fejfájás, tarkómerevség, fényérzékenység, hányás, zavartság, egyensúlyzavar, arcidegbénulás, zsibbadás vagy ízületi duzzanat alakul ki.
Azonnali sürgősségi ellátás indokolt tudatzavar, görcsroham, bénulás, nehézlégzés, ájulás vagy rendkívül erős fejfájás esetén.
Gyermekeknél a szokatlan aluszékonyság, nehezen csillapítható sírás, nyakmerevség, magas láz vagy ismételt hányás szintén figyelmeztető jel lehet.
A tünetek jelentkezésekor mindig közölni kell az orvossal, ha az előző hetekben kullancscsípés történt vagy magas kockázatú területen jártunk.
Magyarországon is komolyan kell venni a veszélyt
A most közölt kiugró adatok Csehország Vysočina régiójára vonatkoznak, ezért azokból nem lehet közvetlenül következtetni a magyarországi fertőzések aktuális számára.
A tanulság azonban Magyarországon is fontos. A kullancsok hazánk erdős, bokros és füves területein, parkokban és kertekben is jelen vannak, a Lyme-kór és a kullancsencephalitis pedig nálunk is előfordul.
Aki Csehországba, Ausztriába, Szlovákiába vagy más közép-európai országba utazik, annak nem érdemes kizárólag az országhatárok alapján megítélnie a veszélyt. A kullancsok elterjedése és a fertőzöttség kisebb területenként is jelentősen eltérhet.
Nem pánikra, hanem következetes védekezésre van szükség
A kullancsok magas aktivitása nem jelenti azt, hogy le kell mondani a kirándulásról, kertészkedésről vagy a szabadtéri programokról. A megfelelő óvintézkedések azonban nem maradhatnak el.
Kullancsriasztó használatával, megfelelő ruházattal, az aljnövényzet kerülésével, valamint a test, a gyermekek és a háziállatok alapos átvizsgálásával jelentősen csökkenthető a csípés esélye.
A már megtapadt kullancsot mielőbb el kell távolítani. A következő hetekben figyelni kell a csípés helyét és az általános egészségi állapotot.
A Lyme-kór időben felismerve kezelhető, a kullancsencephalitis ellen pedig oltással lehet a leghatékonyabban védekezni. A csehországi adatok azt mutatják, hogy a veszélyt nem szabad kizárólag tavaszi problémának tekinteni: a nyár második felében is nagyon sok fertőzés történhet.
