Gödöllő kedden este nemcsak diplomáciai helyszín volt, hanem szimbolikus üzenet is: a Grassalkovich-kastélyban fogadta Magyar Péter miniszterelnök a Visegrádi Négyek kormányfőit, Donald Tusk lengyel, Andrej Babiš cseh és Robert Fico szlovák miniszterelnököt. Ez volt az első V4-es csúcstalálkozó azóta, hogy a Tisza Párt megnyerte az országgyűlési választásokat, Magyar Péter pedig kormányt alakított. A találkozó tétje jóval nagyobb volt egy udvarias diplomáciai eseménynél: a visegrádi együttműködés az elmúlt években meggyengült, most pedig a négy ország vezetői látványosan azt üzenték, hogy újra közös hangot keresnek Európában – írja a Promotions.
„The V4 is back” – ezzel kezdte Magyar Péter
A kedd esti sajtótájékoztatón Magyar Péter egy rövid, de erős mondattal indított: „The V4 is back”, vagyis a V4 visszatért. Ez nemcsak kommunikációs fordulat volt, hanem politikai állítás is. A magyar kormányfő szerint a visegrádi országokat sokkal több köti össze, mint amennyi elválasztja, ezért a következő időszak célja az együttműködés megerősítése, a közös érdekek világosabb képviselete és a térség súlyának növelése az Európai Unión belül.
A találkozó időzítése különösen fontos. A V4-ek együttműködése hosszú időn át Közép-Európa egyik legismertebb politikai formátuma volt, de az utóbbi években a tagországok közötti ellentétek, különösen az Ukrajnához és Oroszországhoz való viszony eltérései miatt látványosan meggyengült. A mostani gödöllői csúcs éppen ezért nem egyszerű folytatásként, hanem egyfajta újraindításként jelent meg. Az AP beszámolója szerint ez volt az első V4-es kormányfői csúcs több mint két év után, és a találkozó egyik fő célja a regionális szövetség újjáélesztése volt.
Gödöllőn már nem a múlt vitáit akarták folytatni
A sajtótájékoztató egyik fontos üzenete az volt, hogy a négy ország nem azokra a kérdésekre akarja építeni az együttműködést, amelyek elválasztják őket, hanem azokra, amelyekben közös érdek mutatkozik. Robert Fico szlovák miniszterelnök ezt külön is hangsúlyozta, amikor arról beszélt: nem akarnak olyan témákat az asztalra tenni, amelyek szétfeszítik a V4-et. Ez a mondat sokat elárul a találkozó hangulatáról. A felek tisztában vannak vele, hogy nem minden kérdésben gondolkodnak ugyanúgy, de most láthatóan az volt a cél, hogy a működőképes közös nevezőt találják meg.
Ez a megközelítés Magyar Péter számára is fontos politikai üzenet. A Tisza-kormány a választási győzelem után azt ígérte, hogy Magyarország visszatér az együttműködőbb európai politikához, miközben megőrzi a magyar érdekek képviseletét. A gödöllői csúcs ennek az első látványos külpolitikai állomásai közé tartozik: a magyar miniszterelnök nem elszigetelődésről, hanem közép-európai szövetségépítésről beszélt. Az AP beszámolója szerint Magyar a korábbi, konfrontatívabb uniós politika lezárását és a kölcsönös együttműködésen alapuló külpolitikát hangsúlyozta.
Gyorsvasút köthetné össze Varsót, Prágát, Pozsonyt és Budapestet
A találkozó egyik legkonkrétabb bejelentése a négy fővárost összekötő gyorsvasúti terv volt. Magyar Péter elmondta, hogy átadott vendégeinek egy Varsó–Prága–Pozsony–Budapest gyorsvasútvonalra vonatkozó tervet, és célja, hogy a szlovák V4-elnökség idején ehhez uniós pénzügyi támogatást is szerezzenek. Ez nemcsak közlekedéspolitikai ötlet, hanem gazdasági és stratégiai üzenet is: a térség akkor lehet erősebb, ha fizikailag is jobban összekapcsolódik.
