2026-tól jön az új Otthontámogatás! Íme a szabályok és hogy kik vehetik igénybe

Sok közszolgálatban dolgozó számára jelenthet hatalmas megkönnyebbülést és előrelépést az új lakhatási támogatás: a kormány véglegesítette az Otthontámogatásról szóló rendeletet, amely célzottan azokat segíti, akik a „köz szolgálatára” tették fel az életüket. Tanárok, ápolók, orvosok, katonák, rendőrök, szociális dolgozók, önkormányzati vezetők – mindannyian egyre nehezebb lakáspiaci feltételek mellett próbálnak otthont teremteni – írja a Bank360.

A most megjelent szabályozás évente legfeljebb nettó 1 millió forint vissza nem térítendő támogatást kínál a jogosultaknak, amelyet lakáshitel-törlesztésre vagy önerőre fordíthatnak. A részletszabályokat a Magyar Közlönyben kihirdetett kormányrendelet, valamint több pénzügyi portál – köztük a Bank360, a BiztosDöntés és szakjogászok összefoglalói – ismertetik.

Az alábbiakban közérthetően végigmegyünk azon, kinek jár, hogyan lehet igényelni, mire használható fel és mire kell nagyon odafigyelni, hogy senkinek ne kelljen utólag kamatostul visszafizetni a támogatást.

Mi az Otthontámogatás lényege?

Az Otthontámogatás egy évi legfeljebb nettó 1 000 000 forintos, vissza nem térítendő lakhatási támogatás, amelyet kizárólag magyarországi lakóingatlanhoz kapcsolódóan lehet felhasználni.

A támogatás:

• lakáshitel törlesztésére, vagy

• új lakáscélú hitelhez szükséges önerő biztosítására vehető igénybe,

• és elsősorban a közszolgálatban dolgozókat célozza (tanárok, egészségügy, rendvédelem, közszféra stb.).

A rendelet szerint az Otthontámogatás 2026-tól indul, azaz a tényleges folyósítás első éve 2026 lesz – a munkáltatói regisztráció viszont már 2025-ben, a következő hónapokban elindul.

Kik jogosultak az Otthontámogatásra?

A programban széles körben vehetnek részt mindazok, akik közfeladatot ellátó vagy közszolgáltatást nyújtó intézményeknél dolgoznak. A rendelet és a Bank360 összefoglalója alapján többek között az alábbiak tartoznak ide:

• Törzskönyvi jogi személynél munkaviszonyban állók, például:

  • szerződéses katonák,

  • rendvédelmi dolgozók egy része.

• Köznevelési, felsőoktatási, szociális, gyermekvédelmi, kulturális, közművelődési, egészségügyi vagy karitatív területen dolgozók –

  • ide tartoznak az egyház által fenntartott iskolák, szociális intézmények munkavállalói is.

• Nevelőszülők.

• Közfoglalkoztatottak egyes körei.

• Háziorvosok, házi gyermekorvosok, fogorvosok, valamint

  • segítő szakdolgozóik (asszisztensek, szakápolók stb.).

• A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) munkatársai.

• Önkormányzati képviselők, polgármesterek, közgyűlési tagok.

• A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat és kutatóintézeteinek dolgozói.

Fontos: a jogosultság alanyi jogon jár, ha az adott munkakör megfelel a rendeletben felsorolt kategóriáknak, DE csak akkor érvényesíthető, ha a munkáltató csatlakozik a programhoz és regisztrál.

Kik nem jogosultak a támogatásra?

A rendelet kimondja, hogy nem kaphatnak Otthontámogatást többek között:

• akik csak megbízási vagy vállalkozási szerződéssel dolgoznak (nincs munkaviszonyuk),

• a miniszterelnök, miniszterek, államtitkárok,

• önkéntes tartalékos katonák,

• próbaidős alkalmazottak,

• és azok, akik már kapnak lakhatási juttatást (pl. más lakhatási célú, munkáltatói támogatás formájában).

