Az ember könnyen legyint egy „ártatlan” vitaminkapszulára. Főleg tél közeledtével sokan úgy érzik, a D3-vitamin egy olyan alap, amit nagy baj nem érhet: „legfeljebb nem használ, de ártani biztos nem árt”. A mostani amerikai eredmények viszont azt mutatják, hogy ez a vitamin messze nem olyan egyszerű kérdés, mint ahogy a patikaláncok reklámplakátjai sugallják. Ha valaki már átesett szívinfarktuson, akkor különösen nem mindegy, hogyan, mennyit és milyen ellenőrzés mellett szed D3-vitamint – és az sem, ha valaki teljesen egészségesnek gondolja magát, de kontroll nélkül kapkodja be a nagy dózisú készítményeket.
Az alábbiakban összefoglalom, mit talált az új, sokat idézett amerikai vizsgálat, mit mondanak a kardiológusok a D3-ról, és mik azok a szabályok, amelyeket tényleg nem érdemes félvállról venni.
Mit mutat az új amerikai vizsgálat? – Kevesebb második szívinfarktus, ha személyre szabják a D3-at
Az Amerikai Szív Társaság (AHA) 2025-ös tudományos ülésein mutatták be annak a kutatócsoportnak az eredményeit, amely a D3-vitamin célzott alkalmazását vizsgálta friss szívinfarktuson átesett betegeknél. A vizsgálat neve TARGET-D volt, és az amerikai Intermountain Health rendszer kórházaiban zajlott, Heidi May és munkatársai vezetésével. American Heart Association+2Intermountain Health Newsroom
A kutatók arra keresték a választ, hogy ha nem „vaktában” adnak D-vitamint, hanem egyénre szabottan, vérvizsgálat alapján állítják be az adagot, akkor:
-
csökken-e a második szívinfarktus kockázata,
-
és van-e bármilyen komoly mellékhatása a magasabb dózisú pótlásnak.
Kik vettek részt a TARGET-D vizsgálatban?
A vizsgálatba 630 pácienst vontak be, akik az azt megelőző 30 napban szívinfarktuson estek át. Intermountain Health Newsroom
A résztvevőkről:
-
több mint 78% férfi volt,
-
az átlagéletkor 62,6 év,
-
a követési idő 2017-ben indult, és 2025 márciusáig tartott – átlagosan 4 évnél hosszabb utánkövetéssel,
-
mindenkinél ismert volt a vérben mért 25(OH)D-szint, ami a D-vitamin státusz legfontosabb laborértéke.
A betegeket véletlenszerűen két csoportra osztották:
-
Kontrollcsoport – nem kaptak célzott D3-vitamin kiegészítést (csak a szokásos kardiológiai kezelést).
-
D3-vitamint kapó csoport – személyre szabottan állították be a D3-adagolást, azzal a céllal, hogy a 25(OH)D szint tartósan 40 ng/ml fölé kerüljön.
Nem „vitamincsepp”, hanem magas kezdőadag
A vizsgálat elején a betegek 85%-ának D-vitamin szintje 40 ng/ml alatt volt, vagyis a többség hiányos vagy legalábbis nem optimális tartományban mozgott. News-Medical
Ezért:
-
a D3-at kapó csoport több mint felénél 5000 NE (IU) volt a kezdő napi adag,
-
ez jóval magasabb, mint az általános ajánlásban szereplő 600–800 NE felnőtteknek.
A D-vitamin szintet évente ellenőrizték, és ha a célértéket nem érték el, akkor 3 havonta újabb kontroll következett, és hozzáigazították az adagot. Amikor stabilan 40 ng/ml fölé került a szint, visszatérhettek az évenkénti laborra.
Mi lett az eredmény?
A hosszú távú utánkövetés során a kutatók összesen 107 súlyos szív- és érrendszeri eseményt jegyeztek fel (újabb infarktus, stroke, szívelégtelenség miatti kórházi felvétel, illetve halálozás).
