Két olyan alapvető felszerelés van, amelynek egy személyautóban ott kell lennie: az előírt elsősegélynyújtó felszerelés és az elakadásjelző háromszög, ám fontos különbség, hogy ezek hiánya önmagában nem jelenti a forgalmi engedély automatikus bevonását.
Az autós kötelező tartozékokkal kapcsolatban rengeteg félrevezető információ kering az interneten. Időről időre felbukkannak olyan állítások, hogy egy hiányzó elsősegélydoboz vagy elakadásjelző háromszög miatt a rendőr azonnal elveszi a forgalmit, esetleg kivonják az autót a forgalomból. A hatályos szabályok alapján ez így nem igaz.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy nyugodtan otthon lehet hagyni ezeket az eszközöket. A személygépkocsiban előírt elsősegélynyújtó felszerelést készenlétben kell tartani, az elakadásjelző háromszög pedig szintén a gépkocsi kötelező felszerelése. Közúti ellenőrzésnél tehát problémát jelenthet, ha valamelyik nincs meg.
A forgalmi engedély helyszíni elvétele ennél súlyosabb esetekhez kapcsolódik. Ilyen lehet például, ha a jármű műszaki állapota miatt a további közlekedés közvetlen balesetveszélyt jelent. A jogszabály külön nevesíti például a fékezhetetlen autót, az irányíthatatlan kormányberendezést, a jogszabályi minimumot el nem érő gumiabroncs-profilt és bizonyos súlyos korróziós hibákat.
Vagyis két külön kérdést kell szétválasztani: mi az, amit kötelező az autóban tartani, és mi az, ami miatt már a jármű további közlekedését is megtilthatják – olvasható a police.hu oldalon.
1. Elakadásjelző háromszög – ezt valóban kötelező magunkkal vinni
Az elakadásjelző háromszög nem pusztán hasznos kiegészítő.
A Rendőrség hivatalos tájékoztatása is a gépkocsi kötelező felszerelései között említi.
A szerepe akkor válik igazán fontossá, amikor egy jármű meghibásodik, baleset miatt megáll, vagy olyan helyen vesztegel, ahol a többi közlekedő számára időben jelezni kell a veszélyt.
Lakott területen kívül az úttesten vagy a leállósávon álló elromlott gépjárművet elakadásjelző háromszöggel kell megjelölni.
A háromszöget úgy kell elhelyezni, hogy a közeledő járművezetők megfelelő távolságból észlelhessék a veszélyt.
Hány méterre kell kirakni a háromszöget?
Itt különösen sok félreértés van.
A KRESZ alapvető követelménye nem egy minden helyzetben alkalmazandó, egyetlen fix méterérték, hanem az, hogy a jelzés kellő távolságból észlelhető legyen.
A Rendőrség baleset-megelőzési tájékoztatóiban ugyanakkor konkrét iránymutatások is megjelentek.
Korábbi rendőrségi tájékoztatás szerint autópályán akár 250–500 méteres, egyéb lakott területen kívüli úton 150–250 méteres elhelyezés is indokolt lehet.
Újabb rendőrségi útmutatás autópályán legalább 150 méteres távolságot említ.
A lényeg tehát nem az, hogy valaki mérőszalaggal pontosan kimérjen egy adott távolságot, hanem az, hogy a nagy sebességgel érkező vezetőnek legyen elegendő ideje észlelni a veszélyt és reagálni.
Autópályán különösen veszélyes lehet kiszállni
Ha az autó autópályán hibásodik meg, először a lehető legbiztonságosabban a leállósávba kell húzódni.
Be kell kapcsolni a vészvillogót.
A járművet lehetőség szerint az utasokkal együtt gyorsan el kell hagyni, és biztonságos helyre, lehetőleg a szalagkorláton túlra kell húzódni.
Az elakadásjelző háromszög kihelyezésekor sem szabad saját életünket veszélyeztetni.
Az autópályán másodpercek alatt kialakulhat életveszélyes helyzet, ezért a biztonság mindig fontosabb annál, hogy valaki mindenáron azonnal kirakja a háromszöget.
Mi történik, ha nincs háromszög az autóban?
Mivel kötelező felszerelésről van szó, annak hiánya szabálytalanságot jelenthet.
Ez azonban nem azonos azzal, hogy automatikusan elveszik a forgalmi engedélyt.
A hatályos, a forgalmi helyszíni elvételét szabályozó rendelkezések között nem szerepel önálló okként az, hogy hiányzik az elakadásjelző háromszög.
Más kérdés, ha egy lerobbant autót megfelelő jelzés nélkül veszélyes helyen hagynak, és emiatt a közlekedés biztonságát közvetlenül veszélyeztetik. Ilyenkor már nem pusztán egy hiányzó felszerelésről van szó, hanem konkrét veszélyhelyzetről.
