Kapitány István leendő gazdasági és energetikai miniszter parlamenti bizottsági meghallgatásán részletesen beszélt arról, milyen gazdaságpolitikai irányváltást tervez a Tisza-kormány a következő négy évben. A miniszterjelölt szerint Magyarország gazdasági helyzete ma rendkívül nehéz, a kilábaláshoz pedig nem pusztán néhány technikai intézkedésre, hanem gyökeres szemléletváltásra van szükség. A meghallgatáson a bizalom helyreállítását, a korrupció felszámolását, a kiszámítható szabályozási környezet megteremtését, az energiaellátás biztonságát, a lakossági energiahatékonyságot és az uniós források mielőbbi hazahozatalát nevezte a legfontosabb feladatok közé.
A politikust Magyar Péter még januárban mutatta be a Tisza Párt gazdaságfejlesztési és energetikai vezetőjeként. Kapitány István a meghallgatáson nemcsak a terveiről beszélt, hanem saját szakmai pályáját is bemutatta: a Shell egykori globális alelnökeként három kontinensen szerzett vezetői tapasztalatot, a kétezres évek elején pedig hosszabb ideig Németországban dolgozott. Elmondása szerint sikeres piaci karrier után kötelességének érzi, hogy a megszerzett tudást és tapasztalatot Magyarország szolgálatába állítsa.
Éles kritikát fogalmazott meg az előző gazdaságpolitikáról
Kapitány István a bizottsági meghallgatáson rendkívül kritikus hangon beszélt az előző kormány gazdaságpolitikai örökségéről. Szerinte a magyar gazdaság jelenlegi rossz állapotáért nem a magyar emberek munkamorálja, nem a vállalkozók gyengesége és nem a munkavállalók teljesítménye a felelős, hanem az állami irányítás hibái.
Úgy fogalmazott, hogy a gazdaságot „kivéreztették”, a beruházások leálltak, a Magyarországnak járó uniós forrásokat befagyasztották, a korábban lehívott támogatásokat pedig nem használták fel elég hatékonyan. A miniszterjelölt szerint a gazdasági lassulás valódi oka az, hogy a kormányzat nem volt jó gazdája az országnak.
Ez a megközelítés egyértelműen kijelöli az új gazdaságpolitika egyik alapállítását: Kapitány szerint Magyarországban továbbra is hatalmas potenciál van, de ehhez vissza kell építeni az állami működésbe vetett bizalmat, a piaci szereplők biztonságérzetét és a kiszámíthatóságot.
A bizalom lehet az új gazdaságpolitika kulcsszava
A meghallgatáson Kapitány István többször is visszatért a bizalom kérdéséhez. Azt mondta, egy ország is egyfajta brand: vagy bíznak benne a befektetők, a vállalkozások, a háztartások és a nemzetközi partnerek, vagy nem. Szerinte ha ez a bizalom megsérül, akkor leállnak a beruházások, nő a bizonytalanság, romlik a versenyképesség, és a gazdaság nem tud stabilan növekedni.
A leendő miniszter szerint a következő évek egyik legfontosabb feladata a befektetői és lakossági bizalom visszaépítése lesz. Ehhez három dolgot tart nélkülözhetetlennek: kiszámítható szabályozási környezetet, tisztességes piaci versenyt és zéró toleranciát a korrupcióval szemben.
Kapitány hangsúlyozta, hogy a jövőben minden kormányzati lépésnek átláthatónak kell lennie. Elismerte, hogy az elmúlt években is akadtak hasznos állami intézkedések, de szerinte ezek nem tudtak tartós eredményt hozni, mert a gazdasági környezet egészét áthatotta a bizonytalanság és az átláthatatlanság.
Árrésstop, különadók: nincs azonnali kivezetés
A meghallgatáson az egyik legfontosabb kérdés az volt, mi lesz az árréstoppal és a különadókkal. Kapitány István erre óvatos választ adott. Szerinte alapvetően akkor működik jól a piac, ha minél kevesebb az állami beavatkozás, és hosszú távon az lenne a cél, hogy a piacot hagyják működni.
Ugyanakkor azt is világossá tette, hogy az árrésstop és a különadók kivezetésének most még nincs itt az ideje. A folyamatosság elve alapján először át kell tekinteni a gazdaság valós állapotát, a meglévő szerződéseket, a költségvetési helyzetet és az intézkedések hatását.
