A választások után egyre inkább fókuszba kerül a TISZA Párt gazdasági programja, amely nem kisebb célt tűz ki maga elé, mint a teljes adórendszer átalakítását. A tervek első ránézésre egyértelmű irányt mutatnak: kevesebb teher az alacsony jövedelműeknek és a fogyasztóknak, nagyobb hozzájárulás a tehetősebbek részéről. A részletek azonban ennél jóval összetettebb képet rajzolnak ki – írja a hrportal.hu.
A szakértők szerint a csomag egyszerre lehet népszerű és kockázatos: rövid távon élénkítheti a gazdaságot, hosszabb távon viszont komoly költségvetési kihívásokat hozhat.
Kettős logika: könnyítés alul, szigor felül
A javaslatcsomag egyik legfontosabb jellemzője, hogy tudatosan épít egyfajta újraelosztási logikára. Ahogy a szakértők is kiemelik, a rendszer két pillérre épül: egyrészt csökkentené a mindennapi élethez kapcsolódó terheket, másrészt növelné a magasabb jövedelműek és nagyobb vagyonnal rendelkezők hozzájárulását.
Ez a megközelítés nem új a nemzetközi gazdaságpolitikában, azonban Magyarországon jelentős változást jelentene a jelenlegi, inkább egykulcsos és fogyasztásalapú rendszerhez képest.
ÁFA-csökkentés: azonnali könnyebbség vagy bizonytalan hatás?
A program egyik legnagyobb visszhangot kiváltó eleme az általános forgalmi adó átalakítása. Az elképzelés szerint az alapvető élelmiszerek esetében a jelenlegi, Európában is kiemelkedően magas 27%-os kulcs 5%-ra csökkenne.
Ez első hallásra jelentős árcsökkenést ígér, és valóban komoly segítséget jelenthet a háztartások számára, különösen az inflációval terhelt időszakokban. Ugyanakkor a szakértők óvatosságra intenek: korábbi példák alapján nem garantált, hogy a kereskedők teljes mértékben érvényesítik a csökkentést a fogyasztói árakban.
A tervek ezen túlmenően kiterjednének a gyógyszerek áfamentessé tételére, valamint egyes alapvető energiahordozók – például a tűzifa – kedvezményes adózására is. Ezek együtt akár 800–1000 milliárd forintos bevételkiesést okozhatnak a költségvetésben.
Minimálbér adómentessége: valódi segítség az alacsony keresetűeknek
A program másik kulcseleme a minimálbérhez kapcsolódó adójóváírás, amely gyakorlatilag azt eredményezné, hogy a legalacsonyabb jövedelmek után nem vagy alig kellene személyi jövedelemadót fizetni.
Ez közvetlenül növelné a nettó kereseteket, ami nemcsak az érintettek életszínvonalát javíthatja, hanem a fogyasztást is élénkítheti. Emellett a munkavállalás ösztönzésében is szerepet játszhat, hiszen csökkenti az alacsony jövedelmek adóterhét.
A becslések szerint ennek az intézkedésnek a költségvetési hatása akár 500 milliárd forint körül alakulhat.
Vagyonadó: szimbolikus lépés vagy valós bevétel?
Talán a legtöbbet vitatott elem a vagyonadó bevezetése, amely a javaslat szerint az egymilliárd forint feletti vagyonokra vetne ki körülbelül 1%-os éves terhet.
Az elképzelés mögött az a logika áll, hogy a legtehetősebb rétegek nagyobb mértékben járuljanak hozzá a közkiadásokhoz. A várható bevétel ugyanakkor a szakértők szerint viszonylag korlátozott: évente nagyjából 100–150 milliárd forint.
A kritikusok szerint ráadásul fennáll a veszélye annak, hogy a vagyon egy része elkerüli az adózást, például külföldre áramlik vagy különböző konstrukciókba kerül.
Hatalmas kérdés: miből lesz fedezet?
A program legnagyobb kihívása a finanszírozás. A különböző intézkedések együttes hatása akár évi 1500 milliárd forintos bevételkiesést is jelenthet.
A szakértők szerint a terv sikere nagyban függ több tényezőtől is:
– sikerül-e visszaszorítani a szürkegazdaságot
– érkeznek-e újra az uniós források
– gyorsul-e a gazdasági növekedés
Ezek nélkül az adócsökkentések könnyen növelhetik a költségvetési hiányt, ami hosszabb távon újabb megszorításokat tehet szükségessé.
Kik nyernek és kik veszíthetnek?
A program egyértelműen a jövedelmi különbségek csökkentésére törekszik. Az alacsonyabb keresetűek és a fogyasztók rövid távon nyerhetnek, hiszen több pénz maradhat náluk.
A magasabb jövedelműek és nagyobb vagyonnal rendelkezők ugyanakkor nagyobb hozzájárulásra számíthatnak, ami politikailag és gazdaságilag is érzékeny kérdés.
Ez a fajta átrendeződés mindig komoly vitákat vált ki, hiszen nemcsak gazdasági, hanem társadalmi kérdés is: ki mennyit fizessen a közös terhekből.
Egyensúlykeresés a gazdaságban
A TISZA Párt adóprogramja tehát egyszerre ígér könnyítést és hordoz kockázatot. Rövid távon élénkítheti a fogyasztást és javíthatja a háztartások helyzetét, hosszabb távon azonban kulcsfontosságú lesz, hogy a rendszer fenntartható maradjon.
A következő időszak egyik legfontosabb kérdése az lesz, hogy a politikai ígéretek hogyan fordíthatók le működő gazdasági intézkedésekké. Az biztos, hogy ha a program megvalósul, alapjaiban rajzolhatja át a magyar adórendszert.
