A TISZA Párt nyugdíjasokat és nyugdíj előtt állókat érintő vállalásai között szerepel a Férfiak40 lehetőségének vizsgálata a Nők40 tapasztalatai alapján. A javaslat első hallásra sok férfi számára igazságosnak tűnhet: ha a nők 40 év jogosító idő után kedvezményesen nyugdíjba mehetnek, akkor miért ne kaphatnának hasonló lehetőséget azok a férfiak is, akik évtizedeken át dolgoztak, sokszor nehéz fizikai munkában – írja a Pénzcentrum.
A kérdés azonban jóval bonyolultabb annál, mint hogy „járna-e” vagy „nem járna”. Egy ilyen döntés nemcsak az érintett férfiak életét változtatná meg, hanem a teljes nyugdíjrendszer kiadásait, a munkaerőpiacot és a költségvetést is. Dr. Farkas András nyugdíjszakértő szerint a Férfiak40 bevezetése a Nők40 mintájára komoly kockázatokat hordozna, és akár több száz milliárd forintos többletterhet jelenthetne évente. A szakértői becslések szerint a férfiak kedvezményes nyugdíja a Nők40-re fordított kiadás 80–90 százalékába is kerülhetne, ami idei értéken meghaladhatná a 470 milliárd forintot.
Ezért a vita lényege nem az, hogy a férfiak sokat dolgoznak-e, vagy hogy jogos-e a problémafelvetés. A valódi kérdés az, hogyan lehetne igazságosabbá tenni a nyugdíjba vonulást úgy, hogy közben ne boruljon fel a rendszer finanszírozhatósága.
Mit ígér a TISZA Párt?
A TISZA Párt nyugdíjvállalásai között szerepel, hogy a Nők40 tapasztalatai alapján megvizsgálnák a Férfiak40 bevezetésének lehetőségét, a nyugdíjrendszer fenntarthatóságára is tekintettel. A Nyugdíjguru oldala a témát ismertető összefoglalójában azt írja: a TISZA választási programja szerint a Nők40 tapasztalatai alapján vizsgálnák meg a Férfiak40 bevezetését.
Ez fontos megfogalmazás, mert nem feltétlenül jelent azonnali, automatikus bevezetést. A „vizsgálat”, a „fokozatosság” és a „fenntarthatóság” arra utal, hogy a program részletei még kidolgozásra szorulnának. Nem mindegy ugyanis, hogy valóban 40 év jogosító idő után lehetne-e igénybe venni, beleszámítana-e a sorkatonai szolgálat, lennének-e levonások, milyen korhatár mellett működne, és mekkora költségvetési fedezet állna mögötte.
Az Index összefoglalója szerint Magyar Péter tervei között is úgy szerepelt a Férfiak40, hogy a Nők40 tapasztalatai alapján vizsgálnák meg a bevezethetőségét, miközben figyelembe vennék a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát is.
Ez a mondat politikailag jól hangzik, de a szakértők szerint a részleteken múlik minden.
Miért merül fel egyáltalán a Férfiak40?
A Férfiak40 melletti egyik legerősebb érv az, hogy a férfiak várható élettartama rövidebb, mint a nőké. Ez azt jelenti, hogy sok férfi kevesebb évet tölt nyugdíjban, miközben gyakran hosszú évtizedeken át fizet járulékot.
Farkas András nyugdíjszakértő az Index által idézett elemzésében arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarország teljes lakosságának 48 százaléka férfi, de a 65 év felettiek körében ez az arány már csak 38,4 százalék. Vagyis idősebb korban a nők aránya jelentősen magasabb, ami részben a férfiak rövidebb várható élettartamával függ össze.
Ez sokak számára igazságtalanságérzetet kelt. Egy férfi, aki 17-18 évesen munkába állt, végigdolgozott több mint négy évtizedet, majd 65 éves koráig kell várnia a nyugdíjra, joggal érezheti úgy, hogy nagyon kevés idő jut neki a pihenésre. Különösen igaz ez a nehéz fizikai munkát végzőkre, akiknél a munkában töltött évtizedek egészségügyi nyomai sokszor már jóval a korhatár előtt jelentkeznek.
A kérdés tehát társadalmilag valós. A megoldás viszont pénzügyileg és jogilag rendkívül nehéz.
Mi a Nők40 lényege?
