Hat év után megszűnt Magyarországon a veszélyhelyzet. A különleges jogrendet először 2020 tavaszán, a koronavírus-járvány miatt hirdette ki az Orbán-kormány, majd 2022-ben az orosz–ukrán háborúra hivatkozva folytatódott a rendkívüli kormányzati rendeletalkotás időszaka. A háborús veszélyhelyzet legutóbbi meghosszabbítása 2026. május 13-áig szólt, így május 14-ével új jogi helyzet állt elő Magyarországon – írja az ATV.
Ez első hallásra jogi hírnek tűnhet, de valójában mindannyiunk életét érinti. A veszélyhelyzet alatt a kormány rendkívüli jogkörökkel, rendeleti úton tudott szabályozni számos területet. Ez azt jelentette, hogy sok döntés gyorsabban, a normál parlamenti jogalkotási folyamatot megkerülve vagy lerövidítve születhetett meg. Most ennek az időszaknak vége.
A változás azonban nem azt jelenti, hogy minden veszélyhelyzeti szabály egyik napról a másikra eltűnt. Az Országgyűlés május 9-i alakuló ülésén elfogadta azt a törvényt, amely több veszélyhelyzeti rendeletet törvényi szintre emelt. A jogszabályt Melléthei-Barna Márton, a Tisza Párt képviselője jegyezte, és az Országgyűlés 190 igen és 6 nem szavazattal fogadta el.
Miért volt szükség külön törvényre?
A háborús veszélyhelyzet megszűnésével azok a kormányrendeletek, amelyek kifejezetten a különleges jogrendre épültek, jogi értelemben bizonytalan helyzetbe kerültek volna. Ezért volt szükség arra, hogy az Országgyűlés áttekintse, mely intézkedéseket kell kivezetni, melyeket kell átmenetileg fenntartani, és melyeket kell a normál jogrend részévé tenni.
Ez a mostani törvény lényege: nem hosszabbítja meg a veszélyhelyzetet, hanem bizonyos szabályokat átemel a rendes jogrendbe. Magyarul: megszűnik a rendkívüli jogi állapot, de néhány, a mindennapi életet érintő intézkedés továbbra is hatályban marad.
Ez fontos különbség. A veszélyhelyzet alatt a kormány különleges felhatalmazás alapján alkothatott rendeleteket. Most viszont azok a szabályok, amelyek megmaradnak, már törvényi alapon működnek tovább. Ez átláthatóbb, parlamenti logikába illeszkedő megoldás.
Persze ettől még sok kérdés marad. Melyik intézkedés meddig él tovább? Melyik végleges, melyik átmeneti? És mit jelent mindez a családok, vállalkozók, gazdálkodók, autósok és kereskedők számára?
Több mint 170 rendelet született a háborús veszélyhelyzetre hivatkozva
Az interneten elérhető Nemzeti Jogtár adatai szerint az elmúlt négy évben több mint 170 kormányrendelet született az „Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra és humanitárius katasztrófára” tekintettel kihirdetett veszélyhelyzetre hivatkozva. Ez jól mutatja, milyen széles körben használta a korábbi kormány a különleges jogrendet.
A háborús veszélyhelyzetet Orbán Viktor 2022. május 24-én, az ötödik Orbán-kormány megalakulásának napján jelentette be. Indokként az orosz–ukrán háborúra hivatkozott, amely 2022. február 24-én kezdődött. Az Országgyűlés azóta több alkalommal hosszabbította meg a veszélyhelyzetet, legutóbb 2025 őszén, 2026. május 13-áig.
A választás után felmerült, hogy a leköszönő kormány május 31-éig hosszabbítsa meg a háborús veszélyhelyzetet, hogy legyen idő a jogszabályok átvezetésére. Végül nem ez történt. Ehelyett az új Országgyűlés már a május 9-i alakuló ülésén elfogadta a veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emeléséről szóló jogszabályt.
Ez a megoldás politikailag is fontos üzenet: a veszélyhelyzet nem folytatódik tovább, de azokat az intézkedéseket, amelyekre a kormány és a parlament szerint továbbra is szükség van, nem engedik automatikusan kiesni a rendszerből.
