Novembertől újabb nyugdíjemelés lép életbe Magyarországon: 1,6 százalékkal nő az öregségi nyugdíj és több más juttatás összege. Bár első hallásra ez mindenkinek kedvező hírnek tűnhet, a részleteket megvizsgálva jól látszik, hogy az emelés mértéke nagyon eltérő hatással lesz az egyes nyugdíjasokra.
A százalékos alapú nyugdíjemelés ugyanis azt jelenti, hogy minél magasabb valakinek az eddigi nyugdíja, annál nagyobb forintösszegű növekedést fog tapasztalni. Így a nagyobb nyugdíjból élők érezhető többlethez jutnak, miközben a kisnyugdíjasok számára az emelés alig hoz kézzelfogható javulást.
Mit jelent a 1,6 százalékos emelés a gyakorlatban?
-
Egy átlagos, 180–200 ezer forintos nyugdíj esetében az emelés 2880–3200 forintot jelent havonta. Ehhez egyszeri, maximum 35 200 forintos kompenzáció jár.
-
A 600 ezer forint feletti nyugdíjat kapók viszont legalább 9600 forinttal kapnak többet havonta, és egyszeri 105 600 forintos kompenzációra jogosultak.
-
A statisztikák szerint körülbelül 32 ezer ember tartozik ebbe a magas nyugdíjas körbe, ők járnak legjobban a mostani emeléssel.
Ez azt jelenti, hogy a kisnyugdíjasok és a tehetősebb nyugdíjasok közötti szakadék tovább nő, hiszen a forintban kifejezett különbség hónapról hónapra jelentősen emelkedik.
Miért nem érezhető az emelés a kisnyugdíjasoknál?
A fő probléma a rendszerrel az, hogy a nyugdíjemelés százalékos alapon történik, így mindig a már meglévő nyugdíjösszeg arányában növekszik. Ez röviden annyit jelent:
-
aki eleve magas nyugdíjat kap, annak a 1,6 százalék is jelentős forintösszeget hoz,
-
aki viszont alacsonyabb juttatásból él, annak az emelés összege szinte észrevehetetlen a mindennapi kiadások mellett.
Egy 100 ezer forintos nyugdíj esetében például az emelés mindössze 1600 forintot jelent havonta – ez egyetlen nagybevásárlás során el is tűnik a kasszánál.
A nyugdíjas társadalom kettészakadása
A mostani emelés rávilágít arra, hogy a nyugdíjrendszer egyre inkább kettészakítja a társadalmat. Az egyik oldalon ott vannak a több százezer forintos juttatásból élők, akiknél az emelés is tetemes összeget hoz. A másik oldalon viszont a kisnyugdíjasok állnak, akiknek jövedelme gyakran már így is alig fedezi a rezsit és a mindennapi élelmiszer-kiadásokat.
A szakértők szerint a különbség nemcsak jövedelmi, hanem társadalmi feszültségeket is szülhet, hiszen a legkiszolgáltatottabb idősek érzik úgy, hogy rendre háttérbe szorulnak.
Mit mondanak a szakértők és érdekvédelmi szervezetek?
A nyugdíjszakértők és civil szervezetek már évek óta hangsúlyozzák, hogy a százalékos alapú emelés igazságtalan. Többen úgy látják, hogy differenciált emelési rendszerre lenne szükség, amely:
-
nagyobb figyelmet fordít a kisnyugdíjasokra,
-
bizonyos jövedelmi szintekhez kötött fix összegű emelést alkalmaz,
-
vagy vegyes rendszert vezetne be: alanyi jogon fix összegű növelést, amelyet százalékos emelés egészít ki.
Egy ilyen modell kiegyensúlyozottabb növekedést biztosítana, és megakadályozná, hogy a nyugdíjas társadalmon belül egyre mélyüljenek a szakadékok.
Kik nem részesülnek az emelésből?
Bár kevesebb szó esik róla, vannak olyan nyugdíjasok is, akik egyetlen fillér emelést sem kapnak. Ez általában a különféle speciális juttatások, résznyugdíjak, vagy bizonyos jogosultsági körök esetében fordul elő. Számukra a mostani döntés különösen hátrányos, hiszen a megélhetési költségek folyamatosan emelkednek, de ők ebből semmit sem éreznek.
Mi várható hosszabb távon?
A nyugdíjrendszer fenntarthatósága már évek óta komoly társadalmi vita tárgya. Az idősödő társadalom, a Ratkó-unokák közelgő nyugdíjba vonulása és a folyamatos infláció miatt egyre nagyobb nyomás nehezedik a költségvetésre.
A mostani 1,6 százalékos emelés egy átmeneti lépés, de nem oldja meg a mélyebb problémát: a nyugdíjas társadalom szélsőséges jövedelmi különbségeit. Ha a kormány hosszabb távon nem alakít ki igazságosabb emelési rendszert, akkor a társadalmi feszültségek fokozódhatnak, különösen a legkiszolgáltatottabb idősek körében.
A novemberi nyugdíjemelés tehát papíron mindenkinek kedvez, a valóságban azonban a gazdagabb nyugdíjasok járnak jól, a kisnyugdíjasok viszont szinte semmit sem érzékelnek belőle. Az 1,6 százalékos emelés újra ráirányítja a figyelmet a rendszer igazságtalanságaira, és arra, hogy sürgető szükség lenne egy differenciált, igazságosabb megoldásra.