A Nők40 kedvezményes nyugdíj lehetősége 2011 óta létezik Magyarországon. A konstrukció lényege, hogy azok a nők, akik megszereznek 40 év jogosító időt, a nyugdíjkorhatár betöltése előtt is teljes öregségi nyugdíjba vonulhatnak. A Pénzcentrum összefoglalója szerint a nyugdíjkorhatár 2022 óta 65 év, miközben a Nők40 jogosító ideje továbbra is 40 év.
A Nők40 egyik sajátossága, hogy nem egyszerűen szolgálati időt néz, hanem jogosító időt. Ebbe bizonyos időszakok beleszámítanak, mások nem. A gyermekneveléssel összefüggő időszakok például fontos szerepet kaphatnak, míg a felsőfokú tanulmányok ideje nem számít be a jogosító időbe. Ezért nem minden nő tud ugyanúgy élni a lehetőséggel, még akkor sem, ha összességében hosszú szolgálati idővel rendelkezik.
A Nők40 népszerűsége azonban óriási. A Nyugdíjguru szerint a nyugdíjba vonuló nők majdnem fele él a lehetőséggel, a program fenntartása pedig 2026-ban már 539 milliárd forintba kerülhet.
Ez mutatja, hogy egy ilyen kedvezmény nem apró szociálpolitikai elem, hanem a nyugdíjrendszer egyik legnagyobb költségű különszabálya.
Miért nem lehet egyszerűen lemásolni a Nők40-et?
Sokan azt mondják: ha van Nők40, legyen Férfiak40 is. Ez logikusnak tűnhet, de a szakértő szerint a két helyzet nem teljesen azonos.
A Nők40 eredetileg részben a nők kettős terhelését ismerte el: a munkában töltött évek mellett a gyermeknevelést, családi gondoskodást és a társadalomban hagyományosan nőkre háruló plusz feladatokat. A férfiak esetében más típusú érvek jelennek meg: rövidebb várható élettartam, nehéz fizikai munkák, korai munkába állás, sorkatonai szolgálat.
Farkas András szerint, ha a férfiak kedvezményes nyugdíját komolyan fel akarnák építeni, azt a legjobb esetben is legalább 43 év jogosító időhöz kellene kötni. Az Index összefoglalója szerint a szakértő úgy vezette le ezt, hogy ha a beszámítható szolgálati időkből ugyanazokat az időtartamokat vennénk ki, mint a Nők40 esetében, akkor jellemzően azok a férfiak érhetnék el a feltételt, akik már az általános iskola vagy legkésőbb a középiskola után azonnal dolgozni kezdtek, és a sorkatonai szolgálaton kívül nem szakították meg a munkaviszonyukat.
Ez már önmagában szűkítené a jogosultak körét, de még így is jelentős többletkiadást okozna.
Miért kerülhetne ennyibe?
A férfiak kedvezményes nyugdíja azért lenne drága, mert egyszerre növelné a kiadásokat és csökkentené a bevételeket. Aki korábban nyugdíjba megy, annak a nyugdíját előbb kell folyósítani. Közben viszont az illető már nem fizet ugyanúgy járulékot aktív dolgozóként, vagy legalábbis kieshet a teljes munkaidejű járulékfizetők köréből.
Ez a kettős hatás a Nők40-nél is jelen van. A Pénzcentrum korábbi cikke szerint a Nők40 konstrukció sajátossága éppen az, hogy olyan nőket is nyugdíjba enged, akik egyébként még aktív járulékfizetők lennének, így egyszerre csökkenti a nyugdíjkassza bevételeit és növeli a kiadásait.
A férfiaknál ezt tovább erősítheti, hogy az átlagos nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelmük magasabb lehet. Farkas András számításai szerint a férfiak esetében átlagosan 17 százalékkal magasabb nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelemmel kellene számolni, ezért a kedvezményes férfinyugdíj átlagos összege is jelentősen magasabb lehetne, mint a Nők40 alapján folyósított átlagos ellátás.
Vagyis nemcsak több új nyugdíjassal kellene számolni, hanem sok esetben magasabb összegű új nyugdíjakkal is.
Akár 470 milliárd forintnál is többe kerülhetne
A szakértői becslések szerint a Férfiak40 költsége a Nők40-re fordított kiadás 80–90 százalékát is elérhetné. Ez idei értéken meghaladhatná a 470 milliárd forintot.