Kapitány szerint külön problémát jelent, hogy Magyarországon rengeteg szerződés és gazdasági konstrukció titkosított vagy nehezen átlátható. Úgy fogalmazott, ez egy olyan gazdaság, ahol „mindent titkosítottak”, ezért csak alapos vizsgálat után lehet felelős döntéseket hozni.
Ez alapján az új gazdasági tárca első hónapjaiban nem hirtelen és látványos kivezetésekre, hanem átvilágításra, adatgyűjtésre és hatáselemzésre lehet számítani.
Uniós források: már idén eredményt szeretnének
Kapitány István az idei GDP-várakozásokról azt mondta, még korai konkrét számokat mondani, de mindent megtesznek azért, hogy a befagyasztott uniós források már idén megérkezzenek Magyarországra. Szerinte ezek a pénzek jelentősen hozzájárulhatnak a gazdasági növekedéshez, a beruházások újraindításához és a bizalom helyreállításához.
Az uniós források kérdése a Tisza-kormány egyik legfontosabb gazdaságpolitikai feladata lehet. A befektetők és a vállalkozások számára ugyanis komoly jelzés lenne, ha Magyarország újra rendezné kapcsolatát az Európai Unióval, és hozzáférne azokhoz a forrásokhoz, amelyek régóta hiányoznak a gazdaságból.
A miniszterjelölt szerint azonban a pénzek hazahozatala önmagában nem elég. Azokat hatékonyan, átláthatóan és valódi gazdaságfejlesztési célokra kell felhasználni.
Lakossági energiahatékonyság: rossz állapotban vannak a magyar otthonok
A meghallgatáson fontos téma volt az energiahatékonyság is. Kapitány István szerint a korábbi lakossági energiahatékonysági programok között voltak hasznos elemek, de a magyar otthonok állapota továbbra is annyira rossz, hogy ez a terület kiemelt kormányzati figyelmet igényel.
A magyar lakásállomány jelentős része energetikailag korszerűtlen: sok épület rosszul szigetelt, elavult fűtési rendszerrel működik, és sok háztartás jelentős energiaveszteséggel él. Ez nemcsak környezetvédelmi probléma, hanem közvetlenül érinti a családok pénztárcáját is.
Kapitány szerint az energiahatékonyság javítása egyszerre szolgálhatja a rezsiköltségek csökkentését, az energiafüggőség mérséklését és a zöld átállást. A következő években ezért várhatóan kiemelt szerepet kaphatnak az otthonfelújítási, szigetelési, fűtéskorszerűsítési és energiahatékonysági programok.
Közlekedés, lakhatás, energetika: ezek lehetnek az első nagy területek
A leendő miniszter a legfontosabb, első körben kezelendő területek között a közlekedést, a lakhatást és az energetikát emelte ki. Ezek után kerülhet fókuszba a zöld energia és a digitális átállás, amelyek szerinte elengedhetetlenek ahhoz, hogy Magyarország felkészüljön az új gazdasági korszakra.
A közlekedés esetében a fő kihívás a leromlott infrastruktúra, a vasút és közút állapota, valamint a gazdasági versenyképességhez szükséges logisztikai háttér fejlesztése lehet. A lakhatás területén a fiatalok, családok és munkavállalók számára elérhetőbb otthonteremtés jelenthet kiemelt feladatot. Az energetikában pedig az ellátásbiztonság, a diverzifikáció, a hálózatfejlesztés és az energiahatékonyság kerülhet előtérbe.
Paks 1 üzemidő-hosszabbítása kiemelt ügy
Kapitány István a meghallgatáson arról is beszélt, hogy fontosnak tartják a Paks 1 üzemidő-hosszabbításának professzionális lebonyolítását. Ugyanakkor ezen a területen sem tudott konkrétumokat mondani, mert szerinte sok olyan szerződés van, amelyet egyelőre nem ismerhettek meg részletesen.
Paks kérdése a magyar energiapolitika egyik legérzékenyebb pontja. Az atomerőmű a hazai áramellátás meghatározó eleme, ezért az üzemidő-hosszabbítás szakmai, biztonsági, pénzügyi és geopolitikai szempontból is kiemelt jelentőségű.