Törvényben marad a védett üzemanyagár
Az egyik legfontosabb, sokakat közvetlenül érintő szabály a védett üzemanyagár törvényi rögzítése. A rendelkezés alapján a benzinkutakon a 95-ös benzin literenként legfeljebb 595 forintos, a gázolaj pedig legfeljebb 615 forintos áron adható a jogosultak számára. A Magyar Nemzet összefoglalója szerint a veszélyhelyzet megszűnése után is tovább él az üzemanyagár-védelem, az árrésstop és több gazdasági kedvezmény.
Ez sok autósnak, különösen vidéken élő családoknak és ingázóknak fontos. Magyarországon nagyon sok helyen az autó nem kényelmi eszköz, hanem mindennapi szükséglet. Munkába járáshoz, iskolához, óvodához, orvoshoz, bevásárláshoz kell.
A védett ár tehát nem csupán politikai szlogen. Egy 50 literes tanknál már több ezer forintos különbséget jelenthet a piaci árhoz képest. Ez egy családnál lehet egy heti bevásárlás része, egy számla, vagy az a kis mozgástér, ami hó végén nagyon hiányzik.
Ugyanakkor az üzemanyagár-védelem körül komoly gazdasági kérdések is vannak. A független benzinkutak működése, a Mol ellátási szerepe, a stratégiai készletek és a kiskereskedelmi árrés mind olyan terület, ahol gyorsan feszültség keletkezhet. Ezért a szabály törvényi fenntartása mellett a gyakorlati végrehajtás is kulcskérdés lesz.
Marad az árrésstop több termékkategóriában
A törvény a kiskereskedelmi árréskorlátozásokat is fenntartja bizonyos termékkategóriákban. Ez azt jelenti, hogy egyes alapvető vagy a háztartások számára fontos termékek esetében korlátozzák, mekkora árrést alkalmazhatnak a kereskedők.
A drogériai termékeknél is fennmarad az árrésstop, ugyanakkor az eltérő piaci viszonyokra tekintettel magasabb felső határt állapítottak meg. Ez a mindennapi vásárlások szempontjából sok családnak lehet fontos, hiszen a drogériai termékek – tisztítószerek, higiéniai cikkek, babaápolási termékek – nem luxuscikkek, hanem rendszeres kiadások.
Itt is ugyanaz a kérdés, mint az üzemanyagárnál: a cél érthető, hiszen a családokat védenék a magas áraktól. De közben figyelni kell arra is, hogy a kereskedelmi lánc, a kisebb boltok és a beszállítók működése se sérüljön olyan mértékben, hogy hiány vagy ellátási gond alakuljon ki.
Az árrésstop akkor lehet valódi segítség, ha a vásárlók tényleg érzik a kasszánál, de közben az áruk is elérhetők maradnak a polcokon.
Moratóriumok maradnak a bajba került gazdálkodóknak
A törvény több mezőgazdasági szereplőnek is átmeneti fizetési könnyítést tart fenn. November 30-áig megmarad az a rendelkezés, amely alapján a fagykár vagy aszálykár sújtotta gazdálkodók, valamint a sertéstartók és sertéstenyésztők átmeneti fizetési moratóriumban részesülhetnek a hitelszerződéseik után.
A ragadós száj- és körömfájás betegség következményeivel érintett gazdálkodók esetében pedig 2027. június 30-áig maradhat fizetési moratórium.
Ez a mezőgazdaságban nagyon fontos kérdés. Egy gazda nem mindig tudja egyik hónapról a másikra pótolni a kieső bevételt. Egy aszályos év, egy fagykár, egy állatbetegség vagy egy piaci sokk olyan terhet jelenthet, amely hiteltörlesztés mellett könnyen ellehetetleníti a működést.
A fizetési moratórium nem ajándékpénz. Inkább levegővétel. Időt ad arra, hogy a gazdálkodó ne azonnal roppanjon bele a veszteségbe, hanem legyen esélye újratervezni, helyreállítani a termelést, vagy kivárni a támogatási és piaci rendeződést.
A reklámadó továbbra is 0 százalék marad
A törvény szerint július 1-jétől továbbra is 0 százalék marad a reklámadó mértéke, méghozzá határozatlan időre. Ez a médiaszektor, reklámpiac és hirdetési szereplők számára fontos jelzés.
A reklámadó az elmúlt években többször politikai és gazdasági vita tárgya volt. A 0 százalékos mérték fenntartása azt jelenti, hogy az állam egyelőre nem terheli plusz adóval a reklámbevételeket.
