A kormányváltás utáni első napokban minden döntésnek, minden bejelentésnek és minden mozdulatnak különös súlya van. Ilyenkor nemcsak az derül ki, hogy az új kabinet milyen ügyeket tart sürgősnek, hanem az is, milyen politikai irányt, milyen működési stílust és milyen állami szemléletet akar meghonosítani. A második kormányülés után tartott sajtótájékoztató éppen ezért jóval több volt egyszerű tájékoztatásnál: egyszerre adott képet a Tisza-kormány első intézkedési terveiről, az átvilágítások irányáról, a korábbi rendszerrel kapcsolatos elszámoltatási szándékról, valamint arról is, hogyan képzelik el a következő hónapok politikai és gazdasági munkáját.
Magyar Péter a kormányülést követően több fontos témában is megszólalt. Szó volt az uniós források hazahozataláról, a kegyelmi ügy dossziéjának nyilvánosságra hozataláról, a végrehajtási rendszer átalakításáról, az MTVA átvilágításáról, az állami ingatlanvagyon felméréséről, a diplomataútlevelek felülvizsgálatáról, az üzemanyagárstop fenntartásáról, valamint arról is, hogy a kormány szerint véget kell vetni az állami luxus és a politikai kiváltságok korszakának.
Nyilvánosságra hozzák a kegyelmi ügy dossziéját
A sajtótájékoztató egyik legfontosabb bejelentése az volt, hogy a kormány megvizsgálta a kegyelmi ügy iratait, és a dossziét kedden nyilvánosságra hozzák. Magyar Péter szerint a dokumentumok alapján az látszik, hogy a volt igazságügyi miniszter egy csomagban terjesztett fel negyven nevet, ezek közül három esetben javasoltak kegyelmet, de a bicskei ügy nem szerepelt ezek között. Állítása szerint a döntés később, nem ismert indokok alapján változott meg, majd az irat visszakerült az Igazságügyi Minisztériumhoz.
Magyar Péter arról is beszélt, hogy a Sándor-palotában lévő másik dosszié nyilvánosságra hozatalát is szükségesnek tartja. A miniszterelnök szerint Sulyok Tamás köztársasági elnöknek is nyilvánosságra kellene hoznia a nála lévő iratokat. A kegyelmi ügy körüli homály eloszlatása nemcsak politikai kérdés, hanem közbizalmi ügy is: a társadalomnak joga van megtudni, milyen indokok, milyen eljárási lépések és milyen felelősségi körök vezettek egy ilyen súlyú döntéshez.
A Telex kérdésére Magyar Péter arról is beszélt, hogy a parlamenti vizsgálóbizottságok működését szigorítanák. A Tisza-frakció olyan szabálymódosítást kezdeményezne, amely kötelezővé tenné a megjelenést a bizottság előtt. Első alkalommal jelentős bírságot szabnának ki, második alkalommal pedig akár rendőrségi elővezetés is következhetne. Emellett azt is javasolnák, hogy a köztársasági elnöki kegyelmi döntések indoklása legyen nyilvános.
Az uniós pénzek hazahozása az egyik legfontosabb cél
Magyar Péter a sajtótájékoztatón kiemelte, hogy az egyik legfontosabb feladat az uniós források hazahozatala. Mint mondta, a hétvégén levelet váltott Ursula von der Leyen európai bizottsági elnökkel, és megkezdődtek a tárgyalások a magyar kormány tagjai és az Európai Bizottság képviselői között. A bizottsági delegáció a tervek szerint péntekig Budapesten tartózkodik.
Magyar szerint vannak vitás kérdések, de abban egyetértés mutatkozik, hogy ezeknek a pénzeknek Magyarországon van a helyük. A cél az, hogy a következő brüsszeli látogatás idején politikai megállapodást tudjanak aláírni, majd egész nyáron dolgozzanak azon, hogy az összegek őszre ténylegesen megérkezzenek.
