Az egészségügyi rendszer digitalizációja évek óta napirenden van, ám az e-beutalók kötelezővé tétele és az ehhez kapcsolódó szankciók bevezetése most különösen nagy vihart kavart. A döntés célja, hogy egységesebb, átláthatóbb és ellenőrizhetőbb legyen a betegellátás, ám sok szakember és beteg szerint a változás inkább újabb terheket ró az amúgy is túlterhelt rendszerre.
Minden kontrollvizsgálathoz új beutaló kell
Az októbertől életbe lépő szabályozás egyik legnagyobb újdonsága, hogy minden egyes kontrollvizsgálathoz új beutalót kell kérni a háziorvostól. Eddig a gyakorlat az volt, hogy a szakorvosi vizsgálat után kiadott beutaló több alkalomra is érvényes lehetett, amennyiben az orvos kontrollt rendelt el.
Ez a változtatás alapjaiban forgatja fel a megszokott rendszert. A háziorvosok leterheltsége várhatóan drasztikusan nőni fog, hiszen minden egyes szakorvosi vizsgálat előtt új beutalót kell kiállítaniuk. Ez torlódásokhoz vezethet a rendelőkben, és jelentősen növelheti a betegek várakozási idejét.
A döntés leginkább az idősebb, krónikus betegeket érinti, akik rendszeresen járnak kontrollvizsgálatokra. Számukra a háziorvosi rendelőbe történő folyamatos visszajárás nemcsak kényelmetlenséget, hanem akár egészségügyi kockázatot is jelenthet, különösen a téli időszakban.
Új szabályok a laborvizsgálatoknál
A laborvizsgálatok területén is szigorítások lépnek életbe. Az orvosoknak az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben (EESZT) ellenőrizniük kell, hogy a beteg korábban részesült-e hasonló vizsgálatban, és hogy annak ismétlése indokolt-e.
A cél az, hogy csökkenjen a felesleges vizsgálatok száma, és így az egészségügyi rendszer költséghatékonyabban működjön. Azonban a gyakorlatban ez az orvosok szerint újabb adminisztrációs terhet jelent, hiszen a vizsgálat elrendelése előtt részletesen át kell tekinteniük a beteg korábbi vizsgálati adatait.
Sok orvos úgy véli, hogy az EESZT jelenlegi formájában nem elég felhasználóbarát, lassú, és a mindennapi gyakorlatban inkább hátráltatja, mint segíti a hatékony betegellátást.
Büntetések a támogatások helyett
A kormány a Magyar Közlönyben megjelent módosítás szerint nem ösztönzőkkel, hanem szankciókkal szeretné előmozdítani az e-beutalók elterjesztését.
A szabályok értelmében:
-
az egészségügyi szolgáltatók finanszírozási összegéből 10 százalékot, de legfeljebb 1000 forintot vonnak le,
-
ha a beutalót nem elektronikusan állítják ki,
-
vagy ha az adatokat nem rögzítik megfelelően az EESZT rendszerben.
Ez a szankciós mechanizmus sok szakember szerint nem ösztönző, hanem inkább büntető jellegű, és még inkább elbátortalaníthatja azokat az orvosokat, akik eddig is nehezen birkóztak meg a rendszer használatával.
Előnyök és hátrányok
Az új szabályozás vitathatatlan előnye lehet, hogy hosszabb távon átláthatóbbá válik az ellátási folyamat. Az e-beutalók és a digitális nyilvántartás révén könnyebben visszakövethető, ki milyen ellátást kapott, és elkerülhetők a felesleges vizsgálatok.
Ugyanakkor a háziorvosok túlterhelése, a betegekre rótt plusz adminisztratív teher és az esetleges ellátási fennakadások komoly kockázatot hordoznak. A szakértők szerint a szabályozás valódi sikeréhez nem szankciókra, hanem jobb informatikai rendszerekre, képzésekre és ösztönző támogatásokra lenne szükség.
Az e-beutalók kötelezővé tétele és a kapcsolódó szankciók bevezetése egyszerre jelenthet előrelépést és új kihívásokat az egészségügyben. Bár a cél a digitalizáció erősítése és a rendszer hatékonyságának javítása, a gyakorlati megvalósítás jelenleg több kérdést vet fel, mint amennyi választ ad. Az igazi próba októbertől kezdődik, amikor az új szabályok a mindennapi betegellátás részévé válnak.