Egy ilyen vasútvonal óriási jelentőségű lenne Közép-Európa számára. Gyorsabbá tehetné az üzleti, turisztikai és munkaerőpiaci kapcsolatokat, erősíthetné a régió városai közötti gazdasági forgalmat, és csökkenthetné a közlekedési elszigeteltséget. Magyar Péter szerint egy kézzelfogható eredmény már önmagában az lenne, ha a négy fővárost összekötő gyorsvasút terveit sikerülne elfogadtatni és uniós finanszírozási pályára állítani.
A gyorsvasút gondolata azért is illik a V4 újraindításának üzenetéhez, mert nem elvont diplomáciai szólam, hanem konkrét, az emberek mindennapi életéhez is kapcsolódó fejlesztési irány. Egy ilyen beruházás nem egyik napról a másikra valósulna meg, de a politikai szándék kifejezése már önmagában jelzés: a V4 nemcsak vitafórum akar lenni, hanem közös projekteket keres.
Közös fellépés jöhet az uniós döntések előtt
A gödöllői csúcson megállapodás született arról is, hogy a V4 országok visszatérnének a korábban bevált gyakorlathoz: az uniós csúcsok és fontosabb európai ülések előtt egyeztetnék álláspontjaikat. Ez azért lehet nagy jelentőségű, mert a négy ország együtt már komolyabb súlyt képvisel Brüsszelben, mint külön-külön. Magyar Péter is arra utalt, hogy a mintegy 65 millió embert képviselő térségnek erősebb, hitelesebb hangot kell kapnia az európai döntéshozatalban.
Donald Tusk lengyel miniszterelnök is támogatóan beszélt erről az irányról. Szerinte ha a V4 országok arra koncentrálnak, ami összeköti őket, akkor Európa meg fogja hallani a hangjukat. Ez a mondat különösen erős üzenet volt a lengyel–magyar kapcsolatok szempontjából is, hiszen az előző években Varsó és Budapest között komoly politikai távolság alakult ki. A mostani találkozó viszont azt jelezte, hogy a történelmi szövetség újjáépítése ismét napirenden van.
Magyar Péter a kérdésekre válaszolva maga is beszélt arról, hogy a lengyel–magyar viszony az előző kormányzás idején megromlott, amit sajnálatosnak nevezett. A kormányfő szerint a kormányalakítás után felemelő érzés volt Lengyelország utcáin járni és érzékelni, hogy újraéledhet a két ország együttműködése. Ez politikai szempontból fontos mondat, mert a Tisza-kormány egyik külpolitikai célja láthatóan az, hogy helyreállítsa Magyarország kapcsolatát azokkal a régiós partnerekkel, amelyekkel korábban feszültté vált a viszony.
Fico négy pillérre építené a szlovák V4-elnökséget
A következő időszakban Szlovákia veszi át a V4 soros elnökségét, ezért Robert Fico felszólalása különösen fontos volt. A szlovák miniszterelnök arról beszélt, hogy a V4-ek korábban erősek voltak, és ismét erősek akarnak lenni. A szlovák elnökség fő céljai között négy pillért jelölt meg: az európai versenyképesség megerősítését, az Európai Unió bővítésének kérdését, a védelmi ipari együttműködést, valamint az emberek közötti kapcsolatok erősítését.
Az európai versenyképesség kérdése ma különösen érzékeny téma. A magas energiaárak, az ipari termelés nehézségei, a globális verseny és az uniós szabályozási viták mind olyan ügyek, amelyekben a közép-európai országok gyakran hasonló problémákkal szembesülnek. Fico szerint az európai villamosenergia-árak csökkentése is kulcsfontosságú lenne ahhoz, hogy a térség ipara versenyképesebb maradjon.
Az illegális migráció kérdése szintén kiemelt téma maradhat a V4-ben. Fico jelezte, hogy az Európai Tanács ülései előtt rendszeres visegrádi koordinációt kezdeményezne. Ez azt jelenti, hogy a négy ország megpróbálhat közös vagy legalább összehangolt álláspontot kialakítani azokban az ügyekben, ahol az európai döntéshozatalban erősebb regionális érdekérvényesítésre van szükség.