2. Az elsősegély-felszerelésre is szükség van
A másik alapvető kötelező felszerelés az elsősegélynyújtó készlet.
Sokan egyszerűen „B típusú elsősegélydobozként” ismerik.
A hatályos műszaki előírás részletesen meghatározza, milyen elsősegélynyújtó eszközöket kell személygépkocsiban készenlétben tartani.
A listán steril kötszerek, mull-lapok, fertőtlenítő, kesztyű, ragtapasz, háromszögletű kendő, olló, sebtapasz, arcmaszk és elsősegélynyújtási tájékoztató is szerepel.
Ennek oka nyilvánvaló: baleset után az első néhány perc sokszor döntő lehet, a mentők megérkezéséig pedig szükség lehet vérzéscsillapításra vagy más alapvető segítségre.
Nem elég, hogy húsz éve ott van a csomagtartóban
Sok autóban valóban megtalálható az elsősegélydoboz, de a tulajdonos évek óta ki sem nyitotta.
Pedig több benne található egészségügyi eszköznek van alkalmazhatósági ideje.
A jogszabály is kitér arra, hogy a felszerelés egyes tartozékai csak a gyártó által meghatározott lejárati időn belül használhatók.
Ez azonban nem azt jelenti, hogy ha egyetlen mull-lap vagy fertőtlenítő lejárt, az egész dobozt automatikusan ki kell dobni.
A lejárt elemeket kell ellenőrizni és szükség esetén pótolni.
Mikor ellenőrizted utoljára?
Érdemes legalább évente egyszer átnézni a készletet.
Különösen a steril kötszereket, fertőtlenítőt és más lejárati idővel rendelkező tartozékokat.
Ha valami hiányzik, célszerű pótolni.
Nemcsak azért, mert kötelező felszerelésről beszélünk, hanem azért is, mert balesetnél tényleg szükség lehet rá.
Egy bontatlan, használható kötszer sokkal fontosabb lehet, mint az, hogy az elsősegélydoboz külső műanyag doboza vadonatújnak néz-e ki.
Az elsősegélydoboz hiánya miatt sem vonják be automatikusan a forgalmit
Ez az egyik legfontosabb pontosítás.
Az elsősegély-felszerelés hiánya szabálytalan lehet, de a hatályos közlekedési igazgatási szabályok nem mondják ki azt, hogy pusztán emiatt a rendőr köteles lenne elvenni a forgalmi engedélyt.
Ezért félrevezető lenne olyan címet adni egy cikknek, hogy:
„Bevonják a forgalmid, ha nincs nálad elsősegélydoboz és háromszög.”
Ilyen általános szabály nincs.
A forgalmi elvételének egészen más, jellemzően jóval súlyosabb okai lehetnek.
Mikor vehetik el ténylegesen a forgalmit?
A hatályos 326/2011. kormányrendelet szerint a közúti ellenőrzés során több olyan körülmény is előfordulhat, amelynél már a jármű további közlekedése kerül veszélybe.
Az egyik legfontosabb eset az, amikor a jármű közúti forgalomban való további részvétele közvetlen balesetveszéllyel jár.
A jogszabály ezt nem hagyja teljesen nyitva, hanem konkrét példákat sorol fel.
Fékezhetetlen autóval nincs tovább
Ha az üzemi fék hibája miatt a jármű fékezhetetlen, az nyilvánvalóan közvetlen balesetveszély.
Ilyen autóval nem lehet tovább közlekedni csak azért, mert a vezető „majd óvatosabban megy”.
A fékrendszer az egyik legfontosabb biztonsági berendezés.
Ha egy ellenőrzésen olyan súlyos hibát állapítanak meg, amely miatt az autó nem fékezhető biztonságosan, annak már komoly hatósági következménye lehet.
A kormánymű súlyos hibája is ide tartozik
Ugyanez vonatkozik arra az esetre, ha a kormányberendezés meghibásodása miatt a jármű irányíthatatlanná válik.
Egy ilyen műszaki hiba nem hasonlítható össze egy hiányzó elsősegélydobozzal.
Itt maga az autó jelent közvetlen veszélyt a vezetőre és a közlekedés többi résztvevőjére.
A rossz gumi miatt is baj lehet
Talán ez érinti a legtöbb hétköznapi autóst.
A jogszabály a közvetlen balesetveszély esetei között említi azt is, ha a gumiabroncs futófelületének bordázata nem éri el a jogszabályban meghatározott minimális értéket.
Probléma lehet akkor is, ha az abroncsokat nem az előírásoknak megfelelően szerelték fel.
Vagyis egy valóban veszélyesen elkopott gumiabroncs már nem egyszerűen kényelmi vagy karbantartási kérdés.