Ha valaki úgy veszi igénybe a támogatást, hogy valójában nem lenne jogosult, vagy valótlan adatokat ad meg, a támogatást jegybanki alapkamattal növelt kamattal kell visszafizetnie.

A programhoz való csatlakozás: először a munkáltatónak kell lépnie

Az Otthontámogatás nem automatikusan érkezik a dolgozónak – elsőként a munkáltatónak kell vállalnia a részvételt.

1. Munkáltatói regisztráció a Magyar Államkincstárnál

• A munkáltatónak regisztrálnia kell a Magyar Államkincstárnál (MÁK),

• erre legkésőbb 2025. december 15-ig van lehetőség.

• A regisztráció során a munkáltató jelzi, hogy részt vesz a programban, és vállalja az adminisztrációs feladatokat.

Miután a regisztráció megtörtént, a munkáltatónak tájékoztatnia kell a dolgozókat, hogy csatlakozott a programhoz, és részletesen ismertetnie kell az igénylés menetét.

Így igényelheti a dolgozó az Otthontámogatást

Ha a munkáltató regisztrált, a munkavállaló adatlap kitöltésével kérheti a támogatást.

A folyamat lépései röviden:

1. A dolgozó kitölti az adatlapot, amelyen megjelöli:

   • milyen hitelhez vagy lakáscélhoz kéri a támogatást,

   • mekkora törlesztőrészletet fizet,

   • melyik banknál, milyen szerződésszámon fut a hitel.

2. Az adatlapot a munkáltatón keresztül nyújtja be.

3. A munkáltató ellenőrzi a jogosultságot és továbbítja az adatokat a megfelelő felé.

4. A támogatás nem a dolgozó számlájára, hanem közvetlenül a hitelt nyújtó bankhoz (törlesztés esetén), vagy a szabályok szerinti módon kerül felhasználásra (pl. önerőként).

A jogosultság alanyi jogon jár, ha minden feltétel teljesül, de nem jár automatikusan – igényelni kell, és szükség van a munkáltató aktív részvételére.

Hogyan segíti az Otthontámogatás a lakáshiteleseket?

Az Otthontámogatás két fő módon könnyíti meg a lakáshitelben érintett közszolgálati dolgozók életét:

1. Meglévő lakáshitel törlesztése

2. Új hitel felvételéhez szükséges önerő biztosítása

Lakáshitel-törlesztés támogatása

A rendelet és a korábbi tervezet szerint a támogatás a normál havi törlesztőrészletek fizetésére használható, nem előtörlesztésre vagy végtörlesztésre.

• A támogatás havi bontásban kerül felhasználásra:

  • a havi törlesztőrészlet egy részét vagy teljesét fedezheti az éves keret erejéig.

• A támogatás több lakáshitel törlesztése között is megosztható, az éves 1 milliós kereten belül.

Fontos határidők a meglévő hitelekre

• A 2026. január 1. előtt kötött lakáskölcsönök esetében a támogatásra vonatkozó bejelentési határidő 2026. január 20.

• Változó kamatperiódusú hiteleknél a 2025. december 31-i törlesztőrészlet az irányadó, vagyis ez alapján számolnak.

• A 2026. január 1. után kötött hitelszerződéseknél a bejelentés folyamatos, jogvesztő határidő nélkül tehető meg.

• A havi törlesztésre akkor jár támogatás, ha a kérelmet az adott hónap első napjáig benyújtják.

A 2026-os év utolsó határnapja: november 1. – eddig kell mindennek a helyére kerülnie, ami az adott év támogatásához szükséges.

A későbbi években évente egyetlen bejelentés is elég, nem kell minden hónapban újra papírozni.

Mire használható fel pontosan az évi nettó 1 millió forint?

Az Otthontámogatás kizárólag lakhatási célra, és azon belül is konkrétan meghatározott esetekre használható:

• Magyarországi lakóingatlan megvásárlásához

  • használt vagy új lakás, ház – a lényeg, hogy magyarországi lakóingatlan legyen.

• Lakóingatlan építéséhez vagy építtetéséhez

  • saját építkezés, generálkivitelezővel építtetett ház stb.

