A kormány bejelentése szerint 2026. február 28-ig meghosszabbítják az élelmiszerekre és drogériai termékekre vonatkozó árréscsökkentést (írja a Blikkrúzs) és 2025. december 1-jétől további 14 alapvető élelmiszer kerül be a szabályozás hatálya alá. A módosított kormányrendeletet csütörtök este hirdetik ki a Magyar Közlönyben.
Az intézkedés célja, hogy a magas inflációs nyomás közepette mérsékelje a bolti árakat, csökkentse a háztartások terheit, és különösen a családokat, nyugdíjasokat, kisgyermekeseket védje az indokolatlan áremelésekkel szemben.
Mi az az árréscsökkentés, és miben más, mint a hatósági ár?
Az úgynevezett árréscsökkentés – vagy közkeletű nevén „árrésstop” – nem azt jelenti, hogy a kormány konkrétan meghatározza a bolti árat, mint a korábbi hatósági áraknál, hanem azt, hogy a kereskedők maximálisan alkalmazható árrését korlátozza bizonyos termékköröknél.
Ez a gyakorlatban röviden így néz ki:
-
a kereskedő továbbra is a piaci nagykereskedelmi, beszerzési árhoz igazodik;
-
de nem tehet rá „akármekkora” árrést – a rendelet meghatározza, legfeljebb mekkora százalékkal emelkedhet az ár a beszerzési szint fölé;
-
a cél, hogy az üzletek ne tudjanak extrém, indokolatlanul magas profitot realizálni az érintett termékeken, miközben a lakosság még mindig küzd a magas árakkal.
A kormány kommunikációja szerint a már korábban bevezetett árréskorlátozás átlagosan 20 százalékos árcsökkenést hozott az élelmiszerüzletekben, míg a drogériákban egyes termékeknél 27 százalékos visszaesést tapasztaltak.
A mostani döntés lényege: hosszabbítás + bővítés
2026. február 28-ig marad a szabály
Az eredeti rendelkezések 2025 novemberének végén kifutottak volna, a kormány azonban — a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) javaslatára — újabb időszakra, 2026. február 28-ig meghosszabbította az élelmiszer- és drogériai termékekre vonatkozó árréskorlátozást.
Ez azt jelenti, hogy a téli hónapok teljes időszakában – a karácsonyi nagybevásárlástól a januári-februári „szűkösebb” időszakig – a kijelölt termékeknél továbbra is érvényben lesz az árrésplafon. A kabinet ezt kifejezetten a családok és nyugdíjasok védelmével indokolja, és azzal, hogy nem kívánja „magára hagyni” a lakosságot a téli inflációs időszakban.
2025. december 1-jétől 14 új élelmiszer kerül a listára
A másik fontos elem, hogy bővül az érintett termékek köre: 2025. december 1-jétől 14 új termék esik az árréscsökkentés alá. Ezt többek között a kormány hivatalos tájékoztatója, valamint a Magyar Közlönyben megjelent rendelet is tartalmazza.
Az újonnan bevont termékek listája:
-
marha-fehérpecsenye
-
marhafelsál
-
sertésmájas és sertésmájkrém
-
félkemény sajt
-
sajtkrém, kenhető sajt
-
alma
-
körte
-
szilva
-
szőlő
-
fejes káposzta
-
paradicsom
-
vöröshagyma
-
zöldpaprika
-
bébiétel
Ezek kifejezetten olyan alapélelmiszerek, amelyek rendszeresen szerepelnek a háztartások bevásárlólistáján, és amelyeknél az utóbbi időszakban sokan érzékelték az áremelkedéseket.
Miért pont ezek a termékek kerültek a fókuszba?
1. Húsok: marha-fehérpecsenye, marhafelsál, sertésmájas, májkrém
A marhahúsok közül a fehérpecsenye és a marhafelsál inkább a jobb minőségű, drágább kategóriákba tartozik, így az árrés korlátozása ennél a termékkörnél a „közepes–felső” árszinten vásárlók pénztárcáját próbálja védeni.