A súlyos korrózió sem csak esztétikai probléma
Egy idősebb autónál a rozsda önmagában természetesen nem jelenti azt, hogy az autó közlekedésre alkalmatlan.
Egészen más a helyzet, ha az önhordó karosszéria teherviselő elemei vagy az alváz olyan mértékben korrodált, hogy az már befolyásolja a jármű merevségét.
Ez szerkezeti biztonsági probléma.
A jogszabály ezt is a közvetlen balesetveszélyes állapotok közé sorolja.
Lejárt műszaki miatt is lehet intézkedés
A forgalmi engedéllyel kapcsolatos intézkedéshez nem kizárólag közvetlen műszaki veszély vezethet.
A szabályozás több további esetet is meghatároz.
Ilyen lehet például a műszaki érvényességgel kapcsolatos probléma, egy előírt műszaki vizsgálat elmulasztása, engedély nélküli átalakítás vagy bizonyos okmányproblémák.
Ezért érdemes külön kezelni a kötelező felszerelések hiányát és magának a járműnek a közlekedésre alkalmatlan állapotát.
Mi a helyzet a láthatósági mellénnyel?
Itt is sok téves információ kering.
Nem helyes egyszerűen azt állítani, hogy minden személyautóban jogszabály alapján kötelező annyi láthatósági mellényt tartani, ahány ülés van.
A KRESZ azt írja elő, hogy lakott területen kívül az úttesten, leállósávon vagy útpadkán tartózkodó gyalogosnak éjszaka és korlátozott látási viszonyok között fényvisszaverő mellényt vagy ruházatot kell viselnie.
Ha tehát egy autó négy utasa egy sötét országúton kiszáll és az útpadkán tartózkodik, mindannyiuk számára fontos lehet a mellény.
A Rendőrség ezért azt javasolja, hogy annyi mellény legyen az autóban, ahányan utaznak benne.
Ne a csomagtartó mélyére kerüljön
A láthatósági mellény akkor ér valamit, ha kiszállás előtt vagy közvetlenül kiszálláskor fel tudjuk venni.
Ezért célszerű az utastérben tartani.
Ha egy autópályán lerobbant járműből kell kiszállni, nem szerencsés a sötétben a csomagtartóban keresgélni a mellényt.
A vezetőülés háttámlája, az ajtózseb vagy más könnyen elérhető hely praktikusabb.
A pótkerék nem általános kötelező tartozék
A pótkerékkel kapcsolatban is sokan a régi szabályokra emlékeznek.
Egy átlagos személygépkocsiban ma nincs általános előírás arra, hogy kötelező legyen pótkereket tartani.
Nem véletlen, hogy számos új autó már gyárilag pótkerék nélkül készül.
Ezekhez sokszor defektjavító készletet, kompresszort vagy más technikai megoldást adnak.
Ettől függetlenül hosszabb út előtt érdemes tudni, hogyan oldható meg egy defekt.
Tűzoltó készülék sem kötelező minden személyautóban
Magyarországon egy normál személygépkocsinál nincs általános tűzoltókészülék-kötelezettség.
A műszaki szabályozás meghatározott tehergépjárműveknél, autóbuszoknál és bizonyos speciális járműveknél ír elő ilyen felszerelést.
Egy kisebb porral oltó készülék ugyanakkor saját döntés alapján természetesen tartható a személyautóban.
Külföldi utazásnál viszont mindig külön ellenőrizni kell a célország és az érintett tranzitországok előírásait.
Hóláncot sem kell egész évben minden magyar autóban tartani
Magyarországon a személyautók számára nincs általános szabály, amely szerint egész évben kötelező lenne hóláncot vinni.
Külföldön azonban teljesen eltérő előírásokkal találkozhatunk.
Hegyvidéki térségekben bizonyos útviszonyok vagy közúti jelzések mellett kötelezővé válhat a hólánc.
Ezért téli külföldi utazás előtt különösen fontos előzetesen tájékozódni.
Ezeket viszont érdemes pluszban az autóban tartani
A jogszabályi minimum és a valóban hasznos felszerelés nem mindig ugyanaz.
Egy hosszabb úton érdemes lehet magunkkal vinni vontatókötelet, bikakábelt vagy indítóboostert, elemlámpát, telefontöltőt, ivóvizet, télen pedig pokrócot és meleg ruhát.
Hasznos lehet egy egyszerű kompresszor és defektjavító készlet is.
Ezek hiánya miatt senki nem veszi el a forgalmit, egy váratlan műszaki hibánál azonban rengeteg kellemetlenségtől kímélhetnek meg.
Forrás: ORFK / Rendőrség – Kötelező felszerelés az autóban; 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet – Nemzeti Jogszabálytár.
