Változik a KRESZ – megváltozik a zebrás átkelés szabályai, minden gyalogost érint!

A magyar közlekedés történetének egyik legjelentősebb átalakítása érkezik: 2026 őszén életbe lép a KRESZ átfogó reformja, amely nemcsak a vezetőket, hanem a gyalogosokat, rollerezőket és kerékpárosokat is érinteni fogja. A cél: a közlekedés biztonságosabbá, modernebbé és egyértelműbbé tétele a digitális kor kihívásaihoz igazítva. Az új szabályok között több olyan is van, ami alapjaiban változtatja meg a mindennapi közlekedést – a zebrán való átkelés, a követési távolság, az irányjelzés és a sebességhatárok is új alapokra kerülnek.

Szigorodik az irányjelzés és a követési távolság

Hirdetés

A  Kisalföld.  beszámolója szerint az egyik legfontosabb újítás az irányjelzés és a követési távolság szigorítása lesz.
Az új KRESZ kimondja:

  • Bármilyen irányváltás előtt legalább két másodperccel korábban kötelező lesz indexelni.

  • Autópályán pedig a két másodperces követési távolság megtartása válik kötelezővé.

A rendőrség célja, hogy ezzel csökkentsék a hirtelen sávváltásokból és ráfutásos balesetekből eredő veszélyeket. A szabály megszegése száz­ezres nagyságrendű bírságokat vonhat maga után, különösen, ha baleset történik.

Kék “T” matrica: kötelező jelölés az új sofőröknek

A friss jogosítvánnyal rendelkező autósokat külön is érinti a reform. Az új KRESZ szerint:
👉 Két évig kötelező lesz a járművön kék “T” betűs matrica elhelyezése, amely a többi közlekedőnek jelzi, hogy kezdő sofőr ül a volán mögött.

Ez a rendszer hasonlít a több nyugat-európai országban működő gyakorlathoz, és célja a toleránsabb, elővigyázatosabb közlekedés elősegítése a frissen vizsgázott vezetők körül.

Új sebességhatárok – autópályán 140 km/óra is lehet

A KRESZ-reform részeként a sebességhatárok is módosulnak:

  • Egyes autópálya-szakaszokon a megengedett sebesség 140 km/órára emelkedhet.

  • A buszok és teherautók esetében lakott területen kívül egységesen 90 km/óra lesz a határ.

  • Iskolák és óvodák környékén tanítási időben egységes 30 km/órás zóna léphet életbe.

A cél ezzel kettős: a modern járművek biztonságtechnikai fejlődéséhez igazodó szabályozás mellett a gyalogosok és gyerekek védelme még hangsúlyosabb szerepet kap.

Megváltozik a zebrán való átkelés szabálya

A tervezet egyik legérdekesebb pontja a zebrán való átkelés új iránymutatása.
A gyalogosok biztonsága továbbra is kiemelt szempont, de az új szabályozás pontosítja, ki számít gyalogosnak, és hogyan kell viselkedni az úttesten.

Az új KRESZ szerint:

  • A gyalogos fogalma kiterjed majd a mikromobilitási eszközöket (pl. kerékpár, roller) toló személyekre, valamint a gördeszkázókra és görkorcsolyázókra is.

  • Tilos lesz mobiltelefont használni, zenét hallgatni vagy üzenetet írni az úttesten való átkelés közben, valamint vasúti átjárókban.

  • Az ilyen figyelemelvonó tevékenységek miatt bekövetkező baleseteknél a gyalogos részben felelőssé válhat.

Ezzel a szabályozás az okostelefonos generáció egyik legnagyobb problémáját – a figyelemhiányt – célozza visszaszorítani.

Elektromos rollerek: végre pontosan szabályozzák őket

A KRESZ-reform külön fejezetet szentel az elektromos rollereknek, amelyek eddig „szürke zónában” mozogtak a szabályozásban.
A tervezet szerint:

  • A rollereket teljesítmény alapján két kategóriába sorolják.

  • A nagyobb teljesítményű (20–25 km/óra feletti) eszközökre segédmotoros kerékpárra vonatkozó szabályok érvényesek.

  • A kisebb teljesítményű rollerekre külön sebesség- és közlekedési korlátozások vonatkoznak majd.

Ezeket az eszközöket külön táblák is jelölhetik a jövőben, például a „rolleres övezet” vagy „mikromobilitási sáv” megjelöléssel.

Új jelzőtáblák és kifejezések a KRESZ-ben

A KRESZ reform egyik látványos eleme, hogy új közlekedési táblákat is bevezetnek.
Ilyenek lesznek például:

  • „Városcentrum” tábla – a belvárosi zónák egyértelmű jelölésére,

  • „Kerékpáros utca” – ahol a biciklisek elsőbbséget élveznek,

  • „Zöld zóna” – környezetvédelmi vagy alacsony kibocsátású területek jelölésére.

Hirdetés



Emellett a parkolási szabályok nyelvezete is egyszerűsödik: a „várakozás” kifejezést felváltja a „parkolás” és az „utascsere”.
Az utascsere kifejezés egy új, legális megállási formát takar majd – ez váltja fel a ma gyakran szabálytalanul használt „vészvillogós megállást”.

„Seniors” matrica az idős sofőrök autóin?

A közlekedési biztonság növelése érdekében új, figyelemfelhívó jelzéseket is terveznek.
A fiatal sofőrök „T” betűs jelöléséhez hasonlóan az idős vagy csökkent vezetési képességű sofőrök járművein is megjelenhet egy „Seniors” matrica.
Ezt önkéntes alapon vezetnék be, de a cél itt is az, hogy a többi közlekedő türelmesebben, megértőbben viszonyuljon az érintettekhez.

Mikor lép életbe az új KRESZ?

A tervezet szerint az új KRESZ-szabályok 2026 őszén léphetnek életbe, de az átmeneti időszakban széleskörű társadalmi és szakmai egyeztetést tartanak. A belügyminisztérium és a közlekedési hatóság célja, hogy a modern, okoseszközökkel teli közlekedési környezetre szabott szabályozás szülessen, ami egyszerre védi a gyalogosokat, a járművezetőket és az új mikromobilitási eszközök használóit is.

A 2026-os KRESZ-reform nemcsak jogi, hanem szemléletbeli fordulatot is hoz.
Az okosabb, figyelmesebb és technológiához igazított közlekedési kultúra kialakítása a cél – ahol a gyorsabb haladás, a digitális kor eszközei és a gyalogosbiztonság nem egymás ellenségei, hanem egymást kiegészítő elemek.
Ha minden a tervek szerint halad, 2026 őszétől egy modernebb, átláthatóbb és biztonságosabb KRESZ szabályozza majd a magyar utakat.

Hirdetés
Kövesd a cikkeinket a Google Hírekben!
👉 Kattints ide és kövesd
Megosztás