A Központi Statisztikai Hivatal friss adatai szerint 2025 októberében az öregségi átlagnyugdíj 246 187 forint volt. Papíron ez javulás az előző évhez képest, a mindennapi megélhetés szintjén viszont már jóval árnyaltabb a kép.
Ami igazán ijesztő, az nem is maga a szám, hanem az, ami mögötte van:
-
a nyugdíjasok közel fele 200 000 forintnál kevesebből kénytelen megélni havonta;
-
nagyon sokan élnek egyedül, más bevételi forrás nélkül;
-
közben az infláció, az alapvető élelmiszerek, a gyógyszerek és a rezsi drágulása folyamatosan felzabálja a nyugdíjemeléseket.
Másképp fogalmazva: hiába nő papíron az átlagnyugdíj, a pénz vásárlóereje sokszor gyengébb, mint néhány évvel ezelőtt.
Apró lépések – 9 hónap alatt alig 3860 forint emelés
2025-ben az átlagnyugdíj számai így alakultak:
Öregségi átlagnyugdíj 2025-ben (forintban)
-
január: 242 327 Ft
-
február: 242 682 Ft
-
március: 242 682 Ft
-
április: 243 278 Ft
-
május: 244 077 Ft
-
június: 244 557 Ft
-
július: 244 990 Ft
-
augusztus: 245 366 Ft
-
szeptember: 245 753 Ft
-
október: 246 187 Ft
Ez első ránézésre szép, folyamatos emelkedésnek tűnik, de ha kiszámoljuk:
januártól októberig mindössze 3 860 forinttal emelkedett az átlagnyugdíj.
Tedd mellé a valóságot:
-
mennyivel lett drágább ugyanennyi idő alatt a tej, a hús, a kenyér, a zöldség?
-
mennyivel emelkedtek a szolgáltatások, a javítási díjak, a bérlet vagy a gyógyszerek?
Gyorsan látszik, hogy ez a néhány ezer forint havi szinten sokszor egy-két bevásárlásra sem elég, nemhogy valódi biztonságot adjon.
2024 sem volt erős év – alig 4 ezer forintnyi különbség
A 2024-es év sem hozott áttörést:
Öregségi átlagnyugdíj 2024-ben (forintban)
-
január: 230 940 Ft
-
december: 234 426 Ft
Ez az egész évre vetítve alig több mint 3 400–3 500 forintos emelkedést jelent. Ha belegondolunk, hogy mindeközben az infláció és az árak hogyan szöktek az egekbe, akkor kimondható:
ez az emelés önmagában szinte semmire nem volt elég.
„Megduplázódott” a nyugdíj – de hova lett a pénz ereje?
Ha kicsit távolabbról nézzük a képet:
-
2014-ben az átlagos öregségi nyugdíj kb. 115 786 forint volt,
-
2025-re ez több mint a duplájára nőtt, 246 187 forintra.
Papíron jól hangzik: „megduplázódott a nyugdíj”. Csakhogy közben:
-
az élelmiszerárak sok esetben ennél is nagyobb arányban emelkedtek,
-
a rezsi, a szolgáltatások, a gyógyszerek ára is jelentősen nőtt,
-
a nyugdíjemelés mindig késve követi az árrobbanásokat.
Vagyis hiába a nagyobb szám, a pénz ereje jóval gyengébb, mint 8–10 évvel ezelőtt. Sok nyugdíjas számára a mindennapok nem a nyugodt pihenésről, hanem a folyamatos spórolásról és a lemondásról szólnak.
Mit él meg egy nyugdíjas a mindennapokban?
Az, hogy „az átlagnyugdíj 246 187 forint”, statisztikailag fontos adat. De mit jelent ez a mindennapokban?
Egy átlagos nyugdíjas költségvetésében ott vannak:
-
rezsiköltségek: villany, gáz, víz, szemétdíj, távfűtés stb.,
-
alapvető élelmiszerek: kenyér, tej, hús, zöldségek, gyümölcs,
-
gyógyszerek, orvosi vizsgálatok, egészségügyi kiadások,
-
közlekedés: bérlet, jegy, üzemanyag,
-
háztartási kiadások: tisztítószerek, javítások, kisebb háztartási gépek cseréje,
-
váratlan költségek: elromlik valami, orvosi beavatkozás, családi hirtelen kiadás.
