Hat év után véget ért Magyarországon a veszélyhelyzet. Ez nemcsak jogi fordulat, hanem politikai és társadalmi szempontból is fontos pillanat. Az ország 2020 tavasza óta kisebb megszakításokkal rendkívüli jogrendben működött: előbb a koronavírus-járvány, majd 2022-től az orosz–ukrán háború miatt hirdetett veszélyhelyzet adott különleges rendeletalkotási jogkört a kormánynak.
Most ennek az időszaknak vége. A háborús veszélyhelyzet május 13-án lejárt, május 14-től pedig már nem a rendkívüli jogrend szabályai alapján működik az ország. Ez azt jelenti, hogy a kormány nem támaszkodhat tovább ugyanarra a különleges felhatalmazásra, amely az elmúlt években lehetővé tette, hogy számos területen gyorsított, rendeleti úton hozzon döntéseket.
A változás azonban nem jelenti azt, hogy minden veszélyhelyzeti szabály azonnal megszűnt. Az Országgyűlés még a veszélyhelyzet lejárta előtt elfogadott egy törvényt, amely több korábbi kormányrendelet tartalmát törvényi szintre emelte. Így bizonyos intézkedések továbbra is hatályban maradnak, de már nem rendkívüli jogrend alapján, hanem a normál jogrendszer részeként.
Miért fontos, hogy megszűnt a veszélyhelyzet?
Sokan talán úgy érzik, hogy ez csak jogászoknak és politikusoknak fontos kérdés. Pedig nem így van. A veszélyhelyzet alatt a kormány rendkívüli jogkörökkel rendelkezett. Ez azt jelentette, hogy a megszokottnál gyorsabban, sok esetben parlamenti vita nélkül vagy rövidített eljárásban tudott szabályozni fontos ügyeket.
Ezzel a lehetőséggel az elmúlt években nagyon sokszor éltek. A háborús veszélyhelyzetre hivatkozva több mint 170 kormányrendelet született. Ezek között voltak gazdasági, árpolitikai, agrár-, energiaügyi, igazgatási és büntetőjogi jellegű szabályok is.
A veszélyhelyzet megszűnése ezért azt üzeni: Magyarország visszatér a rendes jogalkotási keretekhez. A kormány mozgástere szűkül, az Országgyűlés szerepe pedig ismét hangsúlyosabbá válik. Egy demokráciában ez nem pusztán technikai kérdés. A szabályok kiszámíthatósága, az átlátható döntéshozatal és a parlamenti kontroll mind olyan érték, amely a mindennapi életre is hatással van.
Ha te is sokszor érezted az elmúlt években, hogy egyik napról a másikra változnak a szabályok, akkor érted, miért fontos ez. Egy család, egy kisvállalkozás vagy egy gazdálkodó nem tud jól tervezni, ha a döntések folyamatosan rendkívüli rendeletekben jelennek meg. A normál jogrend visszatérése legalább esélyt ad arra, hogy a változások átláthatóbbak legyenek.
A koronavírus-járványtól a háborús veszélyhelyzetig
A rendkívüli időszak 2020 tavaszán kezdődött, amikor a koronavírus-járvány miatt hirdettek veszélyhelyzetet Magyarországon. Akkor a világ szinte egyik napról a másikra került teljesen új helyzetbe. Lezárások, kijárási korlátozások, maszkviselés, digitális oktatás, egészségügyi intézkedések és gazdasági mentőcsomagok követték egymást.
A járvány miatti veszélyhelyzet 2022. június 1-jén megszűnt, de közben már megjelent egy új indok: az orosz–ukrán háború. Orbán Viktor 2022. május 24-én, az ötödik Orbán-kormány megalakulásának napján jelentette be, hogy éjféltől háborús veszélyhelyzetet hirdetnek. Az indok az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktus és humanitárius katasztrófa volt.
A háborús veszélyhelyzetet az Országgyűlés azóta többször meghosszabbította. A legutóbbi hosszabbítás 2026. május 13-áig szólt. A Tisza Párt választási győzelme után felmerült, hogy a leköszönő kormány május végéig hosszabbítsa meg a különleges jogrendet, hogy legyen idő a szabályok rendezésére, végül azonban más megoldás született: a parlament törvényi szintre emelte a szükségesnek tartott veszélyhelyzeti rendelkezéseket.