Ez hatalmas összeg. Összehasonlításként: ez már önmagában akkora tétel, amelyet nem lehet egyszerűen „majd kigazdálkodjuk” alapon kezelni. A nyugdíjrendszer éves kiadásai már most is rendkívül nagyok, ráadásul a következő években a demográfiai folyamatok miatt egyre több nyugdíjasra és egyre kevesebb aktív járulékfizetőre kell számítani.
A szakértői érvelés szerint a Nők40, a 13. havi nyugdíj és a 2029-től teljes 14. havi nyugdíj költségigénye együtt már évente óriási többletterhet jelentene. Az Index összefoglalója szerint Farkas András úgy számol, hogy ezek a plusz juttatások együtt 1800 milliárd forintos kiadást eredményezhetnek minden évben, és ehhez egy újabb nagy kedvezmény beemelése már veszélyeztetheti a finanszírozhatóságot.
Ezért a Férfiak40 nemcsak nyugdíjpolitikai, hanem költségvetési kérdés is.
Miért lehet veszélyes az ad hoc nyugdíjpolitika?
A nyugdíjrendszer különösen érzékeny terület. Egy ma meghozott döntés hatása nem egy-két évig, hanem évtizedekig tart. Ha egy új kedvezményt bevezetnek, az nemcsak az adott évi költségvetést terheli meg, hanem minden következő évben újra és újra kiadást jelent.
Ezért figyelmeztetnek a szakértők arra, hogy eseti, gyors politikai beavatkozásokkal nem lehet fenntartható nyugdíjreformot végrehajtani. Egy új kedvezmény népszerű lehet, de ha nincs mögötte hosszú távú fedezet, akkor később vagy adóemelés, vagy kiadáscsökkentés, vagy a nyugdíjszabályok szigorítása lehet a következmény.
A Nyugdíjguru több elemzésében is azt hangsúlyozza, hogy a Férfiak40 kérdését csak a teljes nyugdíjrendszer összefüggéseiben lehet vizsgálni, mert a rendszer fenntarthatósága, a demográfia, a járulékbevételek és a költségvetési kiadások együtt határozzák meg, mi vállalható.
Ez a nyugdíjvita egyik legfontosabb tanulsága: ami egyéni szinten igazságosnak tűnik, rendszerszinten könnyen nagyon drágává válhat.
A férfiak rövidebb élettartama valós probléma
A Férfiak40 mellett szóló érv azonban nem söpörhető le az asztalról. Magyarországon a férfiak átlagosan rövidebb ideig élnek, mint a nők, és ez a nyugdíjban töltött éveknél is látszik. A 65 év feletti népességben a férfiak aránya jóval alacsonyabb, mint a teljes lakosságban.
Ez azt jelenti, hogy sok férfi kevesebb ideig részesül nyugdíjban, miközben gyakran hosszú, megszakítás nélküli munkaviszonyt tud maga mögött. Különösen nehéz helyzetben vannak azok, akik bányászatban, építőiparban, mezőgazdaságban, gyárakban, nehéziparban, közlekedésben vagy más fizikailag megterhelő területen dolgoztak.
Egy 62-63 éves fizikai dolgozó teste sokszor már nem ugyanazt bírja, mint egy irodai munkát végző emberé. Ezért merül fel újra és újra, hogy a nyugdíjrendszernek jobban figyelembe kellene vennie a munkakörök közötti különbségeket.
A kérdés tehát nem az, hogy a férfiak problémája létezik-e. Létezik. A kérdés az, hogy erre a Férfiak40 általános bevezetése-e a legjobb válasz.
A rugalmas nyugdíj lehetne a kompromisszum
Farkas András szerint a megoldást nem feltétlenül egy új, teljes összegű kedvezményes férfinyugdíj jelentené, hanem egy rugalmasabb nyugdíjba vonulási rendszer. Ennek lényege az lenne, hogy mindkét nem számára lehetővé válhatna a korábbi nyugdíjba vonulás, de levonással. A szakértő szerint annyiszor 4–5 százalékos málusz terhelné az ellátást, ahány évvel a 65 éves korhatár előtt kezdődne a nyugdíj folyósítása.
Ez a rendszer igazságosabb lehet abból a szempontból, hogy nem csak egyetlen csoportnak ad kedvezményt, hanem mindenkinek lehetőséget biztosítana a korábbi kilépésre. Ugyanakkor a levonás miatt kevésbé terhelné meg a költségvetést, mint egy teljes összegű kedvezmény.
