Egyetlen hét alatt 1403 gyorshajtót rögzítettek a rendőrségi sebességmérők Bács-Kiskun vármegyében. A szabálytalankodók közül mindenkinek legalább 50 ezer forintos közigazgatási bírságra kell számítania, a legsúlyosabb esetekben pedig a büntetés összege elérheti a 468 ezer forintot is – írja az Autószektor.
A hét két kiemelkedő gyorshajtását Bátmonostoron és Kecskeméten rögzítették. Az érintett sofőrök lakott területen, az engedélyezett 50 kilométer/óra helyett 117, illetve 116 kilométer/órás sebességgel közlekedtek. Mindketten 312 ezer forintos bírságot kapnak. A forrásszövegben szereplő „312 forintos” összeg nyilvánvaló elírás: a rendőrség hivatalos közlése 312 ezer forintos büntetésről szól.
Az elmúlt heti ellenőrzések nemcsak a gyorshajtások nagy száma miatt adnak okot aggodalomra. A vármegyében hét nap alatt 70 olyan közlekedési baleset történt, amely rendőri intézkedést igényelt, és ezekben összesen huszonöten sérültek meg. A rendőrök hét ittas vezetőt is kiszűrtek a forgalomból, egyikük balesetet okozott.
Több mint kétszeres sebességgel hajtottak lakott területen
A Bátmonostoron 117 kilométer/órával közlekedő autós a megengedett sebességet 67 kilométer/órával lépte túl. A Kecskeméten bemért sofőr 116 kilométer/órával haladt, vagyis 66 kilométer/órával ment gyorsabban a megengedettnél.
Mindkét járművezető több mint kétszer olyan gyorsan haladt, mint amennyivel az adott útszakaszon szabályosan közlekedhetett volna. Lakott területen ez különösen veszélyes, hiszen bármikor megjelenhet az úton egy gyalogos, kerékpáros, kikanyarodó autó vagy tömegközlekedési jármű.
A rendőrség tájékoztatása szerint a két autós egyaránt 312 ezer forintos közigazgatási bírságra számíthat. Ez azonban csak a gyorshajtás közvetlen pénzügyi következménye. Amennyiben egy ilyen sebességgel közlekedő sofőr balesetet okoz, annak büntetőjogi, biztosítási és kártérítési következményei is lehetnek.
Összesen 1403 gyorshajtót mértek be
A Bács-Kiskun Vármegyei Rendőr-főkapitányság egyhetes összesítése szerint 1403 járművezető lépte át olyan mértékben a megengedett sebességet, hogy a szabályszegést a sebességmérő rendszer rögzítette.
Ez napi átlagban több mint 200 gyorshajtót jelent. A szám természetesen nem az összes tényleges szabálytalanságot mutatja, hanem csak azokat az eseteket, amelyeket a rendőrség fix vagy mobil sebességmérő eszközei rögzítettek.
A gyorshajtók legalább 50 ezer forintos bírságra számíthatnak. A büntetés a sebességtúllépés mértékével emelkedik, és a legsúlyosabb esetekben akár 468 ezer forint is lehet.
Nemcsak a bírság miatt veszélyes a gyorshajtás
Sokan elsősorban attól tartanak, hogy beméri őket egy traffipax, és jelentős összegű csekket kapnak. A sebességkorlátozások célja azonban nem a bírságolás, hanem a balesetek és a súlyos sérülések megelőzése.
A nagyobb sebesség nemcsak a fékutat növeli meg, hanem lerövidíti azt az időt is, amely alatt a sofőr felismerheti a veszélyt és reagálhat rá. Egy váratlanul úttestre lépő gyalogosnál, egy kereszteződésből kihajtó autónál vagy egy hirtelen fékező járműnél néhány másodperc töredéke is döntő lehet.
Minél nagyobb az ütközési sebesség, annál súlyosabb következményekkel járhat a baleset. Míg egy alacsonyabb sebességnél elkerülhető vagy kevésbé súlyos lehet az ütközés, 100 kilométer/óra felett lakott területen már rendkívül kicsi az esély arra, hogy egy váratlan helyzetet biztonságosan kezeljen a vezető.
Hetven baleset történt egyetlen hét alatt
A gyorshajtásokkal azonos időszakban Bács-Kiskun vármegyében 70 rendőri intézkedést igénylő közlekedési baleset történt. A balesetekben huszonöten sérültek meg.
Ez azt jelenti, hogy a vármegye útjain átlagosan naponta tíz olyan esethez kellett rendőrt hívni, amely közlekedési baleset miatt következett be. Nem minden baleset oka a gyorshajtás, de a túlzott vagy az útviszonyokhoz képest helytelenül megválasztott sebesség számos esetben súlyosbíthatja a következményeket.
A nyári időszakban különösen nagy a forgalom. Többen utaznak szabadságra, sokan hosszabb távokat tesznek meg, és a mezőgazdasági gépek, kerékpárosok, motorosok száma is megnőhet az utakon. Emiatt még nagyobb jelentősége van a sebességhatárok betartásának és a követési távolság megfelelő megválasztásának.
Hét ittas vezetőt szűrtek ki
A rendőrök az ellenőrzések során hét olyan sofőrt igazoltattak, aki a vezetés megkezdése előtt alkoholt fogyasztott. Egyikük közlekedési balesetet is okozott. Az ittas vezetőkkel szemben eljárás indult, vezetői engedélyüket pedig bevonják.
Magyarországon a gépi meghajtású járművek vezetőire zéró tolerancia vonatkozik. Ez azt jelenti, hogy már kis mennyiségű alkohol elfogyasztása után sem szabad volán mögé ülni.