Babiš szerint a négy ország Európa jövője
Andrej Babiš cseh miniszterelnök rövidebben, de annál egyértelműbben fogalmazott: szerinte ez a négy ország Európa jövője. A cseh kormányfő nagy reményeket fűz ahhoz, hogy a V4 országok koordinációja újra sikeres lesz. Az AP beszámolója szerint Babiš optimistán nyilatkozott, és úgy fogalmazott, hogy a csoport ismét teljesen működőképes.
Babiš a sajtótájékoztatón az európai klímapolitikai és kibocsátáskereskedelmi szabályozásokról is beszélt, különösen az ETS1 felülvizsgálatát szorgalmazta. Erős kifejezésekkel bírálta a jelenlegi rendszert, és szerinte ehhez Németország támogatását is meg kellene nyerni. Ez jól mutatja, hogy a V4 nemcsak belső regionális együttműködésben gondolkodik, hanem abban is, hogyan tudna nagyobb európai súlypontokat megszólítani.
A cseh álláspont azért is fontos, mert az ipari versenyképesség, az energiaárak és az uniós klímaszabályozások a következő évek egyik legnagyobb európai vitáját jelenthetik. A V4-ek akkor lehetnek sikeresek, ha ezekben az ügyekben nemcsak kritizálnak, hanem közös, megvalósítható javaslatokat is le tudnak tenni az asztalra.
Tusk szerint a V4 Európa egyik fontos ereje lehet
Donald Tusk lengyel miniszterelnök nyilatkozata azért volt különösen figyelemre méltó, mert Lengyelország az elmúlt években az egyik legkritikusabb V4-partnerré vált Magyarországgal szemben. Most azonban Tusk azt hangsúlyozta: ha a négy ország arra figyel, ami összeköti őket, akkor Európa meg fogja hallani a hangjukat. Szerinte nincs oka annak, hogy a visegrádi együttműködés ne lehessen iránymutató más európai országok számára is.
Ez a lengyel álláspont erős legitimációt adott a gödöllői csúcsnak. A V4 újjáéledése ugyanis elképzelhetetlen Lengyelország aktív részvétele nélkül. Lengyelország a térség legnagyobb országa, gazdasági, politikai és katonai súlya meghatározó Közép-Európában. Ha Varsó valóban újra partnerként tekint a V4-re, az egészen más szintre emelheti az együttműködést.
Tusk szereplése azt is jelezte, hogy a lengyel–magyar viszonyban valóban fordulat jöhet. A korábbi feszültségek után a két ország most újra a közös érdekek felől próbálja megfogni a kapcsolatot. Ez nem jelenti azt, hogy minden vita eltűnt, de azt igen, hogy a politikai szándék megvan az újrakezdésre.
A Beneš-dekrétumok nem kerültek napirendre
A sajtótájékoztatón felmerült a Beneš-dekrétumok ügye is, ám Robert Fico világossá tette, hogy ez a téma nem került szóba a V4-es tárgyaláson. A szlovák miniszterelnök szerint a kétoldalú kérdésekkel kétoldalú találkozókon kell foglalkozni, a gödöllői csúcs fő témája pedig a visegrádi együttműködés volt. Magyar Péter megerősítette, hogy reményei szerint hamarosan létrejöhet egy hosszabb szlovák–magyar bilaterális találkozó, akár Pozsonyban, akár Budapesten.
Ez a megközelítés diplomáciailag óvatos, de érthető. A V4 újraindítása szempontjából nem lett volna szerencsés, ha a találkozó azonnal történelmi vitákba fullad. Ugyanakkor a magyar–szlovák kétoldalú ügyek nem tűnnek el attól, hogy most nem kerültek napirendre. A kérdés inkább az, hogy a következő hónapokban sikerül-e olyan politikai légkört teremteni, amelyben ezekről a nehéz témákról is nyugodtabban lehet tárgyalni.
Magyar Péter számára ez különösen kényes feladat. Egyfelől a magyar érdekek határozott képviseletét várják tőle, másfelől a V4 újraépítése kompromisszumkészséget és diplomáciai fegyelmet igényel. A gödöllői csúcs alapján egyelőre az látszik, hogy a magyar kormány a konfliktusok helyett a közös minimumra építené a regionális együttműködést.
