Nagy vitát váltott ki tavaly tavasszal az a javaslat, amelyben az Európai Bizottság arra kérte az Európai Unió tagállamait, hogy készítsék fel a lakosságot a jövőbeli válsághelyzetekre. A felhívás lényege az volt, hogy az uniós polgárok állítsanak össze egy legalább 72 órára elegendő vészhelyzeti készletet, amely segítségével egy krízishelyzetben rövid ideig önellátóak lehetnek.
A kezdeményezést sokan túlzónak tartották, sőt egyes vélemények szerint pánikkeltőnek is minősítették. Azóta azonban több globális esemény – köztük a közel-keleti feszültségek, a geopolitikai bizonytalanság és a gazdasági kockázatok – ismét ráirányították a figyelmet arra, hogy egy váratlan válsághelyzetre való felkészülés valójában racionális lépés lehet.
A szakértők szerint a modern társadalmak rendkívül sérülékenyek: egy nagyobb természeti katasztrófa, áramszünet, járvány vagy fegyveres konfliktus akár néhány órán belül komoly ellátási problémákat okozhat.
Miért pont 72 órára kell felkészülni?
A három napos időtartam nem véletlen. A katasztrófavédelmi szakemberek szerint egy súlyos krízishelyzet első 72 órája a legkritikusabb, amikor a mentési és ellátási rendszerek még csak részben működnek.
Ilyenkor előfordulhat, hogy:
-
megszakad az áramszolgáltatás
-
akadozik az ivóvízellátás
-
nem működnek a boltok és az ATM-ek
-
nehéz a kommunikáció
Ebben az időszakban a háztartásoknak gyakran saját tartalékaikra kell támaszkodniuk. Éppen ezért javasolja az Európai Bizottság, hogy minden család rendelkezzen egy alapvető túlélőcsomaggal, amely legalább három napig biztosítja a legfontosabb szükségleteket.
Mit javasol az Európai Bizottság?
A felhívás mögött a növekvő geopolitikai feszültségek álltak. A bizottság szerint a polgároknak érdemes olyan készlettel rendelkezniük, amely lehetővé teszi számukra, hogy legalább 72 órán keresztül önellátóak legyenek.
A témáról készült kommunikációban Hadja Lahbib, az Európai Bizottság humanitárius segítségnyújtásért és válságkezelésért felelős biztosa is megszólalt. Egy rövid, humoros hangvételű videóban mutatta be azokat az alapvető tárgyakat, amelyek egy vészhelyzeti csomagban hasznosak lehetnek.
A példák között szerepelt:
-
szemüveg vagy tartalék szemüveg
-
személyes iratok vagy azok másolatai
-
zseblámpa
-
gyufa vagy öngyújtó
-
ivóvíz és élelmiszer
-
svájci bicska vagy multifunkciós kés
-
alapvető gyógyszerek
-
készpénz
-
hordozható rádió
-
mobiltelefon és töltő
-
powerbank
Érdekesség, hogy a biztos még egy pakli kártyát is javasolt a csomagba – ezzel arra utalt, hogy a mentális állapot és a stressz kezelése is fontos lehet krízishelyzetben.
Így néz ki egy tipikus 72 órás vészcsomag
A különböző országok szakértői nagyjából hasonló listát állítottak össze arról, hogy mi tartozik egy alapvető vészcsomagba.
A legfontosabb elemek általában a következők:
Ivóvíz
Szakértők szerint minimum napi 2–3 liter víz szükséges személyenként. Ez három napra legalább 6–9 liter vizet jelent.
Tartós élelmiszer
Olyan ételek javasoltak, amelyek hűtés nélkül is sokáig eltarthatók:
-
konzervek
-
szárított ételek
-
energiaszeletek
-
kekszek
-
instant ételek
Egészségügyi felszerelés
-
elsősegélycsomag
-
lázcsillapító
-
fájdalomcsillapító
-
személyre szabott gyógyszerek
Világítás és biztonság
-
zseblámpa
-
tartalék elemek
-
gyufa vagy öngyújtó
Higiéniai eszközök
-
nedves törlőkendő
-
szappan
-
WC-papír
Kommunikáció
-
mobiltelefon
-
powerbank
-
hordozható rádió
A finn ajánlás: pontos élelmiszerlista
Egyes országok ennél részletesebb útmutatót is adnak. A finn hatóságok például konkrét élelmiszermennyiségeket is megadtak egy felnőtt számára, napi 2300 kalóriás energiaigény alapján.
Egy háromnapos időszakra például az alábbiakat javasolják:
-
6 liter víz
-
600 g zöldség
-
400 g gyümölcs
-
200 g burgonya
-
200 g tészta
-
550 g kenyér vagy gabona
-
1 liter tejtermék
-
60 g sajt
-
150 g zsír vagy olaj
-
100 g szárított gyümölcs
-
400 g fehérjeforrás (hal, tojás vagy növényi fehérje)
-
90 g magvak
-
100 g csokoládé
-
100 g cukor vagy méz
A szakértők hangsúlyozzák, hogy a nem romlandó élelmiszerek különösen fontosak, mivel hosszú ideig eltarthatók.
Magyar ajánlás is létezik
Magyarországon is található hasonló útmutató. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság honlapján részletes információk érhetők el arról, hogy mit érdemes tenni különböző vészhelyzetekben.
A magyar ajánlás inkább arra az esetre fókuszál, amikor egy evakuáció során el kell hagyni az otthont.
Ha rövid időre kell távozni (3–6 órára), akkor elegendő lehet:
-
ivóvíz
-
a legfontosabb gyógyszerek
Ha viszont egy vagy több napra kell elhagyni az otthont, akkor a következőket javasolják:
-
személyi okmányok
-
készpénz és bankkártya
-
nem romlandó élelmiszer
-
személyenként legalább 1 liter ivóvíz
-
ruházat és lábbeli
-
tisztálkodási eszközök
-
gyógyszerek
-
takaró vagy hálózsák
-
hordozható rádió
Ha gyermek is van a családban, akkor ajánlott magunkkal vinni egy kedvenc játékot vagy könyvet, ami segíthet csökkenteni a stresszt egy váratlan helyzetben.
Nem pánik, hanem felkészültség
A szakértők hangsúlyozzák: a vészcsomag összeállítása nem pánikkeltés, hanem tudatos felkészülés.
A modern világban egy váratlan esemény – például egy áramszünet, extrém időjárás vagy ellátási zavar – akár percek alatt felboríthatja a mindennapi életet. Egy jól összeállított vészcsomag azonban segíthet abban, hogy a családok biztonságban és nyugodtabban vészeljék át az első kritikus órákat.
Ezért egyre több szakértő azt javasolja: minden háztartásban legyen egy kis tartalék – még akkor is, ha remélhetőleg soha nem lesz rá szükség – írja a Dívány.
