A következő nyár még messzinek tűnik, a klímakutatók friss számításai azonban már most rendkívüli 2027-es évet vetítenek előre. A Csendes-óceánon gyorsan erősödő El Niño a jelenlegi előrejelzések szerint a modern mérések egyik, akár legerősebb ilyen eseményévé válhat, és hatása a globális hőmérsékletben várhatóan éppen 2027-ben mutatkozik meg igazán – írja a Femina.
A legfrissebb számítások szerint nem egyszerűen arról van szó, hogy „meleg év” következhet. Zeke Hausfather klímakutató elemzése alapján mintegy 95 százalék az esélye annak, hogy 2027 a mérések történetének legmelegebb éve legyen. A központi becslés szerint a globális átlaghőmérséklet körülbelül 1,76 Celsius-fokkal haladhatja meg az iparosodás előtti, 1850–1900-as szintet.
A bizonytalansági tartomány is figyelemre méltó: Hausfather számításainak középső 50 százaléka 1,67 és 1,85 Celsius-fok közötti globális felmelegedést jelez 2027-re. A tartomány felső széle olyan hőmérsékleti szintet jelentene, amelyet a jelenlegi felmelegedési trend alapján egyébként csak valamikor 2040 környékén várnánk.
Ez az oka annak, hogy a tudósok egyfajta „időgépként” beszélnek a mostani El Niñóról: 2027 átmenetileg ízelítőt adhat abból a klímából, amely néhány évtized múlva jóval megszokottabbá válhat.
Már most rendkívüli dolgok történnek a Csendes-óceánon
Az El Niño nem egyszerűen egy meleg nyarat jelent. Egy óceáni-légköri jelenségről van szó, amelynek során a Csendes-óceán középső és keleti egyenlítői részén a tengerfelszín a szokásosnál jelentősen melegebbé válik.
A változás hatására átrendeződnek a légköri áramlások, megváltozhatnak a csapadékrendszerek és a viharpályák, a hatások pedig több ezer kilométerre is eljuthatnak. Egyes térségekben szárazság, máshol rendkívüli esőzés, áradások vagy hőhullámok kockázata növekedhet.
2026 nyarán azonban az esemény különösen gyorsan erősödött.
A Berkeley Earth augusztusi elemzése szerint az úgynevezett Niño 3.4 régió napi hőmérsékleti anomáliája augusztus elején már körülbelül +2,7 Celsius-foknál járt az alkalmazott klimatológiai mérés szerint, ami rendkívül magas érték az év ezen szakaszában. A kutatóintézet szerint a modern adatsorban korábban egyetlen El Niño sem haladt ilyen erősen ilyen korai időpontban.
Még megdöbbentőbbek a következő hónapokra vonatkozó modellek.
A Berkeley Earth által összegzett 14 szezonális előrejelző rendszer 674 modellfutása alapján a Niño 3.4 térségben az anomália súlyozott mediánja november környékére megközelítheti a +4 Celsius-fokot. Ha ez bekövetkezne, az esemény meghaladhatná a modern mérési időszak legerősebb El Niñóit.
A NOAA már 90 százalék feletti esélyt ad a nagyon erős El Niñóra
Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal, a NOAA augusztus 13-án frissített hivatalos előrejelzése szintén egyre határozottabb.
A NOAA Climate Prediction Center szerint 90 százaléknál nagyobb az esély arra, hogy 2026 őszén és telén nagyon erős El Niño alakuljon ki. Az október–decemberi időszakra pedig 69 százalékos valószínűséget adnak annak, hogy az esemény történelmi erősségű legyen, vagyis felülmúlja az 1950 óta megfigyelt El Niñókat.
Ez már jóval több annál, mint egy távoli, bizonytalan hosszú távú jóslat. Az El Niño jelenleg is létezik és erősödik, a kérdés most elsősorban az, hogy pontosan mekkora lesz a csúcsa.
Fontos azonban egy félreértést tisztázni.
A sok helyen emlegetett 95 százalék nem azt jelenti, hogy 95 százalék az esélye egy „szuper El Niñónak”. Ez Zeke Hausfather becslése arra, hogy 2027 lesz a valaha mért legmelegebb év. A NOAA jelenlegi hivatalos becslése a nagyon erős El Niñóra 90 százalék feletti, a történelmi rekordot meghaladó eseményre pedig 69 százalék.
Miért éppen 2027 lehet ennyire forró?
Elsőre furcsának tűnhet, hogy ha az El Niño várhatóan 2026 végén éri el csúcspontját, miért 2027-ről beszélnek ennyit a kutatók.
Ennek oka, hogy az óceán felmelegedése és a globális légköri hőmérséklet reakciója között késés van.
Az El Niño során a Csendes-óceánban felhalmozódott hő nagyobb része kerül kapcsolatba a légkörrel. Ennek hatása fokozatosan terjed szét a Föld légköri rendszerében, ezért a legerősebb globális hőmérsékleti hatás gyakran néhány hónappal az El Niño óceáni csúcsa után jelentkezik.
