Zelenszkij felszólította Orbán Viktort

Az orosz invázió óta Ukrajna európai jövője szimbolikus és nagyon is gyakorlati kérdés lett: az uniós csatlakozás nemcsak politikai üzenet Moszkvának, hanem pénzügyi, jogállami és biztonsági vállalások tömkelege is. Kedden Volodimir Zelenszkij újra egyértelmű üzenetet küldött Budapestre, amikor a brüsszeli, EU-bővítésről szóló fórumon arról beszélt, hogy Magyarország ne álljon az ukrán előrehaladás útjába. A kijelentés azért is fajsúlyos, mert a csatlakozási folyamat minden lépéséhez a 27 tagállam egyhangú jóváhagyása kell – vagyis egyetlen vétó is lefékezheti az egész mechanizmust. A friss jelzések alapján most éppen ez történik

Mi hangzott el pontosan?

Zelenszkij az Euronews brüsszeli bővítési csúcstalálkozóján így fogalmazott:

„Nagyon szeretnénk, ha a magyar miniszterelnök támogatna minket, vagy legalábbis ne akadályozzon minket.”

A mondat jelentősége túlmutat a diplomáciai udvariasságon. A háttérben az áll, hogy Magyarország jelenleg fenntartja a vétóját Ukrajna csatlakozási folyamatának következő lépéseivel szemben, amit az ukrán elnök „konkrét támogatásnak” minősített Vlagyimir Putyin irányába – politikai értelemben, mert szerinte ez gyengíti az EU egységes fellépését.

Az ukrán államfő egy ponton azt is mondta:

„Nem hiszem, hogy bármit is kínálhatnék Viktor Orbánnak.”

Majd hozzátette:

„Úgy gondolom, hogy Viktor Orbánnak van mit ajánlania Ukrajnának, amely jelenleg egész Európát védi Oroszországtól.”

A két mondat együtt azt a logikát rajzolja ki, hogy Kijev nem alkudozni akar, hanem politikai felelősségvállalást kér: ha Ukrajna a háború árát fizeti, akkor az EU-nak – és benne Magyarországnak – is érdeke a csatlakozási pálya életben tartása. euronews

Hol tart hivatalosan a csatlakozás?

A kulcsdátumok röviden:

• 2023. december 14–15. – Az Európai Tanács politikai döntést hoz a tárgyalások megnyitásáról. A szavazáskor Orbán Viktor elhagyta a termet, így a döntés nem ütközött magyar vétóba. Enlargement and Eastern Neighbourhood+1

• 2024. június 25. – Megnyílnak a csatlakozási tárgyalások (első kormányközi konferencia). Enlargement and Eastern Neighbourhood+1

• 2025 folyamán – Több visszajelzés érkezik arról, hogy a következő lépések (fejezetcsoportok nyitása) a magyar fenntartások miatt nem gördülékenyek. euronews+1

A technikai részletek mögött a lényeg: minden újabb állomáshoz tagállami konszenzus kell, így ha Budapest nemet mond, az egész ütemterv csúszhat. The Loop

Mit mond a magyar fél?

Orbán Viktor a közelmúltban többször is világossá tette: Ukrajna „itt és most” történő felvétele szerinte „tönkretenné” Magyarországot – különösen a mezőgazdaságot és a költségvetési források elosztását említve –, és a kormány kész élni a vétójoggal. Ezek a kijelentések következetesen megjelennek a kormányzati kommunikációban és a kormánypárti médiában is. The Kyiv Independent+2Європейська правда+2

A magyar álláspont arról is szól, hogy Ukrajna „még nem áll készen”, a korrupcióellenes és jogállami reformok, valamint a kisebbségvédelmi kérdések (különösen a kárpátaljai magyarok ügye) nem kielégítőek. Ezzel párhuzamosan Budapest a Nyugat-Balkán bővítést támogatja, és Moldova/Georgia ügyében nyitottabb. Al Jazeera+1

Miért most éleződött ki?