A sertésmájas és sertésmájkrém ezzel szemben – sok háztartásban, főleg alacsonyabb jövedelmű családoknál – olcsóbb, mindennapi szendvicsalapanyagként jelenik meg, ezért itt az árcsökkentés kifejezetten a „mindennapi kenyér mellé való” felvágott olcsóbbá tételét célozza.
2. Tejtermékek: félkemény sajt, sajtkrém, kenhető sajt
A sajt hosszú ideje a „drága” kategória sok magyar vásárló szemében, és az infláció csúcspontján különösen nagyot emelkedett. A félkemény sajtok (trappista típus, egyéb szeletelhető sajtok) alapvető szendvics-összetevők, ezért árréskorlátozásuk széles rétegeket érint.
A sajtkrémek, kenhető sajtok sok család reggelijének vagy vacsorájának törzsvendégei, különösen ott, ahol gyerekek is vannak – így ezek árának visszafogása a mindennapi étkezési költségeket mérsékelheti.
3. Zöldségek és gyümölcsök: a mindennapi vitaminforrás
A zöldség–gyümölcs fronton az árréscsökkentés az alábbi termékekre terjed ki: alma, körte, szilva, szőlő, fejes káposzta, paradicsom, vöröshagyma, zöldpaprika.
Ezek közül:
-
az alma és körte tipikusan alap gyümölcs a magyar háztartásokban, sokszor hazai termésből;
-
a szőlő és szilva a szezonális, de fontos gyümölcsök közé tartozik;
-
a fejes káposzta klasszikus magyar alapanyag (lecsótól a káposztás ételekig, savanyúságokig);
-
a paradicsom, zöldpaprika pedig a magyar konyha ikonikus „alapduója” – gondoljunk csak a paprikás-paradicsomos reggelikre, lecsóra vagy salátákra;
-
a vöröshagyma szinte minden főtt ételhez felhasznált alapkellék.
Ezek árának leszorítása nem csak egy-egy réteget, hanem szinte a teljes lakosságot érinti.
4. Bébiételek: üzenet a kisgyermekes családoknak
A bébiételek bevonása különösen fontos üzenet a kisgyermekes családok felé. A babaételek és bébitápszerek ára sok szülő számára komoly teher, és kevesebb a „spórolási mozgástér”, hiszen ezeknél a termékeknél a minőség és biztonság elsődleges.
Az árréscsökkentés ebben a kategóriában azt célozza, hogy ne a gyermekek táplálásán kelljen spórolni, és a kiskereskedelmi láncok ne tehessenek túl magas árrést ezekre az alapvető termékekre.
Mit mond a kormány az intézkedésről?
A kormány hivatalos kommunikációja szerint az árréscsökkentés „újabb lépés az indokolatlan áremelések ellen”, és a kabinet „nem a profithajhász multik, hanem a magyar emberek pártján áll”.
Az NGM közlése alapján:
-
az eddigi árréscsökkentés kimutatható ármérséklő hatással bírt az élelmiszer- és drogériai szektorban;
-
a cél, hogy a családok és nyugdíjasok védelmet kapjanak a még mindig érzékelhető árnyomással szemben;
-
a kormány „minden ágazatban fellép az indokolatlan áremelések ellen”, ideértve a bankokat, biztosítókat, telekommunikációs és gyógyszeripari szereplőket is.
A kormányzati narratíva szerint az eszköz ideiglenes, válságkezelő jellegű, amely addig marad, amíg tartósan nem stabilizálódik az infláció.
Mit mondanak a kereskedők és a szakmai szervezetek?
A kép azonban nem ennyire egyoldalú. A kereskedelmi érdekképviseletek és több piaci szakértő már korábban is kritizálta az árréskorlátozást, és most, a meghosszabbítás, illetve bővítés kapcsán ismét hangot adtak aggályaiknak.