Ez közvetve a médiapiac működését is érinti. A hirdetési bevétel sok szerkesztőség, kiadó, online portál és piaci szereplő számára alapvető bevételi forrás. Ha ezen új adóteher jelenne meg, az a médiacégek működésére és a hirdetési árakra is hatással lehetne.
Most tehát ezen a területen nem jön újabb teher, legalábbis a törvényi szabályozás alapján.
Meghosszabbították a rezsikedvezmény elszámolási határidejét
A januári tartós hideg miatt biztosított rezsikedvezmény elszámolásának határidejét is meghosszabbították. Ez azoknak lehet fontos, akik valamilyen formában érintettek voltak a hideg időszakhoz kapcsolódó többletkiadásokban.
A rezsi kérdése Magyarországon évek óta az egyik legérzékenyebb társadalmi ügy. Sok családnál a fűtés, áram, gáz vagy tűzifa ára télen különösen nagy terhet jelent. Egy hidegebb hónap könnyen felboríthatja a költségvetést, főleg azoknál, akik fix jövedelemből élnek.
Az elszámolási határidő hosszabbítása technikai lépésnek tűnhet, de sok érintett számára könnyebbséget adhat. Ilyenkor nemcsak az számít, jár-e kedvezmény, hanem az is, hogy az adminisztrációra, elszámolásra és ügyintézésre marad-e elég idő.
A javítóintézetek irányítása is törvényi szintre került
A jogszabály törvényi szintre emelte azt a módosítást is, amely a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter kötelezettségévé teszi a javítóintézetekkel kapcsolatos irányítási feladatok ellátását.
Ez elsőre szakigazgatási részletnek tűnik, de valójában érzékeny terület. A javítóintézetekben olyan fiatalok vannak, akiknek az állam egyszerre tartozik felelősséggel, kontrollal és nevelési kötelezettséggel. Itt a rend, az ellenőrzés, a szakmai munka és a gyermekvédelmi szempontok egyaránt fontosak.
Ha az irányítási feladatok világosan kijelölt miniszteri felelősség alá kerülnek, az elvileg átláthatóbb működést teremthet. A gyakorlatban azonban itt is az lesz a döntő, hogy a szabályok mellé megfelelő intézményi ellenőrzés, szakemberállomány és valódi felelősségi rendszer társul-e.
Szigorúbb felelősség az üzleteknél a kábítószerrel összefüggő bűncselekmények miatt
A törvény általános követelményként rögzíti, hogy az üzlet működési engedélyének jogosultja köteles megtenni minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy megelőzze többek között a kábítószer-kereskedelem, a kábítószer készítésének elősegítése vagy a tudatmódosító anyaggal visszaélés üzlet területén történő elkövetését.
A rendőrség továbbra is jogosult lesz az üzlet ideiglenes bezáratására, ha megállapítja, hogy az üzlet területén történt, szervezett bűnözéssel összefüggő bűncselekmény miatt büntetőeljárás indult.
Ez főleg vendéglátóhelyeket, szórakozóhelyeket, boltokat és más üzleti egységeket érinthet. A cél érthető: ne lehessen egy üzlet területén úgy kialakulni bűnözői tevékenységnek, hogy a működtető erre nem reagál.
Ugyanakkor a szabály alkalmazása érzékeny kérdés lehet. Fontos, hogy valóban a bűncselekmények visszaszorítását szolgálja, és ne legyen önkényes vagy aránytalan. Egy üzlet ideiglenes bezáratása komoly gazdasági következményekkel járhat, ezért a hatósági döntéseknek megalapozottnak és ellenőrizhetőnek kell lenniük.
Mit jelent az, hogy megszűnt a különleges jogrend?
Az Alaptörvény jelenleg három különleges jogrendi esetet ismer: hadiállapotot, szükségállapotot és veszélyhelyzetet. Mindhárom esetben a kormánynak rendeletalkotási joga van, vagyis a normál jogrendhez képest gyorsabb és szélesebb mozgásteret kap. Az Index összefoglalója szerint az Alaptörvény korábbi módosításai nyomán a különleges jogrendi helyzetek köre hatról háromra csökkent.
