A nagy nyári hőségben sokan ugyanazt csináljuk: bekapcsoljuk a klímát, lehúzzuk a redőnyt, és reméljük, hogy estére nem lesz elviselhetetlen a lakás. Csakhogy van egy apró, de nagyon fontos részlet.
Nem mindegy, hogy a redőny mögött nyitva vagy zárva van-e az ablak. És az sem mindegy, milyen függöny van előtte.
Ha ezt elrontod, könnyen előfordulhat, hogy nem hűtöd a lakást, hanem bent tartod a meleget. Sőt, bizonyos esetekben még be is engeded.
A Blikk cikke is erre hívta fel a figyelmet, a hőség elleni védekezésről pedig több nemzetközi egészségügyi és meteorológiai ajánlás is hasonló tanácsokat ad. A brit egészségbiztonsági hivatal például azt javasolja, hogy nappal a napos oldalon lévő ablakokat és függönyöket tartsuk zárva, este pedig akkor szellőztessünk, amikor kint már hűvösebb a levegő.
Nem a klímánál kezdődik a hűvös lakás
Sokan azt gondolják, hogy a légkondicionáló majd mindent megold.
Bekapcsoljuk, várunk, és azt reméljük, hogy perceken belül kellemesebb lesz a szoba. Ez néha működik is, de ha a lakás már teljesen átforrósodott, a klímának sokkal nehezebb dolga van.
Gondolj bele: ha a napsütés órákon át éri az ablakot, a padlót, a bútorokat és a falakat, azok mind felmelegszenek. Este pedig visszasugározzák a meleget a szobába.
Ilyenkor már nemcsak a levegőt kell lehűteni. A lakásban lévő tárgyak is tartják a hőt.
Ezért fontos a megelőzés. A cél nem az, hogy délután visszahűtsük a túlmelegedett szobát, hanem az, hogy ne is melegedjen fel ennyire.
A Met Office friss tanácsai szerint a napos helyiségekben érdemes becsukni a függönyöket és redőnyöket, mert ezzel csökkenthető a beltéri hő felhalmozódása. A legmelegebb órákban az ajtók és ablakok zárva tartása is segíthet bent tartani a hűvösebb levegőt.
A legnagyobb hiba: lehúzott redőny, nyitott ablak
Ez az a pont, amit nagyon sokan elrontanak.
Lehúzzák a redőnyt, mert árnyékot szeretnének. Ez jó gondolat. Közben viszont résnyire vagy teljesen nyitva hagyják az ablakot, hogy „járjon a levegő”.
Csakhogy kánikulában napközben a kinti levegő sokszor jóval melegebb, mint a benti.
A redőny lamellái is átforrósodnak. Ha mögötte nyitva az ablak, a redőny és az üveg közötti meleg levegő könnyebben bejut a lakásba.
Vagyis hiába van árnyék. A forró levegő mégis utat talál magának.
A Brit Vöröskereszt hőség idejére szóló tanácsa is erre figyelmeztet: ha kint melegebb van, a nappali ablaknyitás ronthat a helyzeten. Ilyenkor inkább zárva kell tartani az ablakokat, és éjszaka, illetve kora reggel érdemes szellőztetni.
Mikor érdemes leengedni a redőnyt?
A legjobb nem akkor kapkodni, amikor már tűz a nap.
A redőnyt érdemes korán leengedni azon az oldalon, ahol hamarosan besüt a nap. A cél az, hogy a napsugárzás ne érje el az üveget.
Ha az üveg felmelegszik, utána már sokkal nehezebb hűvösen tartani a helyiséget.
Nagy hőségben különösen figyelj ezekre:
- napközben zárd az ablakot a napos oldalon,
- engedd le a redőnyt még az erős napsütés előtt,
- este vagy hajnalban szellőztess,
- lehetőleg kereszthuzattal frissítsd át a lakást,
- napközben kerüld a sütőt, főzőlapot, feleslegesen működő gépeket.