Nem hosszabbították meg, hanem átemelték a szabályok egy részét
Ez a mostani helyzet kulcsa. A veszélyhelyzet nem folytatódik tovább, de több korábbi intézkedés nem szűnik meg automatikusan. A parlament által elfogadott törvény átnézte a veszélyhelyzeti rendeletek szabályozási tárgyköreit, és eldöntötte, mi maradjon átmenetileg, mi kerüljön be a normál jogrendbe, és mi fusson ki.
Ez azért fontos, mert ha semmit nem tettek volna, több intézkedés egyik napról a másikra kieshetett volna a jogrendszerből. Ez zavart okozhatott volna az üzemanyagáraknál, a gazdálkodói moratóriumoknál, az árrésstopnál vagy más, sokakat érintő szabályoknál.
Így viszont a kormány és az Országgyűlés azt az utat választotta, hogy a veszélyhelyzetet lezárják, de bizonyos intézkedéseket törvényben fenntartanak. Ez jogilag rendezettebb megoldás, mint a rendkívüli állapot újabb meghosszabbítása.
A kérdés persze most az, hogy ezek a szabályok mennyire lesznek tartósak, és mikor kezdődik meg a valódi újraszabályozás. Mert az, hogy valamit törvényi szintre emelnek, még nem jelenti azt, hogy örökre így is kell maradnia.
Tovább él a védett üzemanyagár
Az egyik legfontosabb, hétköznapi embereket érintő szabály a védett üzemanyagár fenntartása. A törvényben rögzítették, hogy a 95-ös benzint legfeljebb 595 forintért, a gázolajat pedig legfeljebb 615 forintért adhatják a benzinkutakon azok számára, akikre a védett ár vonatkozik.
Ez sok autósnak jelenthet könnyebbséget. Különösen azoknak, akik vidéken élnek, naponta ingáznak, gyereket visznek iskolába, munkába járnak, vagy vállalkozóként folyamatosan úton vannak. Magyarországon sok helyen az autó nem luxus, hanem szükséglet.
Ugyanakkor a védett ár fenntartása nem csak az autósokról szól. A benzinkutak, különösen a kisebb független kutak működése szempontjából is komoly kérdés, hogyan lehet fenntartani egy olyan rendszert, amelyben az árakat korlátozzák, miközben a beszerzési, fenntartási és működési költségek változnak.
Ezért a védett üzemanyagár maradása egyszerre jó hír és nagy gazdasági feladat. A családokat védi, de közben olyan szabályozást igényel, amely nem lehetetleníti el az ellátásban részt vevő szereplőket.
Az árrésstop sem tűnik el
A törvény fenntartja az egyes termékkategóriákban alkalmazható kiskereskedelmi árrés korlátozását is. Ez azt jelenti, hogy bizonyos termékeknél továbbra is szabályozzák, mekkora árrést tehetnek rá a kereskedők.
Ez az intézkedés főként a vásárlók védelmét szolgálja. Az elmúlt években az infláció, az élelmiszerárak emelkedése és a háztartási termékek drágulása sok családot megviselt. Egy átlagos bevásárlás ma sokkal nagyobb terhet jelent, mint néhány évvel ezelőtt. Nem csoda, hogy minden olyan szabály figyelmet kap, amely az árak fékezését ígéri.
A drogériai termékek esetében is fennmarad az árrésstop, de az eltérő piaci viszonyok miatt magasabb felső határt állapítottak meg. Ez azért lényeges, mert ezek a termékek is a mindennapi kiadások részei. Gondolj csak a mosószerre, tisztítószerre, pelenkára, samponra, fogkrémre vagy női higiéniai termékekre. Ezek nem luxuskiadások, hanem rendszeres szükségletek.
Az árrésstop működése azonban mindig kényes egyensúly. Ha jól alkalmazzák, segítheti a családokat. Ha túl merev vagy rosszul célzott, ellátási zavarokat, készlethiányt vagy piaci feszültséget okozhat. Ezért a következő hónapokban fontos lesz figyelni, hogyan működik a gyakorlatban.
Moratórium marad több bajba került gazdálkodónak
A mezőgazdaság számára is tartalmaz fontos elemeket az új törvény. November 30-áig fennmarad az a szabály, amely szerint a fagykár vagy aszálykár sújtotta gazdálkodók, valamint a sertéstartók és sertéstenyésztők átmeneti időre fizetési moratóriumot kaphatnak a hitelszerződéseik után.