Például ha valaki két évvel a korhatár előtt menne nyugdíjba, akkor a nyugdíja tartósan 8–10 százalékkal alacsonyabb lehetne. Ez fájdalmas döntés, de választási lehetőséget adna azoknak, akik egészségi, családi vagy munkaerőpiaci okból már nem tudnak vagy nem akarnak 65 éves korukig dolgozni.
A nők javára pedig úgy lehetne fenntartani az alkotmányosan indokolható pozitív megkülönböztetést, hogy az ő korábbi nyugdíjukat kisebb levonás terhelné.
Miért lehet igazságosabb a rugalmas rendszer?
A rugalmas nyugdíj egyik előnye, hogy nem húz éles határt emberek között. A jelenlegi rendszerben sokan úgy érzik, hogy ha valaki nem fér bele egy adott kedvezménybe, akkor minden lehetőségtől elesik. Egy rugalmas rendszerben többféle élethelyzet kezelhető lenne.
Más helyzetben van az, aki 18 éves kora óta nehéz fizikai munkát végez. Más helyzetben van az, aki diplomát szerzett, később kezdett dolgozni, de magasabb jövedelemmel fizetett járulékot. Más helyzetben van az, aki betegséggel küzd, és megint más az, aki szívesen dolgozna 65 év felett is.
A rugalmas rendszer lehetőséget adna arra, hogy az emberek saját élethelyzetük alapján döntsenek. Aki korábban menne, vállalná a kisebb nyugdíjat. Aki tovább dolgozna, magasabb ellátásra számíthatna.
Ez közelebb állhat ahhoz, amit sokan igazságosnak éreznek: nem mindenkire ugyanazt a merev szabályt húzza rá, hanem választást kínál.
A veszélyes munkakörök külön kezelést igényelhetnek
A férfiak kedvezményes nyugdíjáról szóló vita mellett egyre többször merül fel a speciális korkedvezmények kérdése is. A különösen egészségkárosító vagy veszélyes munkakörök esetében indokolt lehet valamilyen külön szabály, nemcsak férfiak, hanem nők számára is.
Ilyen lehet például bizonyos hivatásos szolgálati jogviszony, honvédségi, rendvédelmi vagy más fokozott fizikai és pszichés terheléssel járó munka. A Portfolio is beszámolt arról, hogy a férfiak előrehozott nyugdíjának kérdése mellett a speciális korkedvezmények és a szolgálati nyugdíj lehetősége is újra felmerült a közbeszédben.
Ezeknél a csoportoknál más logika érvényesülhet, mint egy általános Férfiak40 esetében. Ha egy munkakör bizonyítottan egészségkárosító vagy veszélyes, ott indokolt lehet külön védelem. De ezt szakmai alapon, pontos munkaköri besorolással, egészségügyi adatokkal és költségvetési számításokkal kellene kialakítani.
A munkaerőpiac is megérezné
A Férfiak40 nemcsak a nyugdíjkasszát érintené, hanem a munkaerőpiacot is. Ha egyszerre sok tapasztalt, 60 év körüli férfi vonulna ki a munkaerőpiacról, az bizonyos ágazatokban komoly hiányt okozhatna.
A HVG korábbi elemzése szerint a munkaerőpiac komolyabb megrázkódtatás nélkül nem biztos, hogy képes lenne nélkülözni több százezer munkavállalót, miközben a költségvetést is százmilliárdokkal terhelné, ha a férfiak is korhatár előtt mehetnének nyugdíjba 40 év jogviszonnyal.
Ez különösen a szakmunkás, műszaki, ipari, közlekedési, mezőgazdasági és szolgáltatási területeken lehet érzékeny. Sok munkahelyen éppen az idősebb dolgozók rendelkeznek azzal a tapasztalattal, amit nehéz gyorsan pótolni.
Természetesen ez nem érv amellett, hogy valakit egészségileg tönkremenve is dolgoztatni kelljen. De azt mutatja, hogy a nyugdíjpolitika és a munkaerőpiac szorosan összefügg.