Ami különösen figyelemre méltó:
-
a fő, összetett végpont (bármilyen nagy kardiovaszkuláris esemény) szempontjából nem volt egyértelmű különbség a két csoport között,
-
viszont a részletes elemzés azt mutatta, hogy a második szívinfarktus kockázata körülbelül a felére csökkent azoknál, akik személyre szabott D3-pótlást kaptak (kb. 3,8% vs. 7,9%).
A kutatók ezért úgy fogalmaznak: a D3-vitamin ígéretes kiegészítő eszköz lehet a szívinfarktuson átesett betegek kezelésében, de az eredményt nagyobb, független vizsgálatokban is meg kell erősíteni, mielőtt bárki általános ajánlásként tekintene rá.
Miért nem mindegy, hogyan szedsz D3-vitamint?
Mennyi a „hivatalos” ajánlás?
A nemzetközi ajánlások szerint az egészséges felnőttek számára a napi 600–800 NE (15–20 µg) D-vitamin bevitel számít ajánlott mennyiségnek.
E fölött is lehet biztonságosan D-vitamint szedni, de:
-
a legtöbb szakmai forrás 4000 NE/nap körül húzza meg a biztonságos felső beviteli határt,
-
tartósan ennél jóval nagyobb adagoknál már nő a D-vitamin túladagolás (toxicitás) kockázata.
Nagyon fontos: a TARGET-D-ben a magasabb dózis szoros orvosi kontroll mellett, rendszeres vérvétésekkel és egyénre szabottan történt – ez óriási különbség ahhoz képest, hogy valaki „ránézésre” szed minden nap 5000–10 000 NE-t, orvosi felügyelet nélkül.
A túl sok D3 sem játék – ezek lehetnek a következmények
A D-vitamin önmagában nem mérgező, de ha túl sokáig, túl nagy dózisban szeded, akkor a vér kalciumszintje veszélyesen megemelkedhet (hiperkalcémia). Ennek lehetséges következményei:
-
hányinger, hányás, étvágytalanság,
-
fogyás, gyengeség, szédülés,
-
zavartság, koncentrációs problémák,
-
szívritmuszavarok, akár életveszélyes formában,
-
vesekövek, majd veseelégtelenség,
-
lágyrészek (például erek, szívbillentyűk) meszesedése.
A toxikus állapot általában akkor alakul ki, ha a 25(OH)D-szint tartósan 150 ng/ml fölé megy, ami jóval meghaladja a kívánatos 20–50 ng/ml körüli tartományt. Ezért nem tanácsos „vakon” szedni nagy dózisú D-vitamint vérvétel nélkül.
Mit jelent ez egy szívinfarktuson átesett betegnek?
A mostani vizsgálat üzenete nem az, hogy:
„Ha volt infarktusod, vegyél a drogériában egy nagy doboz D3-at, és máris felezed a kockázatod.”
A kardiológusok inkább ezeket hangsúlyozzák:
-
A szívgyógyszereket nem váltja ki semmilyen vitamin.
A vérrögképződésre, vérnyomásra, koleszterinre ható gyógyszereket, életmódbeli tanácsokat nem helyettesíti a D3 – legfeljebb kiegészítheti azokat. -
A D3-pótlás akkor ígéretes, ha célzott, ellenőrzött és személyre szabott.
A TARGET-D abban volt különleges, hogy nem fix adagot adtak mindenkinek, hanem laboreredmény-alapú dózisbeállítást alkalmaztak. -
Ez még nem új irányelv, hanem egy erős jelzés.
Az eredmény statisztikailag és klinikailag is ígéretes, de szükség van további, nagy vizsgálatokra, mielőtt minden infarktuson átesett beteg számára rutinszerűen előírnák a 40 ng/ml feletti D-vitamin szintet. -
Ha volt szívinfarktusod, D-vitamint csak orvosi felügyelettel kezdj – különösen nagy dózisban.
A kardiológusnak és a háziorvosnak tudnia kell arról, hogy mit szedsz, mert egyes gyógyszerekkel (például bizonyos vízhajtókkal) együtt a D-vitamin túladagolás könnyebben okozhat hiperkalcémiát.