Ha valaki 200 ezer forint alatt él havonta – márpedig a nyugdíjasok közel fele ide tartozik –, akkor sokszor olyan döntéseket kell meghoznia, amelyeket senkinek sem lenne szabad:
-
„Megveszem a gyógyszert, vagy inkább befűtök?”
-
„Kérek kontrollvizsgálatot, vagy inkább kihúzom még pár hónapig?”
-
„Vegyek minőségi élelmiszert, vagy olcsóbbat, de gyengébb minőségben?”
A számok mögött nagyon is valós emberi sorsok vannak.
Miért veszélyes, ha az átlag alatt vagy?
Ha 246 187 forintnál alacsonyabb a nyugdíjad, akkor a statisztika szerint:
-
átlag alatti jövedelemből élsz,
-
nagyobb az esélye annak, hogy hónapról hónapra csak „tűzoltás” szinten tudsz gazdálkodni,
-
kevés tartalékod marad váratlan kiadásokra,
-
jó eséllyel le kell mondanod olyan dolgokról, amelyek a méltó élet részei lennének: kultúra, pihenés, utazás, unokákkal közös programok.
A legnagyobb probléma, hogy egy ilyen szinten már a legalapvetőbb biztonság is meginog. Ha valami váratlan történik – egy nagyobb javítás, egy komolyabb betegség –, akkor pillanatok alatt összeomolhat a családi költségvetés.
Hosszú távú kihívás: idősödő társadalom, fogyó aktív dolgozók
A szakértők évek óta figyelmeztetnek:
-
Magyarország – ahogy sok más ország is – idősödő társadalom.
-
Egyre több a nyugdíjas, és arányaiban egyre kevesebb az aktív, dolgozó korú ember, aki befizet az állami rendszerbe.
Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi nyugdíjrendszerre egyre nagyobb teher nehezedik. Ha nem történik érdemi átalakítás, a jövőben még nehezebb lehet biztosítani:
-
a nyugdíjak reálértékének megőrzését,
-
a méltó megélhetést az időseknek,
-
és azt, hogy ne szakadjon el túlságosan egymástól az aktív dolgozók és a nyugdíjasok életszínvonala.
Sokan ezért beszélnek egyre hangosabban arról, hogy nyugdíjreformra lenne szükség – olyan rendszerre, amely jobban védi a nyugdíjasok vásárlóerejét, jobban követi az inflációt, és hosszú távon is fenntartható.
Van remény? Mit hozhatnak a következő évek?
Időről időre felmerülnek olyan bejelentések és ígéretek, hogy a következő években – például 2026-tól – jelentősebb mértékben nőhet a nyugdíjasok bevétele. A kérdés csak az, hogy ez a gyakorlatban mit fog jelenteni:
-
valóban érdemi, kézzelfogható emelést,
-
vagy csupán néhány ezer forintos különbséget, amelyet az infláció rövid idő alatt el is tüntet?
Az biztos, hogy a nyugdíjasok számára ma már nem elég az, hogy „számszerűen nő a nyugdíj”. Arra lenne szükség, hogy a pénz ereje is megmaradjon, és ne csússzanak le újabb rétegek a létminimum közelébe.
Összegzés: nem a szám, hanem a valóság számít
A statisztika azt mondja: 246 187 forint az átlagnyugdíj 2025 októberében.
A valóság viszont azt mutatja:
-
a nyugdíjasok fele 200 ezer forint alatt él,
-
a mindennapi kiadások sokszor meghaladják a bevételt,
-
a nyugdíjemelések nem tudják igazán utolérni az árak emelkedését,
-
és ha a te nyugdíjad is az átlag alatt van, akkor már most is veszélyesen szűkös mozgástérrel kell gazdálkodnod.
A számok önmagukban csak sorok egy táblázatban. A valódi kérdés az: jut-e minden hónap végén levegő?
Ma Magyarországon nagyon sok nyugdíjas válasza sajnos az, hogy alig.