Ez sok gazdának jelenthet létfontosságú segítséget. A mezőgazdaságban egy rossz év nem egyszerűen kisebb profitot jelent. Egy fagykár, egy súlyos aszály vagy egy állategészségügyi válság akár teljes termelési ciklust is tönkretehet. Ilyenkor a gazdálkodónak ugyanúgy fizetnie kellene a hiteleit, miközben a bevétele csökken vagy teljesen kiesik.
A moratórium időt ad. Nem törli el a tartozást, de levegőt biztosít. Lehetővé teszi, hogy az érintettek ne azonnal kerüljenek végzetes pénzügyi helyzetbe, hanem legyen idejük újraszervezni a gazdaságot, pályázni, kárenyhítést igényelni vagy kivárni a következő időszakot.
A ragadós száj- és körömfájás betegség következményeivel érintett gazdálkodók még hosszabb ideig, 2027. június 30-áig részesülhetnek fizetési moratóriumban. Ez jól mutatja, hogy az állatbetegségek gazdasági hatása nem néhány hét alatt múlik el. Egy ilyen válság hosszabb távon érintheti az állományt, a piacot és a termelés újraindítását.
A reklámadó továbbra is nulla százalék marad
A törvény szerint július 1-jétől határozatlan időre továbbra is 0 százalék marad a reklámadó mértéke. Ez elsősorban a médiapiac, a hirdetési szereplők, a kiadók, online portálok és reklámcégek számára fontos.
A reklámadó ügye az elmúlt években sok vitát váltott ki. Ha egy ilyen adó ténylegesen terheli a reklámbevételeket, az hatással lehet a médiacégek működésére, a hirdetési árakra, és akár a szerkesztőségek pénzügyi helyzetére is.
A 0 százalékos mérték fenntartása azt jelenti, hogy ezen a területen nem jelenik meg új adóteher. Ez különösen egy olyan időszakban lehet fontos, amikor a médiapiac amúgy is erős versenyben működik, és a hirdetési bevételekért sok szereplő küzd.
Meghosszabbodik a januári hideg miatti rezsikedvezmény elszámolása
A törvény a januári tartós hideg miatt biztosított rezsikedvezmény elszámolási határidejét is meghosszabbítja. Ez technikai részletnek tűnik, de az érintettek számára nagyon is fontos lehet.
A téli rezsi sok családnál az egyik legnagyobb teher. A fűtés, az áram, a gáz, a tűzifa vagy más energiahordozó ára különösen akkor tud nagy gondot okozni, ha hosszabb hideg időszak érkezik. Egy-egy rendkívüli hónap könnyen felboríthatja a családi költségvetést.
Az elszámolási határidő meghosszabbítása azt jelenti, hogy több idő marad a kedvezmények rendezésére. Ez sok esetben megkönnyítheti az adminisztrációt, és csökkentheti annak esélyét, hogy valaki pusztán határidőcsúszás miatt essen el egy őt megillető könnyítéstől.
Új szabályok az üzletek felelősségénél
A törvény általános követelményként kimondja azt is, hogy az üzlet működési engedélyének jogosultja köteles megtenni minden szükséges intézkedést bizonyos bűncselekmények megelőzésére az üzlet területén. Ide tartozik például a kábítószer-kereskedelem, a kábítószer készítésének elősegítése vagy a tudatmódosító anyaggal való visszaélés.
A rendőrség továbbra is jogosult lehet az üzlet ideiglenes bezáratására, ha megállapítja, hogy az üzlet területén szervezett bűnözéssel összefüggő bűncselekmény miatt büntetőeljárás indult.
Ez a szabály elsősorban szórakozóhelyeket, vendéglátóhelyeket, boltokat és más üzleteket érinthet. A cél az, hogy az üzletek működtetői ne hunyhassanak szemet olyan tevékenységek felett, amelyek súlyosan veszélyeztetik a vendégeket, a környéket vagy a közbiztonságot.
Ugyanakkor fontos, hogy az ilyen szabályokat arányosan és ellenőrizhető módon alkalmazzák. Egy üzlet bezáratása komoly következmény. Ezért minden ilyen döntésnél szükség van pontos tényekre, jogszerű eljárásra és világos felelősségi viszonyokra.
A javítóintézetek irányítása is törvényi szintre került
A jogszabály törvényi szintre emeli azt a módosítást is, amely szerint a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter kötelezettsége a javítóintézetekkel kapcsolatos irányítási feladatok ellátása.