Az alkohol lassítja a reakcióidőt, rontja a figyelmet és a veszélyérzetet, miközben a sofőr gyakran éppen az ellenkezőjét érzi: magabiztosabbnak és ügyesebbnek gondolja magát. A gyorshajtás és az alkoholfogyasztás együtt különösen súlyos kockázatot jelenthet.
Drónnal is figyelték az M5-ös forgalmát
Július 14-én fokozott közlekedésbiztonsági ellenőrzést tartottak az M5-ös autópálya Bács-Kiskun vármegyei szakaszán. Az akció során a rendőrök drónt is használtak, elsősorban a nehéz tehergépjárművek szabálytalan előzéseinek felderítésére.
A légi megfigyelés előnye, hogy a rendőrök felülről hosszabb útszakaszt láthatnak át, és olyan szabálytalanságokat is észlelhetnek, amelyeket egy út mellett álló járőrautóból nehezebb lenne bizonyítani.
Az ellenőrzés során öt tehergépjármű-vezetővel szemben szabtak ki bírságot szabálytalan előzés miatt. A drón által rögzített felvételek segíthetnek a szabályszegés pontos dokumentálásában és a helyszínen dolgozó rendőrök irányításában.
Egyre többféle eszközzel ellenőriz a rendőrség
A közlekedők ma már nemcsak az út szélén álló, jól látható rendőrautókra és a fix sebességmérő kamerákra számíthatnak. Mobil traffipaxok, jelöletlen rendőrautók, drónok és a forgalomban közlekedő ellenőrző járművek is részt vehetnek a szabálytalanságok felderítésében.
A drón különösen alkalmas a szabálytalan előzés, a leállósáv használata, a biztonsági öv hiánya vagy a vezetés közbeni telefonhasználat észlelésére. Felülről sokszor jól látható az is, ha valaki nem tartja be a követési távolságot, vagy tiltott helyen sorol át.
A rendőrség célja az ilyen ellenőrzésekkel nemcsak az, hogy minél több bírságot szabjon ki. A látható és kiszámíthatatlan ellenőrzések visszatartó hatással lehetnek azokra is, akik egyébként hajlamosak lennének szabálytalanul közlekedni.
A legkisebb gyorshajtási bírság is 50 ezer forint
Az objektív felelősség alapján kiszabható közigazgatási bírság legkisebb összege jelenleg 50 ezer forint. A pontos büntetés attól függ, hogy az adott útszakaszon milyen sebességhatár volt érvényben, és azt milyen mértékben lépte túl a jármű.
A nagyobb sebességtúllépés magasabb bírságot eredményez. A Bács-Kiskun vármegyei összesítésben szereplő két, 116 és 117 kilométer/órával közlekedő sofőr büntetése ezért lett 312 ezer forint.
A legmagasabb kiszabható közigazgatási bírság összege 468 ezer forint. Ilyen nagyságrendű büntetés akkor jöhet szóba, ha valaki rendkívül jelentősen túllépi a megengedett sebességet.
Nem minden sebességtúllépésnél ugyanaz az eljárás
A sebességmérő kamera által rögzített, meghatározott mértéket elérő gyorshajtásnál rendszerint a jármű üzembentartója kapja meg a közigazgatási bírságról szóló határozatot.
Ha azonban a rendőr a helyszínen megállítja a szabálytalankodó sofőrt, más eljárás is alkalmazható. Ilyenkor nemcsak a jármű üzembentartójának, hanem a tényleges vezetőnek a személye is ismertté válik.
A kiemelkedően veszélyes közlekedés más jogsértésekkel is együtt járhat. Ha például valaki veszélyezteti a többi közlekedőt, ittasan vezet, eltiltás alatt ül volánhoz vagy balesetet okoz, a pénzbírságon túl további jogkövetkezményekre is számíthat.
A szabályos sebesség sem mindig biztonságos
Fontos különbség van az abszolút és a relatív gyorshajtás között. Abszolút gyorshajtásról akkor beszélünk, amikor a sofőr túllépi a táblán vagy jogszabályban meghatározott sebességhatárt.
Relatív gyorshajtás viszont akkor is előfordulhat, ha a járművezető papíron nem lépi túl a megengedett sebességet, de az út, az időjárás, a látási viszonyok vagy a forgalom alapján túl gyorsan halad.
Sűrű ködben, heves esőben, jeges úton vagy nagy gyalogosforgalom mellett akár az engedélyezett sebességnél jóval lassabban is kellhet közlekedni. A KRESZ nemcsak a sebességhatárok betartását várja el, hanem azt is, hogy a sofőr minden körülmény között képes legyen biztonságosan megállítani a járművet.
Lakott területen különösen súlyos a kockázat
Az 50 kilométer/órás általános belterületi sebességhatár mögött az áll, hogy lakott területen sokkal összetettebb a közlekedési környezet. Gyalogosok, kerékpárosok, parkoló autók, buszmegállók, kapubejárók és kereszteződések követik egymást.
Egy 116 vagy 117 kilométer/órával haladó autó másodpercenként több mint 32 métert tesz meg. Ez azt jelenti, hogy mire a vezető észlel egy veszélyt és megkezdi a fékezést, az autó már jelentős távolságot haladhat tovább.
Ekkora sebességnél egy mellékutcából kihajtó autós könnyen rosszul mérheti fel a közeledő jármű távolságát. A másik sofőr ugyanis jogosan számíthat arra, hogy az érkező autó legfeljebb az engedélyezett tempóval halad.
