Közeledik az őszi óraátállítás, amikor egy órával vissza kell tekerni az órákat. Bár a legtöbb ember számára ez mindössze annyit jelent, hogy vasárnap reggel kicsit tovább lehet aludni, bizonyos munkavállalói csoportok számára az óraátállás a munkaidő és a fizetés szempontjából is számottevő különbséget jelenthet.
Mikor lesz az óraátállítás 2025-ben?
A téli időszámításra történő átállásra 2025. október 26-án, vasárnap hajnalban kerül sor. Ekkor hajnali 3 órakor az órákat vissza kell állítani 2 órára. Ez az apró változás azonban az éjszakai munkát végzők számára nem is olyan elhanyagolható: a hajnali órákban dolgozók ugyanis egy órával tovább lesznek szolgálatban. setükben a nyári időszámítás alkalmazásáról szóló 39/1996. (III. 13.) Korm. rendelet jogszabályait kell alkalmazni
Hogyan érinti az óraátállítás az éjszakai dolgozókat?
A magyar munkajog szerint az éjszakai munka időszaka 22:00 és 6:00 óra között tart. Az óraátállítás idején tehát azok a dolgozók, akik ebben az időszakban vannak szolgálatban, valójában kilenc órát dolgoznak a szokásos nyolc helyett.
Ez különösen azokat érinti, akik órabérben kapják a fizetésüket – például biztonsági őrök, portások, gyári dolgozók vagy egészségügyi személyzet. Ők ugyanis minden ledolgozott óráért bért kapnak, így az óraátállás miatt egy órával több munkabér illeti meg őket.
A havibéres dolgozók esetében ez másként alakul. Mivel az ő jövedelmük nem a ledolgozott órák számától, hanem fix havi összegtől függ, a fizetésük nem változik az óraátállítás miatt – sem tavasszal, sem ősszel.
Miért van különbség az órabéres és a havibéres dolgozók között?
A különbség oka a munkaszerződésben rejlik.
-
Órabéres munkavállalók esetében a munkabér kiszámítása a ténylegesen ledolgozott idő alapján történik, ezért ha egy éjszaka a szokásosnál hosszabb lesz, több bért kapnak.
-
Havibéres dolgozók viszont minden hónapban ugyanazt a bért kapják – függetlenül attól, hogy az adott hónapban hány munkanap vagy óra van.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a márciusi óraátállításkor az órabéres dolgozók egy órával kevesebbet dolgoznak, míg októberben egy órával többet. A két változás éves szinten kiegyenlíti egymást, így hosszú távon senki sem jár rosszul.
Mi a helyzet a munkáltatókkal?
A munkáltatók számára az óraátállás adminisztrációs kihívást is jelenthet, hiszen a bérszámfejtésnél pontosan meg kell különböztetni a rendes és a plusz munkaidőt.
Az óraátállítással érintett műszakokat külön kell nyilvántartani, hogy a dolgozók megkapják a nekik járó bért. A szabályozás szerint az éjszakai órabéres dolgozók a ténylegesen ledolgozott idő után jogosultak fizetésre – vagyis az őszi átálláskor egy órával több bérre.
Az óraátállítás története és jövője
Az óraátállítás gondolata nem új keletű. Már a 18. században is felmerült, hogy a nappali fény jobb kihasználása energiamegtakarítást eredményezhet. Az első világháború idején vezették be széles körben Európában, és azóta – kisebb megszakításokkal – a legtöbb országban megmaradt.
Az Európai Unió 2018-ban javasolta az évenkénti óraátállítás eltörlését, ám a tagállamok nem jutottak egyezségre abban, hogy a nyári vagy a téli időszámítás maradjon véglegesen. Így a gyakorlat egyelőre változatlan: évente kétszer, tavasszal előre, ősszel pedig visszaállítjuk az órákat.
A téli időszámításra való átállás a legtöbb ember számára csupán egy óra plusz alvást jelent, ám az éjszakai műszakban dolgozók esetében a helyzet más: ők ténylegesen egy órával többet dolgoznak, amit az órabérben kapott fizetésükben is meg kell, hogy jelenjen.
A havibéres dolgozók bére változatlan marad, hiszen ők minden hónapban fix fizetést kapnak. Bár az óraátállítás apróságnak tűnik, a munkaügyi szabályok pontos ismerete ilyenkor különösen fontos, hogy senkit se érjen hátrány – sem munkavállalói, sem munkáltatói oldalon.
