2025 augusztusának első heteiben hazánkban szinte már elviselhetetlenné vált a hőség. A hőmérők több napon át meghaladták a 35 Celsius-fokot, az égbolt pedig szinte makulátlanul tiszta maradt – felhők és csapadék nélkül. A városokban és a mezőgazdasági térségekben egyaránt érezhető volt a perzselő napsütés hatása.
Árnyékban sem volt sokkal kellemesebb az idő, a beton és az aszfalt ontotta magából a hőt, a klímaberendezések éjjel-nappal dolgoztak, és az UV-sugárzás is extrém tartományban mozgott. A kánikula egyértelműen tetőzött – Lőrinc napján, augusztus 10-én is tombolt a nyári forróság. A meteorológiai modellek szerint ez még napokig így maradhat. De vajon mit jelent mindez a jövőre nézve?
„Ha augusztus elején nagy a meleg, kemény tél jön” – a népi megfigyelések szerint nincs mit tenni
A magyar paraszti kultúrában az időjárás folyamatos megfigyelése a mindennapok része volt. Az évszázadok során olyan tapasztalatokon alapuló bölcsességek kristályosodtak ki, amelyeket a mai napig emlegetünk – nemcsak vidéken, hanem városban is. Ezek közül az egyik legnépszerűbb, és talán legrejtélyesebb jóslat így szól: „Ha augusztus elején nagy a meleg, kemény tél jön.”
A népi időjóslás gyakran kapcsolódott jeles napokhoz, szentek ünnepeihez, amelyekhez az emberek évszázadokon át megfigyeléseket társítottak. Az augusztus 10-i Lőrinc napja például kulcsfontosságú volt: nemcsak a dinnye ízének változását jelezte, hanem azt is, hogy milyen őszre és télre számíthatunk.
Lőrinc napja: a természet figyelmeztető szava?
A hagyomány szerint, ha Lőrinc napján derült, napos idő van, akkor hosszú és enyhe ősz várható. Ez különösen jó hír a mezőgazdaság számára, mivel a napsütés kedvez a szőlő és más gyümölcsök beérésének. A késői érésű fajták is elérik a kívánt cukortartalmat, így a borászatok is reménykedve tekintenek az elkövetkezendő hetekre.
Ám ez az időjárási helyzet – a zavartalan meleg, a csapadék hiánya, a száraz levegő – nemcsak őszre vonatkozó előjeleket hordozhat, hanem a télre is. A régi idők emberei úgy vélték, hogy ha a nyár túlságosan száraz és forró, az időjárás „kiegyenlít”, és hideg, kemény telet hoz. Ez a természet egyik egyensúlyra törekvő jelensége – legalábbis a népi hiedelem szerint.
Meteorológia vs. népi bölcsesség: mit mondanak a szakértők?
Bár a modern meteorológia már nem támaszkodik a régi megfigyelésekre, az időjárási minták és a nagyléptékű légköri jelenségek (például El Niño vagy az északi-sarki ciklontevékenység) mégis hasonló összefüggésekre világítanak rá. A hosszan tartó hőhullámok és az extrém aszály nem ritkán jár együtt egy hidegebb, csapadékosabb téllel, különösen, ha a légköri áramlások megváltoznak az ősz folyamán.
Ettől függetlenül fontos megjegyezni: egy-egy hónap vagy nap időjárásából nem lehet biztos előrejelzést készíteni hónapokkal későbbre. A népi bölcsességek azonban emlékeztetnek bennünket arra, hogy az időjárás ciklikus és gyakran kiegyensúlyozott rendszerként működik.
Mi várhat ránk az ősz és a tél során?
Az eddigi adatok alapján a nyár második fele továbbra is száraznak és melegnek ígérkezik, különösen az Alföldön és a középső országrészben. Az előrejelzések szerint szeptember első napjai még nyáriasak lesznek, de a hónap közepe táján már megjelenhetnek az első hűvösebb reggelek és esős napok. A szüreti időszak ennek megfelelően hosszú és bőséges lehet, ami különösen a borvidékek számára kedvező.
A télről azonban egyelőre csak találgatni lehet. Ha a népi hagyományra hallgatunk, akkor a mostani extrém augusztusi meleg egyfajta „figyelmeztetés” lehet: számítsunk kemény fagyokra, tartós havazásra és erőteljes téli ciklonokra. A következő hónapok légköri mintái alapján várhatóan novembertől élesebben elkülönülnek majd a hosszú távú forgatókönyvek – a meteorológusok ekkor már pontosabb képet tudnak adni a tél milyenségéről.
Az idei augusztus valóban minden eddigi mértéket felülmúló forróságot hozott. Lőrinc napján sem érkezett enyhülés, ami a néphagyomány szerint egyértelmű jele lehet annak, hogy egy hosszú ősz után igazi, zord tél köszönt majd be. Bár ma már a meteorológia fejlett modellekre épít, a természet ritmusát figyelő bölcsességek még mindig fontos kapaszkodót adnak – különösen egy olyan világban, ahol az időjárás egyre kiszámíthatatlanabb.