Az Euronews bővítési csúcsa politikai fókuszt adott a dolognak: uniós és tagállami vezetők nyíltan üzentek Budapestre, hogy „ez így nem fair”, mert a vétó a közös stratégiai érdeket gyengíti. Eközben Brüsszel – a bizottsági és tanácsi csatornákon – igyekszik életben tartani a technikai munkát (szűrés, fejezet-előkészítés), hogy a folyamat legalább ne álljon le teljesen. euronews+1

A tét Magyarországnak és az EU-nak

Gazdasági tét: ukrán mezőgazdasági és ipari kapacitások fokozatos integrációja új versenyt hoz – ez valódi alkalmazkodási kényszert jelenthet a magyar agráriumnak és a kohéziós források jövőbeli felosztásának. Ugyanakkor a csatlakozási átmeneti időszakok és védzáradékok eszköztára pont az ilyen sokkok kezelésére született. (Erre a korábbi bővítések bőven adnak mintát.)

Biztonsági tét: ha Ukrajna közelebb kerül az EU-hoz, az európai védelmi és ipari együttműködés logisztikailag is átrendeződik – ez a magyar hadiipari és logisztikai szektor számára is lehet lehetőség (beszállítói láncok, határinfrastruktúra, vám-digitalizáció). Reuters

Politikai tét: a vétó eszköze rövid távon látványos, de középtávon felveti a „megkerülés” vagy a döntéshozatal átstrukturálásának kérdését (frontloading, módszertani finomhangolás, több döntés QMV-re vitele), ami új precedenseket teremthet az EU-ban.

Mi jöhet ezután? Három reális forgatókönyv

1. Fokozatos kiengedés: Magyarország politikai feltételek teljesülése mellett engedi a következő technikai lépéseket (fejezetcsoport-nyitások), miközben fenntartja a jogát a későbbi megállításra. Valószínű, mert már láttunk ilyet 2023 végén. AP News

2. Hosszú taktikai fék: a vétó fennmarad, de a Bizottság és a Tanács „frontloadinggal” és nem-formális egyeztetésekkel készíti elő a terepet, hogy amikor megvan a politikai pillanat, minden egy nap alatt megnyitható legyen. Közepesen valószínű. Європейська правда

3. Szabályviták felpörgése: a tagállamok nyíltan napirendre veszik, hogyan lehet korlátozni egyetlen állam blokkoló képességét a bővítési köztes lépésekben. Politikailag kényes, jogilag bonyolult, de a beszédtérben egyre erősebb. The Loop

Idővonal – fontosabb pontok és idézetek

• 2023. december – A Tanács megnyitja az utat, Orbán „kivonul” a teremből a döntés előtt. Pravda

• 2024. június 25. – Hivatalos tárgyalásnyitás Ukrajnával. Enlargement and Eastern Neighbourhood

• 2025. február – Orbán: Ukrajna felvétele „tönkretenné” Magyarországot. The Kyiv Independent+1

• 2025. június – A magyar kormány kommunikációja szerint a folyamat „megállt” a magyar álláspont miatt. Magyar Hírek

• 2025. november 4. – Zelenszkij Brüsszelben: „Nagyon szeretnénk, ha a magyar miniszterelnök támogatna minket, vagy legalábbis ne akadályozzon minket.” euronews+1

Összegzés – miért kulcspillanat ez?

Ukrajna egy hosszú, fejezetenkénti reformmaraton közepén jár, amelynek minden szakaszát politikai döntések keretezik. A belpolitikai naptárak – Budapesten és több más fővárosban – most összecsúsznak az uniós ütemtervvel. Ezért is volt erős jelzés Zelenszkij mostani fellépése: Budapestre nézett, de egész Európának üzent. A következő hónapokban kiderül, hogy a vétó alku-eszköz marad-e, vagy stratégiai akadály lesz – ennek mérlegét már nemcsak Ukrajna, hanem az EU hitelessége is viseli.