Ha tehát az esemény 2026 novemberében, decemberében vagy 2027 elején tetőzik, annak egyik legnagyobb globális hőmérsékleti következménye éppen a 2027-es évben mutatkozhat meg.
Hausfather szerint ezért sokkal erősebb jelzés látható arra, hogy 2027 új hőmérsékleti rekordot állítson fel.
Nem az El Niño az egyetlen ok
Nagyon fontos, hogy a szuper El Niño önmagában nem magyarázza meg a várható rekordmeleget.
A természetes El Niño egy már eleve jóval melegebb éghajlati rendszerre rakódik rá. Az üvegházhatású gázok emberi kibocsátása miatt a bolygó hosszú távú átlaghőmérséklete folyamatosan emelkedik. Az El Niño ezt a háttérmelegedést átmenetileg tovább erősítheti.
Az ECMWF arra is figyelmeztet, hogy a klímaváltozás miatt a korábbi El Niño-események tapasztalatai nem feltétlenül másolhatók át egy az egyben a jövőre. A magasabb alap-hőmérséklet, az erősebb párolgás és a légkör nagyobb nedvességtartalma bizonyos szélsőségeket tovább erősíthet.
A Berkeley Earth adatai már most jelzik a háttér rendkívüli melegségét: 2026 júliusa globálisan a második legmelegebb július volt a mérések kezdete óta, és az éves kilátásokat is jelentősen felfelé módosították.
1,76 fokos felmelegedés – ez már a párizsi 1,5 fok fölött van?
Igen, egyetlen év globális átlaga valóban 1,5 Celsius-fok fölé kerülhet, sőt a mostani forgatókönyvek szerint 2027 jóval meg is haladhatja ezt.
Ez azonban nem jelenti automatikusan azt, hogy a Párizsi Megállapodás 1,5 Celsius-fokos célját egyetlen év miatt véglegesen átléptük.
A párizsi klímacél hosszabb távú, több évtizedes globális átlagra vonatkozik, nem egyetlen kiugró El Niño-év értékére. A Met Office és a WMO is hangsúlyozza ezt a különbséget: egy vagy több 1,5 fok fölötti év komoly figyelmeztetés, de nem ugyanaz, mint a hosszú távú klímaszint tartós átlépése.
A probléma inkább az, hogy minden újabb ilyen kiugró év megmutatja, milyen közel kerültünk ahhoz, hogy korábban rendkívülinek számító hőmérsékletek egyre megszokottabbá váljanak.
A 2040 körüli klímából kaphatunk rövid ízelítőt
Talán ez az egész előrejelzés legmegdöbbentőbb része.
Hausfather modelljeinek középső 50 százalékos tartománya 1,67–1,85 Celsius-fok közötti 2027-es globális hőmérsékleti anomáliával számol.
Ha az érték a tartomány felső széléhez közelítene, a bolygó átmenetileg olyan globális hőmérsékleti szintre kerülne, amelyet a közelmúlt felmelegedési trendje alapján nagyjából 2040 környékén várnánk tartósabban.
Ez nem azt jelenti, hogy a klímaváltozás hirtelen 13 évet ugrik előre.
Az El Niño egy természetes ingadozást jelent, ezért a 2027-es kiugrás után átmeneti visszaesés is következhet. Hausfather például arra számít, hogy 2028 hűvösebb lehet 2027-nél. A hosszú távú trend azonban ettől még felfelé mutat.
Magyarországon is pokoli nyár jön 2027-ben?
Itt kell a legóvatosabban fogalmazni.
Jelenleg nem lehet hitelesen kijelenteni, hogy a szuper El Niño miatt Magyarországon biztosan rekordforró lesz 2027 nyara.
Az El Niño legerősebb és legjobban előre jelezhető regionális hatásai a trópusi Csendes-óceán környezetében, valamint Ázsia, Ausztrália, Amerika és Afrika bizonyos térségeiben jelennek meg. Európában a kapcsolat jóval közvetettebb.
A brit Met Office külön kiemeli, hogy Európa időjárását egyszerre több légköri és óceáni folyamat alakítja, ezért az El Niño csak az egyik tényező, és az európai hatásai nem garantáltak.
Ez Magyarországra is igaz.
Egy 2027-es magyarországi nyár konkrét hőhullámait, csapadékmennyiségét vagy aszályhelyzetét 2026 augusztusában még nem lehet megbízhatóan megjósolni. Az ilyen részletességű időjárási előrejelzésre a jelenlegi meteorológiai modellek ilyen hosszú időtávon nem alkalmasak.
Amit viszont már most ki lehet mondani: ha 2027 globálisan valóban rendkívül meleg év lesz, az egy olyan háttérklímát jelent, amelyben a nagy hőséghez kapcsolódó szélsőségek kockázata is magasabb lehet.