A Klubrádió kérdésére Magyar azt is elmondta, hogy a legnagyobb kihívás annak beazonosítása, mely projekteket lehet még időben és szabályosan megvalósítani. Szerinte vannak olyan bizottsági elvárások, amelyek egymásnak is ellentmondanak, ezeket pedig tárgyalásokkal és részletes magyarázatokkal kell rendezni. A napi bírságok kapcsán felvetette a büntetőjogi felelősség kérdését is.
Átalakulhat a végrehajtási rendszer, a kilakoltatások ügyét is tárgyalhatja a parlament
A kormányülésen döntés született a végrehajtási rendszer átalakításának előkészítéséről is. Az Igazságügyi Minisztérium július közepéig dolgozza ki, hogyan lehetne nonprofit, szigorúbb állami kontroll alatt működő végrehajtási rendszert létrehozni. Ez az egyik olyan terület, amely évek óta rengeteg társadalmi feszültséget hordoz, hiszen sok család számára a végrehajtás nem pusztán jogi eljárás, hanem egzisztenciális összeomlás is lehet.
A Tisza-frakció kezdeményezésére a parlament arról is tárgyalhat, hogy az új szabályozás életbelépéséig felfüggesszék-e a kilakoltatásokat. Ez a lépés egyértelműen azt jelzi, hogy az új kormány nemcsak intézményi reformként, hanem szociális kérdésként is tekint a végrehajtási rendszerre.
A felszámolási rendszer reformja szintén napirenden volt. A kormány olyan rendszert akar kialakítani, amely ellenőrizhetően, átláthatóan működik, és nem ad teret visszaéléseknek. Ugyanez a logika jelent meg a közjegyzői rendszerrel kapcsolatban is: a kabinet szerint a jelenlegi modell zárt, monopol jellegű, túl sok feladat került ki a bírósági kontroll alól, ezért a díjtételek jelentős csökkentését is előkészítik.
Átvilágítják az MTVA-t, az állami ingatlanvagyont és a diplomataútleveleket
A kormány döntött az MTVA és a közszolgálati média teljes működésének átvilágításáról is. Ez politikailag kiemelten érzékeny terület, hiszen a közmédia működése hosszú ideje közéleti viták tárgya. Az átvilágítás célja várhatóan annak feltárása lesz, hogyan működött a rendszer, milyen szerződések, költségek és döntési mechanizmusok jellemezték az elmúlt időszakot.
Vitézy Dávidot arra kérte a kormány, hogy teljes egészében világítsa át az állami ingatlantulajdont. A vizsgálat kiterjed az állam által bérelt irodaházakra, az állami intézmények székhelyeire, a Hauszmann-programra és a hosszú távú bérleti szerződésekre is. Ez azért különösen fontos, mert az állami ingatlanvagyon kezelése az egyik legnagyobb értékű, de a nyilvánosság számára sokszor nehezen átlátható terület.
A diplomataútleveleket is felülvizsgálják. A kormány szerint több ezer diplomataútlevél lehet fölöslegesen kiadva, ezért cél az átláthatóság növelése és annak biztosítása, hogy ezeket valóban diplomáciai célokra használják. A vizsgálatot a Külügyminisztérium koordinálja majd.
Az állami luxus és a politikai kiváltságok visszaszorítása is napirendre került
A sajtótájékoztatón több olyan ügy is előkerült, amely az állami kiváltságok visszavágásáról szól. A kormányzati gépkocsik megkülönböztető jelzésének használatát szigorítanák: a kormány álláspontja szerint ilyen jelzést csak kiemelt közfeladat esetén lehet használni, ezen kívül csak a miniszterelnököt és a belügyminisztert illetné meg. Magyar Péterék azt szeretnék, ha a megkülönböztető jelzés nem lenne többé státuszszimbólum.
A honvédségi repülőgépek használatáról is döntöttek. A kormány szerint ezek nem szolgálhatják a politikai elit urizálását, minden használatnak indokoltnak és ellenőrizhetőnek kell lennie. A korábbi használatok jogszerűségét és indokoltságát is vizsgálni kívánják.