Ez egyszerűnek tűnik, de sokat számít. Főleg panellakásban, tetőtéri szobában vagy olyan otthonban, ahol egész délután süti a nap az ablakokat.
A sötét függöny nem mindig jó ötlet
Sokan azt hiszik, hogy minél sötétebb és vastagabb a függöny, annál jobban véd a hőségtől.
Ez nem mindig igaz.
A sötét textil sok fényt és hőt elnyel. Ettől maga a függöny is felmelegszik, majd a meleget a szoba felé adhatja le.
Ezért nyáron sokszor jobb választás a világos, fényvisszaverő anyag. Különösen akkor, ha a lakás egész nap napos.
Az amerikai energiaügyi minisztérium energiatakarékossági útmutatója szerint nyáron a közvetlen napsütést kapó ablakokon érdemes behúzni a drapériát. A fehér hátoldalú, közepes színű függönyök bizonyos esetekben érezhetően csökkenthetik a hőnyereséget.
Ez nem azt jelenti, hogy minden sötét függönyt azonnal le kell cserélni. De ha a szoba napközben elviselhetetlenül meleg, érdemes megnézni, nem maga a függöny is rásegít-e a forróságra.
A résnyi fény is sokat számíthat
Ismerős az a helyzet, amikor a redőny le van engedve, de egy keskeny sávban mégis bevilágít a nap?
Ez elsőre apróságnak tűnik. Pedig a tűző napsugárzás gyorsan felmelegíti azt a pontot, ahová beesik.
A padló, a kanapé, az asztal vagy akár az ablakpárkány is hőt vesz fel. Később ezt adja vissza a helyiségnek.
Ezért hőség idején jobb teljes árnyékolásra törekedni. Különösen a déli és nyugati fekvésű ablakoknál, amelyek délután kapják a legerősebb meleget.
A függöny és az ablak között sem jó, ha nagyon kicsi, bezárt légréteg alakul ki, amely gyorsan átforrósodik. Ilyenkor a hő könnyen bent marad a szobában.
A legjobb módszer: árnyékolás nappal, szellőztetés este
A hűvösebb lakás titka nem egyetlen trükk.
A redőny, a függöny, az ablakzárás és az esti szellőztetés együtt működik jól.
Napközben az a cél, hogy minél kevesebb meleg jusson be. Este és hajnalban pedig az, hogy a lakásból kijusson a felgyülemlett hő.
A kormány.hu friss, hőségriasztásról szóló tájékoztatása szerint a nagy melegben különösen fontos a folyadékpótlás, a tűző nap kerülése és a hőség elleni tudatos védekezés. A közlés szerint a napi csúcshőmérséklet szombaton 34 és 39 fok között alakulhatott, vagyis nem egyszerű nyári melegről van szó.
Ezért nem túlzás komolyan venni az otthoni hővédelmet sem. Főleg akkor, ha idős ember, kisgyerek, beteg családtag vagy háziállat is van a lakásban.
Így csináld jól röviden
Ha kánikula van, ezt a sorrendet érdemes követni:
Reggel, még a nagy meleg előtt zárd be a napos oldali ablakokat. Engedd le a redőnyt, húzd be a világos függönyt. Napközben ne engedd be a forró levegőt.
Este, amikor kint már hűvösebb van, nyisd ki az ablakokat. Ha lehet, csinálj kereszthuzatot. Hajnalban ismét hűtsd át a lakást, majd reggel kezdd elölről az árnyékolást.
Ez nem kerül pénzbe, mégis sokat segíthet. És ha klímát is használsz, annak is könnyebb dolga lesz.
A legfontosabb: a redőny önmagában nem csodaszer. Akkor segít igazán, ha jól használod.
Mit tapasztalsz otthon: nálad a redőny vagy a függöny segít jobban a hőség ellen? Írd meg kommentben.