Nemcsak hőségre kell gondolni
Az erős El Niño hatása nem merül ki abban, hogy magasabb hőmérsékleteket okozhat.
A WMO szerint a jelenség jelentősen átalakíthatja a csapadékeloszlást is. Egyes régiókban fokozódhat az aszály, máshol pedig az özönvízszerű esőzések és áradások kockázata. A most erősödő El Niño egy pozitív Indiai-óceáni dipólussal együtt egyes térségekben tovább növelheti a szárazság, az árvizek és az erdőtüzek veszélyét.
Ennek közvetett gazdasági következményei Európában és Magyarországon is megjelenhetnek.
A Reuters szerint a nagyon erős El Niño már most komoly kockázatot jelent több olyan mezőgazdasági termény – például kávé, kakaó és cukor – számára, amelyek termelése erősen függ az érintett trópusi régiók időjárásától.
Ha jelentős terméskiesések következnek be, annak hatása a világpiaci árakon keresztül olyan országokban is érezhetővé válhat, amelyek közvetlenül nem szenvednek az El Niño időjárási szélsőségeitől.
Több nedvesség a levegőben, nagyobb szélsőségek
A magasabb hőmérsékletnek van egy másik fontos következménye is.
A melegebb légkör több vízgőzt képes megtartani. Hausfather elemzése szerint emiatt 2027-ben akár a légkör globális nedvességtartalma is új rekordot állíthat fel.
Ez elsőre ártalmatlannak hangzik, pedig a nagyobb légköri nedvességtartalom hozzájárulhat az intenzívebb csapadékesemények kialakulásához is.
Ez a klímaváltozás egyik paradoxona: egyszerre nőhet bizonyos helyeken a súlyos aszályok, máshol pedig a rendkívül intenzív esőzések veszélye.
Az idei adatok már most figyelmeztetnek
Nem kizárólag modellekről beszélünk.
A Berkeley Earth szerint 2026 júliusának globális átlaghőmérséklete 1,56 ± 0,09 Celsius-fokkal haladta meg az 1850–1900-as átlagot. A Föld felszínének mintegy 8,5 százalékán az adott terület valaha mért legmelegebb júliusát regisztrálták.
Nyugat-Európában 2026 júniusa és júliusa együtt rekordmelegnek bizonyult a Berkeley Earth elemzése szerint, miközben a mediterrán térség több országában komoly erdőtüzek alakultak ki.
Vagyis a 2027-re várható El Niño-hatás nem egy hűvös bolygóra érkezik, hanem egy olyan időszakban, amikor az alap-hőmérséklet már most is történelmi magasságban jár.
Még változhatnak az előrejelzések
Bármennyire látványosak a mostani számok, fontos hangsúlyozni: 2027 időjárása nincs előre megírva.
A NOAA előrejelzései valószínűségeket mutatnak, és maga az amerikai szervezet is figyelmeztet arra, hogy még egy rekorderejű El Niño sem garantálja automatikusan az összes korábban megszokott regionális időjárási következményt.
Az El Niño csúcserőssége változhat, más légköri folyamatok módosíthatják a hatását, és Európa esetében különösen nagy szerepet játszanak más tényezők is.
A következő hónapokban ezért a NOAA, az ECMWF, a WMO és más nagy meteorológiai szervezetek folyamatosan frissítik majd a számításokat.
Egy dolgot viszont már most komolyan vesznek a kutatók
A jelenlegi adatok alapján a rendkívül erős El Niño kockázata már nem pusztán elméleti lehetőség. A NOAA 90 százalék fölötti esélyt lát egy nagyon erős eseményre, míg a Berkeley Earth modelljei szerint a Csendes-óceán melegedése a modern megfigyelésekben eddig látott El Niñók fölé kerülhet.
A globális következmény pedig 2027-ben válhat igazán látványossá.
A mostani számítások alapján körülbelül 95 százalékos esély lehet arra, hogy jövőre megdőljön a globális éves hőmérsékleti rekord, és átmenetileg olyan meleg bolygót tapasztaljunk meg, amelyet a hosszabb távú felmelegedési trend alapján csak évekkel vagy akár több mint egy évtizeddel későbbre vártunk.
Hogy ebből Magyarországon pontosan mennyit érzünk majd meg, azt ma még nem lehet felelősen megmondani. Egy biztos: 2027 az egyik legfontosabb év lehet a modern klímamérések történetében, és a következő hónapok El Niño-adatait világszerte kiemelt figyelemmel követik majd a kutatók.
Felhasznált fő források
A cikkhez elsődlegesen a NOAA Climate Prediction Center 2026. augusztus 13-i ENSO-előrejelzését, a Berkeley Earth júliusi globális hőmérsékleti elemzését, az ECMWF és a Met Office El Niño-tájékoztatóit használtuk. A 2027-es 95 százalékos rekordvalószínűség és az 1,67–1,85 Celsius-fokos tartomány Zeke Hausfather elemzéséből származik, amelyet a Washington Post ismertetett.