Szóba került a végkielégítések kérdése is. Magyar Péter azt mondta, saját korábbi munkahelyéről távozva nem kért végkielégítést, és ezt tanácsolja másoknak is. A leköszönő parlamenti képviselőket és a kormányhivatalok vezetőit is arra kérnék, hogy mondjanak le a végkielégítésükről. Ugyanakkor azt is jelezte, hogy nem minden helyettes államtitkár esetében ugyanaz a helyzet: lesznek olyan szakmai munkát végző emberek, akik maradhatnak.
Üzemanyagárstop: egyelőre marad a védett ár
Az üzemanyagárstop kérdése is előkerült. Magyar Péter szerint a védett ár fenntartását gazdasági szempontok és a lakosság tűrőképessége indokolja. A stratégiai olajkészlet felhasználásáról azt mondta, hogy azt nemcsak felhasználják, hanem vissza is töltik, és ez nem szokatlan gyakorlat.
A miniszterelnök szerint a költségek nem egyszerre, hanem hosszabb idő alatt jelennek majd meg az árakban, akár éveken keresztül néhány forintos hatásként. Úgy fogalmazott, a kormány azt tartja helyesnek, hogy a lakosságnak és a vállalkozásoknak ne egyszerre kelljen megfizetniük egy hirtelen ársokkot. A védett ár kivezetésére akkor kerülhet sor, ha a világpiaci árak csökkenni kezdenek, és a változás nem jelent megfizethetetlen terhet.
Költségvetési hiány, autópálya-koncessziók és a korábbi beruházások vizsgálata
Az ATV kérdésére Magyar Péter arról beszélt, hogy vizsgálni fogják, felmerül-e bűncselekmény gyanúja a költségvetés szándékos megmásítása miatt. A kormány szerint az autópálya-koncessziók kapcsán az előző kabinet több költséget nem tüntetett fel megfelelően, hogy kisebbnek tűnjön a hiány. A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy csak az Építési és Közlekedési Minisztérium területén 286 milliárd forintnyi hiányt tüntethettek el.
Magyar Péter felkérte Kármán Andrást, hogy készítsen beszámolót a 2026-os költségvetés valódi helyzetéről. A miniszterelnök ugyanakkor kijelentette: a Tisza-kormány alatt nem lesznek megszorítások. Állítása szerint az előző kormány túlárazott költségvetése mozgásteret adhat az új kabinetnek.
A Lázár János által korábban leállított vagy felfüggesztett beruházásokat is átvilágítják. Ezt az ÉKM koordinálja majd. A cél annak feltárása lehet, hogy mely projektek voltak indokoltak, melyeknél keletkezett kár, és milyen pénzügyi következményekkel jártak a döntések.
Az egészségügyi dokumentáció és az azbesztszennyezés ügye is előkerült
A kormány döntött az egészségügyi megszorításokkal kapcsolatos dokumentáció nyilvánosságra hozásáról is, amelyet az Egészségügyi Minisztérium koordinál. Ez szintén fontos közbizalmi lépés lehet, mert az egészségügy helyzete évek óta az egyik legérzékenyebb társadalmi kérdés Magyarországon.
Napirendre került a nyugat-magyarországi azbesztszennyezés kezelése is. Vizsgálják, hogy fel lehet-e függeszteni a káros anyagok behozatalát, és tárcaközi azbeszt-munkacsoport jön létre. Magyar Péter várhatóan bécsi látogatásán is felhozza majd az ügyet.
Ukrajna, lengyelországi út és a külpolitikai nyitás
Magyar Péter beszélt arról is, hogy telefonon egyeztetett Antonio Costa tanácsi elnökkel, és tájékoztatta arról, hogy Magyarország elkezdett tárgyalni Ukrajnával. A miniszterelnök szerint ismert az a 11 pont, amelyről tárgyalnak, és Magyarország nem kér többet, mint ami Európában minden kisebbségnek jár.
Az ukrán féllel technikai szinten kezdődnek a tárgyalások, siker esetén külügyminiszteri szintre emelik azokat. Magyar Péter azt is jelezte, hogy ha sikerül megállapodni, hajlandó Beregszászban találkozni Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.