A nyugdíjasok érdeke is a fenntartható rendszer
Sokan úgy gondolják, hogy a nyugdíjrendszer fenntarthatóságáról beszélni azt jelenti, hogy valaki el akar venni valamit a nyugdíjasoktól. Pedig éppen ellenkezőleg: a fenntarthatóság azt jelenti, hogy a rendszer hosszú távon is képes legyen kifizetni a nyugdíjakat.
Ha túl sok új kiadás kerül be egyszerre, fedezet nélkül, akkor előbb-utóbb valahol másutt kell pénzt találni. Ez történhet adóemeléssel, járulékemeléssel, állami kiadáscsökkentéssel, hitelfelvétellel vagy későbbi nyugdíjszigorítással.
Egy felelős nyugdíjpolitika ezért nemcsak azt nézi, hogy mi lenne népszerű ma, hanem azt is, mi lesz vállalható 5, 10 vagy 20 év múlva.
A TISZA Párt programjában szereplő megfogalmazás azért fontos, mert a Férfiak40 lehetőségét a fenntarthatóságra tekintettel vizsgálnák. A kérdés az, hogy a tényleges szakpolitikai részletekben ez hogyan jelenne meg.
A Nők40 jövője is érzékeny kérdés
A Férfiak40 vitája közben sok nő attól tart, hogy a férfiak kedvezményének bevezetése esetleg a Nők40 szigorításához vezethet. Ez a félelem nem alaptalan abból a szempontból, hogy ha a rendszer kiadásai nagyon megnőnek, akkor előbb-utóbb minden kedvezmény felülvizsgálata napirendre kerülhet.
A Pénzcentrum korábbi cikke szerint sokan már most is tartanak a Nők40 feltételeinek jövőbeni szigorításától, ezért vannak, akik a lehető legkorábban igénybe vennék a kedvezményt, ha jogosulttá válnak.
Egy átgondolatlan Férfiak40 tehát nemcsak a férfiak ügyét érintené, hanem a Nők40 hosszú távú jövőjét is. Ezért lenne különösen fontos, hogy ne kampányszerű, hanem szakmailag előkészített döntés szülessen.
Mit jelentene mindez egy átlagos férfinak?
Egy átlagos, hosszú ideje dolgozó férfi számára a Férfiak40 vagy Férfiak43 lehetősége azt jelenthetné, hogy a 65 éves korhatár előtt visszavonulhat. Ez óriási könnyebbség lehetne azoknak, akik fizikailag vagy egészségileg már nehezen bírják a munkát.
Ugyanakkor nem mindegy, milyen feltételekkel. Ha teljes összegű nyugdíj járna, az vonzóbb lenne, de sokkal drágább a rendszernek. Ha levonással járna, akkor a döntés nehezebb lenne: korábban lehetne pihenni, de alacsonyabb havi összeggel.
Ez különösen azoknál lenne érzékeny, akiknek eleve nem magas a várható nyugdíjuk. Egy 8–15 százalékos levonás egy alacsonyabb ellátásnál már nagyon fájdalmas lehet. Ezért a rugalmas nyugdíj csak akkor működhetne jól, ha mellette a legalacsonyabb nyugdíjak rendezése és a szociális biztonság erősítése is megtörténne.
Nem a vita a baj, hanem az egyszerű válaszok
A Férfiak40 kérdéséről érdemes vitázni. Sőt, szükséges is. A magyar férfiak rövidebb élettartama, a nehéz fizikai munkát végzők helyzete, a nyugdíj előtt állók bizonytalansága és a Nők40 tapasztalatai mind olyan témák, amelyek nem kerülhetők meg.
A baj az, ha valaki egyszerű választ ad egy bonyolult problémára. Az, hogy „legyen Férfiak40”, önmagában kevés. Ugyanilyen kevés az is, hogy „ne legyen, mert drága”. A valódi kérdés az, milyen rendszer lenne egyszerre méltányos, fenntartható és kiszámítható.
Ehhez számítások kellenek, társadalmi egyeztetés, szakértői modellek, munkaerőpiaci hatástanulmányok, demográfiai előrejelzések és politikai bátorság is. Nem lehet kizárólag kampányszlogenekkel dönteni.
A nyugdíjreformot nem lehet darabokban összerakni
A magyar nyugdíjrendszer előtt sok kihívás áll. Az elöregedés, a kivándorlás, a munkaerőpiaci változások, az infláció, a bérek és nyugdíjak közötti távolság, a kisnyugdíjasok helyzete, a Nők40, a 13. és 14. havi nyugdíj, valamint a korhatár előtti visszavonulás mind ugyanannak a rendszernek a részei.
