Szombaton késő este megjelent a Magyar Közlönyben az a törvény, amely felsorolja Magyarország új minisztériumait. A jogszabályt az Országgyűlés még aznap, a házszabálytól eltérve, gyorsított eljárásban fogadta el, majd Sulyok Tamás köztársasági elnök azonnal kihirdette. Ezzel közjogi értelemben elhárult az akadály az új minisztériumi struktúrának megfelelő miniszteri kinevezések elől – írja a Hvg.
A döntés különös politikai helyzetben született meg, hiszen Magyar Péter és a Tisza Párt korábban már távozásra szólította fel Sulyok Tamást. A köztársasági elnök hivatala visszafogottan reagált a lemondására vonatkozó politikai felszólításokra, maga az államfő pedig egyelőre végzi a munkáját. Ennek egyik látványos jele éppen az volt, hogy kihirdette az új kormányzati szerkezetet rögzítő törvényt, amely nélkül az új tárcák élére nem lehetne kinevezni a minisztereket.
A lépés azt mutatja, hogy bár a politikai feszültség továbbra is erős a köztársasági elnök személye körül, az állami működés technikai és jogi folyamatai nem álltak le. A rendszerváltásban hívő választók számára ez most különösen fontos pillanat: az új kormányzati struktúra megszületett, a miniszteri kinevezések előtt pedig már nincs formai akadály.
Ezek lesznek Magyarország minisztériumai
Az elfogadott törvény szerint Magyarország minisztériumai az új kormányzati szerkezetben a következők lesznek:
Egészségügyi Minisztérium,
Igazságügyi Minisztérium,
Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium,
Pénzügyminisztérium,
Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium,
Belügyminisztérium,
Élő Környezetért Felelős Minisztérium,
Gazdasági és Energetikai Minisztérium,
Honvédelmi Minisztérium,
Közlekedési és Beruházási Minisztérium,
Külügyminisztérium,
Miniszterelnökség,
Szociális és Családügyi Minisztérium,
Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium,
Tudományos és Technológiai Minisztérium,
Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium.
A felsorolásból jól látszik, hogy az új kabinet szerkezete több ponton is hangsúlyváltást jelez. Külön minisztériumot kap az egészségügy, az oktatás és gyermekügy, a szociális és családügyi terület, valamint az élő környezet védelme is. Ez politikailag is üzenetértékű, hiszen éppen ezek azok a területek, ahol a választók jelentős része valódi fordulatot, nagyobb figyelmet és emberközelibb kormányzást vár.
Beolvad a Rogán Antal által vezetett kabinetiroda
A most kihirdetett törvény alapján az eddig Rogán Antal által vezetett Miniszterelnöki Kabinetiroda megszűnik önálló formájában, és beolvad a Miniszterelnökségbe. Ugyanez történik az Európai Ügyek Minisztériumával is. A többi tárca nem feltétlenül szűnik meg, hanem átalakul, új néven, új feladatmegosztással működhet tovább.
Ez a változás szimbolikusan is jelentős. A Miniszterelnöki Kabinetiroda az elmúlt években a politikai kommunikáció és hatalmi központosítás egyik legfontosabb intézményeként működött. Az, hogy ez a struktúra beolvad a Miniszterelnökségbe, azt jelzi, hogy az új kormány legalább szervezeti szinten más logikával indul neki a kormányzásnak.
A Tisza-kormány egyik legnagyobb vállalása éppen az lehet, hogy a korábbi politikai irányítási reflexek helyett átláthatóbb, szakmaibb és kevésbé propagandaközpontú államigazgatást építsen. A minisztériumi szerkezet önmagában természetesen még nem garancia erre, de az első lépés megtörtént: az új kormányzati térkép hivatalosan is megszületett.
Az ellenzék többsége nem akadályozta a törvényt
A minisztériumok felsorolásáról szóló törvényt az ellenzék nagy része nem támadta frontálisan. A szavazásnál az ellenszavazatot leadó Balla György fideszes és Seszták Miklós KDNP-s képviselő kivételével az ellenzéki oldal lényegében ráhagyta a döntést a parlamenti többségre, és tartózkodott.
Ez politikailag érthető helyzetet teremtett. Egy új kormánynak szüksége van arra, hogy meghatározza saját minisztériumi szerkezetét, hiszen enélkül nem tudja elkezdeni a tényleges munkát. Az ellenzék ugyan kritizálhatja az egyes tárcák elnevezését, feladatkörét vagy politikai súlyát, de magát a kormányzati struktúra kialakításának jogát nehezen vitathatja el a frissen felálló többségtől.
A kihirdetés után így megnyílt az út a következő közjogi lépés előtt: az új elnevezéseknek megfelelő miniszterek kinevezése előtt. A kormányalakítás tehát halad tovább, miközben a közvélemény egyre inkább azt figyeli, milyen gyorsan tud munkába állni az új kabinet.