A kormányfő lengyelországi útjáról is szó esett. Orbán Anita, Kapitány István, Ruszin-Szendi Romulus, Bóna Szabolcs, Vitézy Dávid és Tarr Zoltán is elkíséri. Menetrend szerinti járattal utaznak Krakkóba, onnan vonattal Varsóba, ahol állami vezetőkkel tárgyalnak. Ezután Donald Tusk kíséretében Gdanskba mennek, ahol Lech Walesával is találkoznak, majd Bécsbe utaznak tovább.
Alkotmányozási folyamat, közvetlen elnökválasztás és Sulyok Tamás szerepe
A köztársasági elnöki jogkörök és a közvetlen elnökválasztás kérdése is előkerült. Magyar Péter szerint ha bővítenék az államfő jogköreit, azt társadalmi konzultációnak és népszavazásnak kellene megelőznie. A miniszterelnök nagy alkotmányozási folyamatot is szükségesnek tart, amely szerinte nem történhet gyorsan, tableten megírt alaptörvényként, hanem széles társadalmi elfogadottságra kell épülnie.
Sulyok Tamás szerepfelfogásáról Magyar Péter kritikus hangon beszélt. Szerinte a köztársasági elnöknek nem pusztán közjogi adminisztratív feladata van, hanem meg kellene testesítenie a nemzet egységét, és ki kellene állnia az elesettekért is. Úgy fogalmazott, ha a Tiszának lehetősége lesz jelölni, olyan köztársasági elnököt szeretnének, akire jó szívvel tud szavazni minden párt, és akit minden magyar ember elfogadhat.
Önkormányzatok, főváros és a szolidaritási adó
A helyi önkormányzatok költségvetési helyzetéről is tárgyalt a kormány. Széles körű egyeztetési folyamatot kezdeményeznek, és minden javaslatot megvizsgálnak. A kabinet ugyanakkor rögzítette, hogy a felülvizsgálat nem jelenti a hatályos fizetési kötelezettségek elmulasztását.
A főváros szolidaritási adójával kapcsolatban Magyar Péter azt mondta, Budapest a jelenlegi törvényi keretek között ki tudja fizetni az adót, amíg nincs új szabályozás. Ugyanakkor szerinte a rendszer hosszú távon nem fenntartható, mert kivéreztette a nagyvárosokat. A kormány más partnerséget szeretne kialakítani az önkormányzatokkal, de ehhez időre van szükség.
A második kormányülés üzenete: gyors átvilágítás, nyilvánosság és rendszerszintű átalakítás
A második kormányülés utáni sajtótájékoztató alapján egyértelmű, hogy a Tisza-kormány első időszakának egyik fő iránya az átvilágítás, a nyilvánosság növelése és a korábbi állami működés felülvizsgálata. A kegyelmi dosszié nyilvánosságra hozatala, az MTVA átvilágítása, az állami ingatlanvagyon vizsgálata, a diplomataútlevelek felülvizsgálata, a végrehajtási rendszer átalakítása és az állami kiváltságok visszaszorítása mind ugyanabba az irányba mutatnak: a kabinet azt akarja üzenni, hogy új korszakot nyit az állam működésében.
Az is látszik, hogy az új kormány egyszerre próbál politikai, gazdasági és erkölcsi értelemben is fordulatot mutatni. Az uniós pénzek hazahozatala gazdasági túlélési kérdés, a kegyelmi ügy tisztázása bizalmi kérdés, a végrehajtási rendszer átalakítása társadalmi igazságossági kérdés, az állami luxus visszavágása pedig szimbolikus ügy. Ezek együtt adják meg a következő hetek politikai ritmusát.
A nagy kérdés most az, hogy a bejelentésekből milyen gyorsan lesznek konkrét törvények, intézkedések és kézzelfogható eredmények. A kormány láthatóan tempót akar diktálni, de az intézményi átalakítások, az uniós tárgyalások és az elszámoltatási folyamatok hosszabb időt vehetnek igénybe. Az első üzenet azonban világos: Magyar Péterék azt akarják bizonyítani, hogy nem egyszerű kormányváltás, hanem működésbeli fordulat kezdődött Magyarországon.