A miniszterjelölt szavai alapján az új kormány nem elhamarkodott döntéseket, hanem szakmai alapú, átvilágított folyamatot ígér ezen a téren.
Mol: együttműködésre készülnek, nem beavatkozásra
A Mol kapcsán Kapitány István hangsúlyozta, hogy a társaság nem állami vállalat, hanem nyilvánosan működő részvénytársaság, amelyben az állami tulajdon nem meghatározó. Szerinte az államnak nincs sem szándéka, sem terve, sem lehetősége arra, hogy közvetlenül befolyásolja a társaság működését.
A miniszterjelölt úgy fogalmazott: a Mol jelentős regionális energiavállalat, amely jól működik, és a Tisza-kormány célja, hogy ez továbbra is így maradjon. Hozzátette, már találkoztak a cég vezetőivel, és várakozása szerint jó munkakapcsolat alakulhat ki.
Ez különösen fontos üzenet az energiaszektor számára, mert azt sugallja, hogy az új kormány nem ellenségként, hanem stratégiai partnerként tekint a nagyvállalatokra, ugyanakkor az állami szerepvállalást világos jogi és piaci keretek között képzeli el.
Orosz olaj és diverzifikáció: „Nem leválni akarunk, hanem opciókat”
Az energiaellátás egyik legérzékenyebb kérdése az orosz olaj aránya volt. Kapitány István szerint nem tekinthető sikeres megoldásnak, hogy 2022 és 2025 között az orosz olaj aránya 65 százalékról 90 százalékra emelkedett.
A miniszterjelölt szerint ez nem a több lábon állás irányába mutatott, márpedig Magyarországnak éppen erre lenne szüksége. Úgy fogalmazott, a diverzifikált lehetőségeket használni kell, mert az energiaellátásban az opciók megléte hatalmas előny.
Kapitány emlékeztetett arra is, hogy Magyarország bizonyos szempontból kedvező helyzetben van, hiszen sok országgal ellentétben két kőolajvezetékhez is hozzáférése van. Ez részben ellensúlyozza azt a hátrányt, hogy az országnak nincs tengeri kikötője. Szerinte ha az Adria vezeték folyamatosan használva lett volna, az különösen jól jött volna akkor, amikor a Barátság vezeték leállt.
A Tisza-kormány álláspontját így foglalta össze: nem szeretnének leválni semmiről, hanem opciókat és lehetőségeket akarnak teremteni. Ez az energetikai gondolkodás lényege: minél több beszerzési útvonal, minél több mozgástér, minél kevesebb kiszolgáltatottság.
A magyar emberek képessége a legnagyobb erőforrás
Kapitány István a meghallgatáson többször is kiemelte, hogy Magyarország legnagyobb erőforrása nem egyetlen iparág, nem egy beruházás és nem is valamelyik állami program, hanem a magyar emberek képessége, tudása és munkája.
Ez a gondolat jól illeszkedik ahhoz a gazdaságpolitikai irányhoz, amely a humán tőkét, a versenyképes oktatást, a szakmai tudást, a technológiai fejlődést és a digitális átállást helyezné a középpontba. A miniszterjelölt szerint a jövő gazdasági korszakára csak akkor lehet felkészülni, ha Magyarország nem olcsó munkaerőre, hanem tudásra, innovációra és magasabb hozzáadott értékre épít.
A bizottság támogatta kinevezését
A meghallgatás végén a bizottság kormánypárti képviselői támogatták Kapitány István miniszteri kinevezését. A szavazáson 12 igen szavazat érkezett, a jelen lévő három ellenzéki képviselő tartózkodott, nemmel senki sem szavazott.
Ez azt jelenti, hogy a gazdasági és energetikai tárca élére készülő szakpolitikus bizottsági támogatással léphet tovább a kormányalakítás következő szakaszába.
Kapitány István meghallgatása alapján az új gazdaságpolitika kulcsszavai a bizalom, átláthatóság, kiszámíthatóság, energiafüggetlenségi mozgástér, korrupcióellenesség és a magyar humán erőforrás megerősítése lehetnek. A következő hónapokban derül ki, hogy ezekből az elvekből milyen konkrét döntések születnek, és sikerül-e valóban új pályára állítani a magyar gazdaságot.