• Lakáshitel törlesztéséhez

  • piaci vagy államilag támogatott lakáshitel egyaránt lehet.

• Lakástakarékpénztári vagy áthidaló kölcsön esetén önerő biztosításához

  • például, ha valaki lakástakarékból, hitelből és önerőből állította össze a finanszírozást.

Ha valaki év közben válik jogosulttá, az éves maximum összeg időarányosan jár (pl. ha fél év jogosultság, kb. félmillió). Az éves keretet több kölcsönszerződés között is meg lehet osztani – így azoknak is segítség, akiknek több lakáscélú hitelük fut egyszerre.

Házastársak: dupla esély ugyanarra a hitelre

Különösen érdekes és kedvező szabály vonatkozik a házastársakra, ha mindketten jogosultak az Otthontámogatásra.

• Ha a házastársak ugyanarra a hitelszerződésre vennék igénybe a támogatást, és a hitelt 2026. január 1. előtt kötötték,

  • mindketten külön-külön igényelhetik az Otthontámogatást ugyanarra a szerződésre.

  • Ez gyakorlatilag évi 2×1 millió forint segítséget jelenthet ugyanarra a lakáshitelre.

• A 2026. január 1. után kötött szerződések esetében az a házastárs is,

  • aki „csak adóstárs”,

  • tulajdonrészt is köteles szerezni az ingatlanban, ha ugyanarra a hitelre szeretné kérni a támogatást.

Ha az igénylők nem házastársak, de mindketten jogosultak (pl. élettársak), ugyanarra a hitelszerződésre csak egyikük kérheti az Otthontámogatást.

Mikor kell visszafizetni a támogatást?

A rendelet és a jogszabálytervezet alapján több olyan eset is van, amikor a támogatást részben vagy egészben vissza kell fizetni, mégpedig jegybanki alapkamattal növelt kamattal:

Tipikus visszafizetési okok:

• Jogosulatlan igénylés

  • ha kiderül, hogy az igénylő valótlan adatot adott meg, vagy eleve nem lett volna jogosult.

• Gyors kilépés a munkahelyről

  • ha az igénylő az első folyósítástól számított 6 hónapon belül saját kezdeményezésére megszünteti a munkaviszonyát.

• Nem jön létre a hitelszerződés

  • ha önerőre vették igénybe a támogatást, de 180 napon belül nem kötnek lakáskölcsön-szerződést.

• Hosszabb törlesztési késedelem

  • ha az igénylő 3 hónapnál hosszabb késedelembe esik a hiteltörlesztésben,

  • ebben az esetben a késedelmes időszakra nyújtott támogatást vissza kell fizetnie, és

  • elveszíti a további támogatásra való alanyi jogosultságát.

Érdemes ezért nagyon körültekintően igényelni a támogatást, és tudatosan megtervezni, hogy a hitelt valóban hosszú távon, fizetési zavar nélkül tudja-e vállalni a család.

Gyakorlati lépések: mit tegyen most egy közszolgálati dolgozó?

1. Ellenőrizd, jogosult lehetsz-e

   • Végig kell nézni, hogy az adott munkakör, intézmény, fenntartó beleesik-e a rendeletben felsorolt körbe.

2. Kérdezd meg a munkáltatót a regisztrációról

   • Tervez-e csatlakozni a programhoz?

   • Folyamatban van-e már a MÁK-regisztráció?

3. Gondold át a lakáscélodat

   • Van-e már futó lakáshiteled?

   • Tervezel-e a közeljövőben hitelből lakást venni vagy építkezni?

4. Figyelj a határidőkre

   • különösen a 2026. január 20-i bejelentési határidőre a korábban kötött hitelek esetében,

   • és arra, hogy minden hónapban a hónap első napjáig be kell adni a kérelmet, ha az adott havi törlesztésre szeretnéd kérni a támogatást.

5. Dokumentumok, igazolások összekészítése

   • hitelszerződés, törlesztőrészletet igazoló dokumentumok, munkaviszony igazolása stb.