Kinek érdemes egyáltalán D-vitamint szednie?
A D-vitamin természetes forrása a napfény, kisebb részben egyes élelmiszerek (zsíros halak, tojás, dúsított tejtermékek). Ennek ellenére mérsékelt égövön, irodai életmóddal, főleg télen nagyon gyakori a D-vitamin hiány.
A legtöbb irányelv szerint érdemes D-vitamin pótláson gondolkodnia:
-
idősebbeknek (különösen 65 év felett),
-
azoknak, akik alacsony napsugárzásnak vannak kitéve (irodai munka, kevés szabad levegőn töltött idő),
-
túlsúlyos, elhízott személyeknek,
-
sötétebb bőrűeknek, akiknél ugyanannyi napsütés kevesebb D-vitamint termel,
-
bizonyos emésztőszervi, máj- vagy vesebetegségben szenvedőknek, akiknél romlik a felszívódás vagy az átalakulás.
Itt is igaz: nem az öndiagnózis a cél, hanem az, hogy a háziorvossal, kezelőorvossal átbeszéld, szükség van-e D-vitamin szedésére, és ha igen, milyen dózisban.
7 dolog, amit tényleg tarts be, ha D3-vitamint szedsz
-
Ne kezdj nagy dózist orvosi egyeztetés nélkül.
A 4000 NE/nap feletti tartós dózis már az a kategória, ahol kellene labor és orvosi kontroll. -
Egyszer legalább méresd meg a 25(OH)D-szintedet.
Ha hiányos vagy, indokolt lehet pár hónapig magasabb adag, majd fenntartó dózis. -
Szívinfarktus vagy súlyos szívbetegség után sose titkold el a vitaminjaidat az orvosod elől.
A kardiológusnak fontos tudni, mit szedsz, mert ez befolyásolhatja a gyógyszerek hatását, mellékhatását. -
Ne kombináld ész nélkül magas dózisú D-vitamint és kalciumot.
A kettő együtt nagyban emelheti a vér kalciumszintjét – ezt is orvosnak kell látnia, főleg ha vesegondod, szívbetegséged van. -
Figyeld a gyanús tüneteket.
Tartós hányinger, gyengeség, ritmuszavar-érzés, fokozott szomjúság, gyakori vizelés, vesetájéki fájdalom esetén azonnal orvos! -
Ne hidd, hogy „minél több, annál jobb”.
A D-vitaminnál nagyon szépen kirajzolódik a görbe: a hiány és a túladagolás is gond, az optimális tartomány a cél. -
Az életmódot a vitamin nem helyettesíti.
A szív- és érrendszer szempontjából még mindig az számít a legtöbbet, hogy:
– nem dohányzol,
– kontroll alatt van a vérnyomásod, vérzsírjaid,
– mozogsz,
– figyelsz a testsúlyodra és a táplálkozásodra.
Összegzés: reménykeltő irány, de nem csodapirula
Az új amerikai vizsgálat fontos üzenete, hogy a D3-vitamin több lehet egyszerű „téli immunerősítőnél” – legalábbis azoknál, akik már átestek szívinfarktuson. A személyre szabott, laborral követett pótlás valóban a felére csökkentette a második szívinfarktus kockázatát a vizsgált csoportban.
De ettől még:
-
nem lett belőle csodagyógyszer,
-
nem helyettesít semmilyen szívgyógyszert és életmódbeli változtatást,
-
és nem indokolja, hogy bárki saját szakállára, orvosi kontroll nélkül szedjen extrém dózisú D-vitamint.
Ha D3-vitamint szedsz – különösen, ha szívbeteg vagy, volt már infarktusod, vagy sok gyógyszert szedsz – akkor a legfontosabb tanács egyszerű:
beszélj róla az orvosoddal, mérjétek meg a D-vitamin szintedet, és együtt találjátok meg azt az adagot, ami neked való.