Ezért veszélyes, ha minden problémára külön-külön, eseti kedvezményekkel próbálnak választ adni. Egy kedvezmény segíthet egy csoportnak, de közben ronthatja egy másik csoport esélyeit vagy a rendszer egészének egyensúlyát.
Farkas András több nyilatkozatában is arra hívta fel a figyelmet, hogy a nyugdíjrendszert átfogóan kell vizsgálni. Az Infostart beszámolója szerint a szakértő például a nyugdíjemelési eljárás átalakítását is sürgetőnek tartja, vagyis nemcsak a korhatár előtti nyugdíj kérdését, hanem a nyugdíjak értékének megőrzését is fontos reformterületnek látja.
Mi lehet a legésszerűbb irány?
A jelenlegi vita alapján három irány látszik. Az első az, hogy a Férfiak40-et a Nők40 mintájára vezetik be. Ez politikailag népszerű lehet, de szakértői becslések szerint rendkívül drága és kockázatos.
A második az, hogy szigorúbb feltételekkel, például 43 év jogosító idővel, esetleg szűkített jogosulti körrel vezetnének be férfi kedvezményt. Ez mérsékelné a költségeket, de sok érintett számára csalódást okozhatna, mert nem érné el a jogosultságot.
A harmadik a rugalmas nyugdíjba vonulás rendszere lenne, amely mindkét nemnek választást adna, de a korábbi nyugdíj levonással járna. Ez pénzügyileg kezelhetőbb lehet, de csak akkor igazságos, ha megfelelő védelem jár a legalacsonyabb nyugdíjúaknak és a valóban egészségkárosító munkakörökben dolgozóknak.
A legésszerűbb irány valószínűleg nem egyetlen látványos intézkedés, hanem több elem együttese lenne: rugalmas nyugdíj, célzott korkedvezmények veszélyes munkakörökre, a kisnyugdíjak felzárkóztatása, a nyugdíjemelési rendszer átalakítása és hosszú távú finanszírozási terv.
Most minden nyugdíj előtt állónak figyelnie kell
A Férfiak40 kérdése sokakat érinthet, de jelenleg még nem kész, részletes szabályról van szó. Ezért a nyugdíj előtt álló férfiaknak és családtagjaiknak érdemes figyelniük a fejleményeket, de nem szabad olyan döntést hozniuk, mintha a rendszer már biztosan életbe lépett volna.
Aki közel áll a nyugdíjhoz, annak most különösen fontos ellenőriznie a szolgálati idejét, a jogosító időket, a nyugdíjhoz kapcsolódó adatokat és a várható ellátás összegét. A nők esetében ugyanez igaz a Nők40 igénylésére is: nem elég tudni, hogy „megvan a 40 év”, pontosan látni kell, mi számít jogosító időnek.
A bizonytalanság időszakában a legrosszabb döntés az, ha valaki találgatás alapján lép. A nyugdíj hosszú távú döntés, amelyet érdemes szakértővel, hivatalos adatok alapján előkészíteni.
Nagy ígéret, nagy kérdőjelekkel
A Férfiak40 gondolata sok férfi számára reményt jelenthet. Azoknak különösen, akik fiatal koruk óta dolgoznak, nehéz munkát végeznek, és úgy érzik, a 65 éves korhatár túlságosan távoli vagy igazságtalan számukra.
A szakértői figyelmeztetés azonban világos: egy ilyen kedvezmény nem vezethető be felelőtlenül. A költsége elérheti a több száz milliárd forintos nagyságrendet, a nyugdíjkassza terhelése tovább nőne, és a munkaerőpiac is megérezhetné a hatását.
A megoldás valószínűleg nem a Nők40 egyszerű lemásolása, hanem egy igazságosabb, rugalmasabb, de pénzügyileg fenntartható nyugdíjrendszer kidolgozása lenne.
A vita tehát még csak most kezdődik igazán. Egy biztos: a Férfiak40 nem csupán férfiügy, hanem az egész magyar nyugdíjrendszer jövőjét érintő kérdés.
Te mit gondolsz: járna a férfiaknak is a kedvezményes nyugdíj hosszú munkaviszony után, vagy inkább rugalmas, levonással járó nyugdíjba vonulásra lenne szükség?