Ez nem tartozik a leglátványosabb intézkedések közé, de fontos terület. A javítóintézetek olyan fiatalokkal foglalkoznak, akik egyszerre igényelnek kontrollt, nevelést, védelmet és valódi szakmai segítséget. Az állam felelőssége itt különösen nagy.
A világosabb irányítási felelősség segíthet abban, hogy a rendszer átláthatóbban működjön. De önmagában a jogszabály még nem elég. Szükség van megfelelő szakemberekre, ellenőrzésre, emberi körülményekre és olyan intézményi működésre, amely nemcsak büntet, hanem valóban esélyt is ad a fiataloknak a visszatérésre.
Mi változik a jogrendben?
Az Alaptörvény három különleges jogrendi esetet ismer: hadiállapotot, szükségállapotot és veszélyhelyzetet. Ezekben az esetekben a kormány különleges rendeletalkotási jogot kap. A veszélyhelyzetet például akkor lehet kihirdetni, ha szomszédos országban háború vagy humanitárius katasztrófa áll fenn, illetve ha az élet- és vagyonbiztonságot súlyosan veszélyeztető esemény történik.
A veszélyhelyzet alapvetően harminc napra hirdethető ki, de az Országgyűlés felhatalmazása alapján meghosszabbítható, ha az okok továbbra is fennállnak.
Most azonban nem hosszabbították meg. Ez azt jelenti, hogy a rendkívüli kormányzati rendeletalkotási időszak lezárult. A továbbiakban az ilyen típusú intézkedéseket a normál jogrendben, törvények és hagyományos kormányzati eszközök alapján kell kezelni.
Ez jogállami szempontból fontos változás. A különleges jogrend válsághelyzetek kezelésére való. Ha túl hosszú ideig marad fenn, könnyen az válhat normává, aminek kivételesnek kellene lennie. A mostani megszűnés ezért sokak szemében a politikai normalizálódás egyik jele lehet.
A veszélyhelyzet vége nem jelenti azt, hogy minden gond megoldódott
Fontos ezt őszintén kimondani. Attól, hogy a veszélyhelyzet megszűnt, a háború nem ért véget. Az üzemanyagpiac továbbra is érzékeny. Az árak sok családot nyomnak. A gazdák egy része nehéz helyzetben van. A költségvetés állapota továbbra is komoly kérdés.
A különbség az, hogy ezekre a problémákra most már nem rendkívüli jogrendben kell válaszolni. A kormány feladata az lesz, hogy normál jogi keretek között is gyors, világos és hatékony döntéseket hozzon.
Ez nem könnyebb feladat. Sőt, sok szempontból nehezebb. A rendes jogrendben több egyeztetésre, pontosabb szabályozásra és nagyobb parlamenti felelősségre van szükség. De hosszú távon ez adhat nagyobb biztonságot az országnak.
Az emberek ugyanis nem rendkívüli állapotban szeretnének élni. Hanem kiszámítható, normális, tervezhető országban.
Hat év után új fejezet kezdődhet
A veszélyhelyzet megszűnése hat év után korszakhatár. A 2020-ban kezdődött rendkívüli időszak először a járványról, majd a háborúról szólt. Közben az ország hozzászokott ahhoz, hogy sok döntés rendkívüli felhatalmazással, gyors rendeletekben születik.
Most új szakasz kezdődik. A rendkívüli jogrend lezárult, de a legfontosabb átmeneti intézkedések közül több törvényi szinten tovább él. Ez egyszerre jelent visszatérést a normál működéshez és óvatos átmenetet azoknál a szabályoknál, amelyeket a kormány és a parlament még szükségesnek tart.
A legfontosabb kérdés most az, hogy ez az átmenet valóban átláthatóbb és kiszámíthatóbb országot hoz-e. Mert az emberek nem jogi fordulatokat akarnak ünnepelni, hanem azt szeretnék látni, hogy a mindennapjaik biztonságosabbak, tervezhetőbbek és nyugodtabbak lesznek.
Hat év veszélyhelyzet után most végre visszatért a normál jogrend. A következő időszak dönti el, hogy ez valódi szemléletváltást is jelent-e.
Mit gondolsz erről? Szerinted jó döntés volt lezárni a veszélyhelyzetet, miközben több fontos intézkedést törvényi szinten továbbra is fenntartanak?
