A Magyar Nemzeti Bank elnöke, Varga Mihály a parlament gazdasági bizottságának ülésén ismertette a jegybank 2024-es beszámolóját, ahol hangsúlyozta: a monetáris politika kifizetődőnek bizonyult, és hozzájárult ahhoz, hogy a magyar gazdaság előnyöket realizálhasson a nemzetközi pénzügyi környezetben. A Világgazdaság beszámolója szerint a jegybankelnök kiemelte, hogy a kiszámítható, stabil monetáris irányvonal az elmúlt fél évben kulcsszerepet játszott az infláció mérséklődésében, valamint a forintárfolyam erősödésében.
Kiszámítható monetáris politika, csökkenő infláció
Varga Mihály szerint a jegybank szigorú, ugyanakkor kiszámítható politikája elősegítette, hogy az infláció fokozatosan visszatérjen a 2–4 százalékos célzóna közelébe. Mint mondta:
„Az irány jó, mind a belföldi, mind a globális folyamatok azonban arra figyelmeztetnek bennünket, hogy az óvatosságot továbbra is fenn kell tartanunk, különös tekintettel az inflációt befolyásoló tényezőkre.”
A jegybanki politika legfontosabb eleme az alapkamat 6,5 százalékos szinten tartása, amely immár több mint egy éve változatlan. Ezzel az MNB – Varga szavai szerint – „biztonságos és stabil környezetet teremtett” a pénzpiacokon, amely lehetővé tette, hogy a befektetői bizalom fokozatosan visszatérjen.
A kamatpolitika következtében az állampapírpiaci hozamok is jelentősen mérséklődtek, ami hozzájárul az államadósság-finanszírozás költségeinek csökkenéséhez. A jegybank elnöke szerint ez a stabilitásorientált szemlélet hosszú távon a magyar gazdaság fenntartható növekedését is támogatja.
Forintárfolyam: a stabilitás kulcsa
Varga Mihály hangsúlyozta, hogy a forintárfolyam stabilizálása kiemelt stratégiai cél az MNB számára:
„Az egyik legfontosabb tényező a forintárfolyam, ezért annak stabilizálása számunkra kiemelt jelentőséggel bír.”
Felidézte, hogy 2024 áprilisában még 410 forintba került egy euró, míg jelenleg 390 környékén mozog, ami 5 százalékos erősödést jelent néhány hónap alatt. A jegybankelnök szerint ez egyértelműen annak köszönhető, hogy a piac kiszámítható és megbízható döntéshozatalt tapasztal a magyar monetáris politikában.
Varga szerint a cél nem a rövid távú árfolyamnyereség, hanem a hosszú távú stabilitás megőrzése, hiszen a forint erős és stabil pozíciója a befektetői bizalom mellett a magyar lakosság vásárlóerejét is védi.
Ellentétes vélemények a kormányzaton belül
A jegybankelnök álláspontja ugyanakkor eltér a kormány gazdaságpolitikai irányvonalától. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter korábban, a Portfolio Budapest Economic Forum 2025 konferencián azt mondta, hogy a jelenlegi alapkamat-szint magasabb a szükségesnél, és az inflációs cél eléréséhez már elegendő lenne az enyhébb kamatpolitika.
A piac azonnal reagált: a forint 3,5 egységet gyengült az euróval szemben, ami jól mutatja, hogy a pénzpiac érzékenyen reagál a kamatpályát érintő kijelentésekre.
Varga Mihály szerint viszont a korai lazítás kockázatos lenne, mert a külső tényezők – például az energiaárak, a globális kamatpálya vagy a geopolitikai feszültségek – újra felfelé hajthatják az inflációt. A jegybank ezért továbbra is óvatos és konzervatív megközelítést alkalmaz, amellyel el kívánja kerülni az árstabilitás veszélyeztetését.
Jegybanki alapítványok és vagyonmentési stratégia
A parlamenti meghallgatáson Csárdi Antal, független országgyűlési képviselő a jegybanki alapítványok ügyéről is kérdezte a jegybankelnököt. Varga Mihály elmondta, hogy eddig két feljelentés született az ügyben, köztük egyet ismeretlen tettes ellen a Szabadság téri székház kapcsán.
A jegybankelnök hangsúlyozta:
„A nyomozóhatóságok feladata, hogy a tetteseket beazonosítsák. Az alapítványoknak új vezetésük van, de hosszú távon a cél az, hogy az alapítványok megszűnjenek.”
A jelenlegi stratégia fő célja a vagyonmentés:
„Hogy mi a jegybank stratégiája? Ebben újat nem tudok mondani, a vagyonmentés.”
Varga Mihály szerint elhamarkodott lenne túl gyorsan felszámolni az alapítványi céghálót, mert ezzel veszélybe kerülhetne az eszközállomány megtérülése. Hangsúlyozta, hogy az adófizetők számára akkor lehet a legtöbb értéket megőrizni, ha a vagyonmentés folyamata fokozatosan, ellenőrzötten zajlik le, és az MNB által korábban átadott eszközök értéke minél nagyobb arányban térül meg.
A monetáris politika célja: bizalom és fenntarthatóság
A Magyar Nemzeti Bank vezetése továbbra is a stabilitást tekinti elsődleges feladatának. A kamatpálya és az árfolyam-politika óvatos kezelése a gazdasági bizalom erősítését szolgálja, miközben a jegybank a saját intézményi hátterében is rendet és átláthatóságot kíván teremteni.
A pénzpiaci elemzők szerint az MNB irányvonala inkább konzervatív, mint agresszívan növekedésorientált, ugyanakkor a piaci szereplők többsége pozitívan értékeli a forint erősödését és az infláció lassulását.
Ha a tendencia fennmarad, 2025-ben reális lehetőség nyílhat arra, hogy az alapkamat további 0,25–0,5 százalékpontos csökkentését megfontolják, de csak akkor, ha a nemzetközi környezet is stabil marad.
Varga Mihály parlamenti beszámolója világosan jelzi, hogy a Magyar Nemzeti Bank nem kíván kockáztatni. Az elmúlt másfél év nehéz gazdasági környezetében a jegybank visszaszerezte a piac bizalmát, az infláció fokozatosan csökkent, a forint stabilizálódott, és a befektetők újra biztonságos célpontnak tekintik Magyarországot.
A következő időszak kulcskérdése az lesz, hogyan tudja a jegybank fenntartani ezt az egyensúlyt – úgy, hogy közben a gazdaság élénkülése se törjön meg. A „vagyonmentés” befejezése és az alapítványi struktúrák lezárása pedig újabb mérföldkő lehet az MNB működésének átláthatósága felé.