A beszámolók szerint:
-
az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) és más kereskedelmi szervezetek szerint a jelenlegi rendszerben nem feltétlenül a lakosság a hosszú távú nyertese, mert a nyomott árrés miatt a boltok más termékek árát emelhetik, vagy szűkíthetik a kínálatot;
-
egyes elemzések arra figyelmeztetnek, hogy az árrésstop torzíthatja a piacot, visszafoghatja a beruházásokat és a versenyt;
-
felmerül az a veszély is, hogy a kereskedők a beszállítókkal szemben próbálnak nagyobb nyomást gyakorolni, ami a termelői oldalra tolhatja át a terheket.
A kritikusok szerint végső soron a fogyasztó is vesztes lehet, ha a kínálat csökken, a minőség romlik, vagy ha más termékkörökben pótolják a kereskedők az elmaradt profitot.
Milyen hatása lehet mindennek a bolti árakra?
Rövid távon: célzott árcsökkenés, vagy legalább áremelkedés-fék
Az árréscsökkentés logikája alapján az érintett termékeknél vagy csökkenés, vagy az áremelkedés ütemének lassulása várható.
Ahol eddig magas árrést alkalmaztak a kereskedők, ott:
-
várhatóan látható árcsökkenés következhet;
-
vagy legalább az történik, hogy a további áremelkedés megakad, mert az árrésplafon miatt nem lehet tetszőleges mértékben tovább emelni.
Azoknál a termékeknél viszont, ahol már eddig is viszonylag alacsony volt az árrés, lehet, hogy a vásárló nem érzékel drámai változást, hiszen ott nincs jelentős mozgástér.
Középtávon: eltolódhat a „profitnyomás” más termékekre
Nem kizárt, hogy egyes láncok a nem szabályozott termékkörökben próbálják pótolni a kieső profitot. Ez azt jelentheti, hogy:
-
a nem árréscsökkentett termékek között lehetnek, amelyeknél gyorsabb áremelkedést tapasztal a lakosság;
-
a kereskedők promóciókkal, akciókkal igyekezhetnek átterelni a vásárlókat olyan termékekre, amelyeken nagyobb a profitjuk;
-
hosszabb távon csökkenhet a kisebb üzletek mozgástere, amelyek nehezebben gazdálkodnak az alacsony árrés mellett.
Mit lát majd a vásárló december 1-je után a boltban?
A mindennapi gyakorlatban a vásárló nem jogszabályszöveget, hanem árcédulákat lát. Néhány várható hatás:
-
a felsorolt 14 új termék esetében több üzletláncnál megjelenhetnek kommunikációk, amelyek az „árréscsökkentett”, „árstopos” vagy „kedvezményes” árazásra utalnak;
-
elképzelhető, hogy bizonyos láncok külön polccímkével, színnel jelölik majd az érintett termékeket, jelezve, hogy hatóságilag szabályozott árréssel árusítják őket;
-
a karácsonyi időszakban a sajt, zöldség, gyümölcs árazása különösen érzékeny téma lesz, így a vásárlók könnyen össze tudják majd hasonlítani az előző hónapok árait a decemberi szintekkel.
A tudatos vásárló számára most különösen érdemes:
-
árakat figyelni több boltban (online és offline),
-
lista alapján bevásárolni,
-
a friss zöldségeknél, gyümölcsöknél szezonális akciókat kihasználni,
-
megnézni, hogyan változnak a bébiételek, sajtok, marhahúsok árai decemberhez képest.
Mi a helyzet a drogériai termékekkel?
A kormány döntése nemcsak az élelmiszerekre, hanem továbbra is a drogériai termékekre vonatkozó árréscsökkentésre is kiterjed, amelyet szintén 2026. február 28-ig hosszabbítottak meg.