V4+ is szóba került, de nem állandó bővítésként
A sajtótájékoztatón a V4+ kérdése is felmerült, vagyis az, hogy a visegrádi együttműködés bizonyos ügyekben más országokkal is kiegészülhetne. Magyar Péter szerint ezt nem állandó tagságbővítésként kell érteni, hanem alkalmi, ügyekhez kötött együttműködésként. Korábbi beszámolók szerint a V4-csúcs előtt már felmerült, hogy bizonyos témákban Ausztria vagy Horvátország bevonása is elképzelhető lehet.
Ez rugalmasabbá tehetné a visegrádi formátumot. Vannak ügyek, például infrastruktúra, energia, migráció, bővítéspolitika vagy regionális fejlesztés, amelyekben más közép-európai országok bevonása is logikus lehet. Ha a V4 nem zárt klubként, hanem erős magként működik, amely bizonyos ügyekben partnereket keres, az növelheti a térség európai súlyát.
Ugyanakkor a V4+ csak akkor lehet sikeres, ha előbb maga a V4 stabilan működik. A gödöllői csúcs legfontosabb feladata ezért nem a bővítés volt, hanem az alapok helyreállítása: a politikai bizalom, a rendszeres egyeztetés, a közös ügyek kijelölése és a nyilvános üzenet, hogy a négy ország ismét számol egymással.
Egy év múlva már látszania kell az eredményeknek
Magyar Péter szerint egy év múlva már egyértelműen látszódhatnak a V4-együttműködés kézzelfogható eredményei. A miniszterelnök szerint a siker kulcsa az lesz, hogy a visegrádi négyek egységesebben képviseljék álláspontjukat az Európai Unióban. Hasonlóan fontos mérföldkő lehet a négy fővárost összekötő gyorsvasút terveinek elfogadása is.
Ez magasra tett léc. A V4-ek története eddig is azt mutatta, hogy akkor tudtak erősek lenni, amikor konkrét közös érdekek mentén léptek fel. Ha csak általános politikai jelszavak maradnak, az együttműködés könnyen újra kiüresedhet. Ha viszont sikerül közös uniós álláspontokat kialakítani, infrastrukturális terveket előrevinni, energiakérdésekben együtt nyomást gyakorolni, és a régió versenyképességét közös ügyként kezelni, akkor a gödöllői csúcs valóban fordulópontként maradhat meg.
A mostani találkozó egyik nagy tanulsága, hogy mind a négy vezetőnek érdeke lehet a V4 működőképességének helyreállítása. Magyar Péter számára ez külpolitikai újrakezdés, Tusk számára a régiós befolyás erősítése, Fico számára a szlovák elnökség sikeres elindítása, Babiš számára pedig a közép-európai gazdasági és politikai súly növelése.
A gödöllői csúcs üzenete: Közép-Európa újra hallatná a hangját
A V4 újraindítása nem jelenti azt, hogy a négy ország mindenben egyetért. Nem jelenti azt sem, hogy a régi viták megszűntek. De a gödöllői találkozó azt jelezte, hogy a vezetők most hajlandók félretenni azokat a kérdéseket, amelyek azonnal szétszakítanák az együttműködést, és inkább azokra koncentrálnának, amelyekben közös regionális érdek van.
Magyar Péter számára ez a csúcs egyértelmű külpolitikai sikerlehetőség. A „V4 is back” üzenet jól illeszkedik ahhoz a politikai képhez, amelyet a Tisza-kormány magáról épít: Magyarország nem elszigetelődni akar, hanem szövetségeket keres, visszatér a közép-európai együttműködéshez, és erősebb, hitelesebb szerepet akar az Európai Unióban. Hogy ebből mennyi válik valósággá, azt a következő hónapok döntik el.
A gödöllői Grassalkovich-kastélyban tartott csúcstalálkozó azonban már most jelzésértékű. A visegrádi országok vezetői hosszú idő után ismét közös jövőről beszéltek, nem csak közös múltról. Gyorsvasút, uniós koordináció, energiaárak, versenyképesség, migráció, bővítés és védelmi ipari együttműködés – ezek lehetnek azok a témák, amelyek új tartalmat adhatnak a V4-nek. Ha pedig a mostani politikai szándék valódi döntésekben is megjelenik, akkor a gödöllői csúcs valóban a visegrádi együttműködés új korszakának kezdete lehet.