Sulyok Tamás szerepe továbbra is politikai vita tárgya
Különös helyzetet teremt, hogy a törvényt éppen az a Sulyok Tamás hirdette ki, akit Magyar Péter és a Tisza Párt politikai távozásra szólított fel. Az államfő egyelőre nem mondott le, és a jelek szerint ellátja közjogi feladatait. A minisztériumi törvény kihirdetése ennek egyértelmű bizonyítéka.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy a Sulyok Tamás körüli politikai vita lezárult volna. A Tisza oldaláról továbbra is erős az az elvárás, hogy azok a közjogi szereplők, akik az előző korszak politikai rendszeréhez kötődnek, adják át a helyüket a demokratikus megújulásnak. A köztársasági elnök maradása vagy távozása ezért várhatóan a következő napokban is a közéleti vita egyik központi témája marad.
Közjogi értelemben ugyanakkor most az látszik: Sulyok Tamás nem akadályozza az új kormány felállását. A minisztériumi törvény gyors kihirdetése azt jelzi, hogy az államfő ebben az ügyben nem húzta az időt, és nem gördített akadályt a miniszteri kinevezések elé.
A veszélyhelyzeti rendeletekről szóló törvényt is kihirdették
Nemcsak a minisztériumi szerkezetről szóló törvény jelent meg a Magyar Közlönyben. Sulyok Tamás kihirdette azt a másik, szintén szombaton elfogadott terjedelmes törvényt is, amely az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra tekintettel kihirdetett veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emeléséről szól.
Erre a jogi káosz elkerülése érdekében volt szükség. A veszélyhelyzeti kormányzás során számos olyan rendelet született, amelyet rendezni kellett ahhoz, hogy az állam működése ne kerüljön bizonytalan helyzetbe az új politikai korszak kezdetén. A törvény célja tehát az volt, hogy a már meglévő szabályozási környezetet törvényi szinten stabilizálják, és elkerüljék az átmenetből fakadó jogbizonytalanságot.
Fontos részlet, hogy végül nem az Orbán-kormány által örökül hagyott tervezetet fogadták el, hanem azt a változatot, amelyet Melléthei-Barna Márton terjesztett elő néhány napig tartó igazságügyiminiszter-jelöltsége alatt. Ez azt mutatja, hogy az új többség nem egyszerűen átvette az előző kormány jogi csomagját, hanem saját politikai és jogi szempontjai alapján módosított változatot vitt át a parlamenten.
A veszélyhelyzeti törvényt szélesebb támogatás kísérte
A veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emeléséről szóló jogszabályt a Mi Hazánk kivételével a teljes ellenzék is megszavazta. Ez arra utal, hogy ebben az ügyben a parlamenti pártok többsége felismerte: az állami működés jogi folytonossága fontosabb, mint a napi politikai vita.
A házszabálytól eltérő, vita nélküli elfogadás ugyan felvethet politikai kérdéseket, de az átmeneti kormányalakítási időszakban a jogbiztonság fenntartása kiemelt jelentőségű. Az új kormány számára most az egyik legfontosabb feladat az, hogy úgy kezdje meg működését, hogy közben ne keletkezzenek jogi hézagok, bizonytalan státuszú rendeletek vagy végrehajtási problémák.
Ez a lépés tehát kevésbé látványos, mint a minisztériumok átnevezése és az új tárcák létrehozása, de a gyakorlati kormányzás szempontjából legalább ilyen fontos. Egy rendszerváltó politikai pillanatban is szükség van arra, hogy az állam ne essen szét, hanem jogilag rendezett módon adja át magát az új korszaknak.
A kormányalakítás következő szakasza kezdődhet
A Magyar Közlönyben megjelent törvények után a kormányalakítás új szakaszba léphet. Az új minisztériumi struktúra hivatalos, a miniszterek kinevezésének jogi akadálya elhárult, a veszélyhelyzeti rendeletek törvényi rendezése pedig segítheti az átmeneti jogbiztonság fenntartását.
A következő napokban így a figyelem várhatóan az új miniszterek kinevezésére, eskütételére és az első kormányzati döntésekre irányul majd. A Tisza-kormány számára ez lesz az első nagy gyakorlati próba: a rendszerváltás ígéretét most át kell fordítani működő állami cselekvésbe.
A választók jelentős része nem pusztán új neveket vár a minisztériumok élén, hanem új szemléletet is. Átláthatóbb döntéshozatalt, szakmai alapú kormányzást, kevesebb propagandát, több felelősséget és valódi társadalmi párbeszédet. Az új minisztériumi szerkezet ennek csak a kezdete. A kérdés az, hogy a következő hetekben milyen tartalommal töltik meg az új tárcákat.