Ide olyan termékek tartoznak, mint például:
-
tisztítószerek, mosószerek,
-
bizonyos kozmetikumok,
-
alapvető higiéniai termékek.
A korábbi kormányzati kommunikáció szerint a drogériákban a bevezetés óta átlagosan 27 százalékos árcsökkenést mértek az érintett termékkörben, ami azt jelzi, hogy a kormány szerint ez az eszköz hatékony fegyver volt a „túlzó” kiskereskedelmi árrések letörésére.
Meddig tartható fenn ez a rendszer?
A jelenlegi rendelet 2026. február 28-ig rögzíti az árréscsökkentést, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy a kormány az ilyen intézkedéseket gyakran „gördülő módon” hosszabbítja, az aktuális gazdasági helyzethez igazítva.
Néhány kérdés, amely a következő hónapokban várhatóan napirenden marad:
-
hogyan alakul az infláció 2026 elejéig;
-
lesz-e jelentős reálbér-emelkedés, ami csökkenti a szükségét az ilyen jellegű beavatkozásoknak;
-
nem okoz-e a kereskedők, beszállítók oldalán olyan feszültségeket, amelyek végül a kínálat romlásához, boltzárásokhoz, vagy a termelők visszafogottabb beruházásaihoz vezetnek.
A kormány részéről egyelőre az az üzenet, hogy addig tartják fenn az intézkedést, amíg szükség van rá a családok védelme érdekében, de a konkrét jövőbeli lépések az infláció, a gazdasági növekedés és a költségvetési mozgástér függvényében dőlnek majd el.
Mit tehet a háztartás: gyakorlati tanácsok
A meghosszabbított és kiterjesztett árréscsökkentés önmagában nem oldja meg a megemelkedett megélhetési költségek minden problémáját, de ad egy lehetőséget arra, hogy tudatosabb vásárlással többet spóroljunk. Néhány ötlet:
-
Készíts bevásárlólistát az érintett termékekből (sajtok, marhahús, zöldségek, gyümölcsök, bébiételek), és figyeld, melyik boltban hogyan alakulnak az árak.
-
Ha teheted, hasonlítsd össze a saját korábbi blokkokat a decemberi, januári vásárlásokkal – így ténylegesen látod, hol és mennyit csökkent az ár.
-
A bébiételeknél ne csak az árat, hanem a minőséget és az összetevőket is nézd: az árrésstop nem helyettesíti a tudatos választást.
-
A friss zöldségeknél, gyümölcsöknél érdemes szezonban, nagyobb mennyiségben, akár leárazáskor vásárolni, majd otthon fagyasztani, befőzni, savanyítani.
Hirdetés
-
Drogériai termékeknél figyeld, hogy a kedvezményes árazás mellett vannak-e extra akciók, kuponok, törzsvásárlói kedvezmények – ezek kombinációja hozhat látványos megtakarítást.
A kormány döntése értelmében 2026. február 28-ig meghosszabbodik az élelmiszerekre és drogériai termékekre vonatkozó árréscsökkentés, és 2025. december 1-jétől további 14 alapélelmiszer – többek között marhahúsfélék, sajtok, zöldségek, gyümölcsök és bébiételek – kerül a szabályozás hatálya alá.
A kormány szerint ez erős fegyver az indokolatlan áremelések ellen, és érdemi teherkönnyítést adhat a családoknak, nyugdíjasoknak, kisgyermekeseknek. A kereskedelmi szektor egy része viszont attól tart, hogy a szabályozás piaci torzulásokhoz, szűkülő kínálathoz és más termékkörökben megjelenő áremelésekhez vezethet.
A vásárlók szempontjából a legfontosabb üzenet:
érdemes tudatosan figyelni az árakat, kihasználni a szabályozás adta lehetőségeket, és összevetni, hogyan változnak a mindennapi bevásárlás alapélelmiszereinek árai a következő hónapokban.