A veszélyhelyzetet a kormány akkor hirdetheti ki, ha szomszédos országban fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa áll fenn, illetve ha az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető súlyos esemény, például elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség következményeit kell elhárítani.
A veszélyhelyzet eredetileg harminc napra hirdethető ki, de az Országgyűlés felhatalmazásával meghosszabbítható, ha az okot adó körülmény továbbra is fennáll.
Most azonban ez a különleges jogrend lezárult. Ez politikailag és jogállami szempontból is fontos pillanat. A normál jogrendhez való visszatérés azt jelenti, hogy a kormány mozgástere szűkül a rendeleti kormányzásban, a parlament szerepe pedig újra hangsúlyosabbá válik.
Miért fontos ez a hétköznapi embereknek?
Sokan talán azt érzik, hogy a veszélyhelyzet megszűnése csak jogászok és politikusok témája. Pedig nem így van. A különleges jogrend alatt született döntések sokszor közvetlenül érintették az árakat, a bolti szabályokat, a hiteleket, az üzemanyagárakat, a támogatásokat, a gazdasági szereplőket és az intézmények működését.
Most az történik, hogy az ország visszatér a rendes jogalkotási logikához. Ez azt jelenti, hogy a nagyobb, tartós szabályokat nem rendkívüli kormányrendeletekben, hanem törvényekben kell rendezni.
Ez az emberek számára azért fontos, mert kiszámíthatóbb működést teremthet. Egy vállalkozó, gazda, autós, kereskedő vagy család számára nem mindegy, hogy a szabályok egyik napról a másikra, rendkívüli rendeletekkel változnak, vagy átláthatóbb törvényi keretek között.
A veszélyhelyzet megszűnése tehát nemcsak jogi fordulat. Egy korszak lezárása is.
A veszélyhelyzet vége nem jelenti minden válság végét
Fontos azonban őszintén kimondani: attól, hogy a veszélyhelyzet jogilag megszűnt, a problémák nem tűntek el. A háború folytatódik a szomszédban. Az üzemanyagpiac feszült. A gazdák több területen nehéz helyzetben vannak. Az árak továbbra is sok családot nyomnak. A költségvetés állapota pedig komoly kérdés.
A különbség az, hogy ezekre a problémákra most már nem a rendkívüli jogrend logikájával, hanem normál törvényi és kormányzati eszközökkel kell válaszolni.
Ez egyszerre lehetőség és felelősség. Lehetőség, mert a parlamenti kontroll erősebb lehet. Felelősség, mert a döntéseknek így is gyorsnak, hatékonynak és emberközelinek kell lenniük.
Az emberek ugyanis nem azt nézik, milyen jogtechnikai formában születik egy döntés. Hanem azt, hogy működik-e. Van-e üzemanyag. Megfizethető-e az alapvető élelmiszer. Kap-e segítséget a bajba jutott gazda. Tud-e tervezni a vállalkozó. Biztonságban érzi-e magát a család.
Korszakhatár Magyarországon
Hat év veszélyhelyzet után Magyarország új jogi korszakba lépett. A koronavírus-járvány idején kezdődött rendkívüli működés, majd a háborús veszélyhelyzet időszaka most lezárult. A különleges jogrend megszűnt, de több fontos gazdasági és társadalmi intézkedés törvényi alapon tovább él.
A védett üzemanyagár, az árrésstop, a gazdálkodói moratóriumok, a reklámadó 0 százalékos mértéke és több más szabály azt mutatja, hogy a válságkezelés bizonyos elemei nem tűnnek el azonnal. Inkább átkerülnek a rendes jogrendbe.
A legfontosabb kérdés most az, hogy ez az átmenet valóban átláthatóbb, kiszámíthatóbb és felelősebb működést hoz-e. Mert a veszélyhelyzet vége önmagában még nem old meg mindent. De lehetőséget ad arra, hogy Magyarország végre ne rendkívüli állapotként, hanem normális jogrendben kezelje a nehézségeit.
És ez talán sok ember számára a legfontosabb üzenet: hat év után véget ért egy rendkívüli korszak. Most az a kérdés, milyen országot építünk a normál jogrend visszatérése után.
Mit gondolsz erről? Szerinted jó döntés volt lezárni a veszélyhelyzetet, miközben több intézkedést törvényi szinten továbbra is fenntartanak?
