Két nagy meteorológiai intézmény friss előrejelzése szerint egyre nagyobb az esélye annak, hogy 2026-ban ismét kialakul az El Niño a Csendes-óceán keleti térségében. A jelenség nem csupán egy távoli óceáni hőingadozás: ha valóban beindul, az egész bolygó időjárását átrendezheti, és akár új globális melegrekordokhoz is hozzájárulhat 2026–2027-ben.
Egyre nagyobb az esély az El Niño visszatérésére
Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) Klímaelőrejelző Szolgálata (CPS) legutóbbi jelentésében 50–60 százalékos valószínűséget adott arra, hogy 2026 nyarára kialakul az El Niño. Az Ausztrál Meteorológiai Hivatal ennél óvatosabban fogalmaz, de szintén jelezte: júniustól reális esély mutatkozik a meleg fázis elindulására.
Jelenleg még a La Niña gyengülő fázisában vagyunk, amely a Csendes-óceán középső és keleti részének az átlagosnál hűvösebb vízfelszínével jár. A NOAA modelljei szerint 60 százalék az esélye annak, hogy 2026 februárja és áprilisa között a rendszer ENSO-semleges állapotba vált. Innen pedig már csak egy lépés az El Niño kialakulása.
Mi az az ENSO, és miért ilyen fontos?
Az El Niño a nagyobb rendszer, az ENSO (El Niño–Déli Oszcilláció) része. Ez egy természetes éghajlati ciklus, amely nagyjából 2–7 évente ismétlődik. Három állapota van:
-
El Niño – meleg fázis
-
La Niña – hűvös fázis
-
Semleges állapot
A ciklus lényege, hogy a Csendes-óceán egyenlítői térségében a tengerfelszín hőmérséklete és a légköri nyomás folyamatosan változik. Ezek az eltérések azonban nem maradnak helyi jelenségek: a légköri áramlásokon keresztül az egész Föld időjárására hatással vannak.
Az El Niño során a Csendes-óceán középső és keleti medencéjében az átlagosnál melegebb víz jelenik meg. Ez módosítja a felhőképződést, a csapadékeloszlást és a légköri cirkulációt világszerte.
Rekordmeleg jöhet?
A szakértők szerint egy erősebb El Niño akár 0,2 Celsius-fokkal is megemelheti a globális átlaghőmérsékletet. Elsőre ez kevésnek tűnhet, de a jelenlegi, már amúgy is felmelegedett klímában ez komoly hatásokat válthat ki.
Hasonló folyamat zajlott le 2023–2024-ben is, amikor 13 hónapon keresztül dőltek meg a globális melegrekordok. 2024 a mérések kezdete óta a legtöbb adatbázis szerint a legmelegebb év lett, 2025 pedig dobogós helyen végzett.
Ha 2026-ban ismét erős El Niño alakul ki, akkor 2026 és 2027 újabb extrém meleg évekké válhatnak – különösen, mivel a háttérben az emberi eredetű klímaváltozás is folyamatosan emeli az alap-hőmérsékleti szintet.
Milyen hatásokra számíthat a világ?
Az El Niño nem mindenhol ugyanazt jelenti. A hatások térségenként eltérnek, de általában az alábbi mintázatok figyelhetők meg:
-
Dél-Amerika nyugati partvidékén heves esőzések és áradások alakulhatnak ki.
-
Ausztráliában és Indonéziában gyakoribbá válhat az aszály.
-
Észak-Amerika egyes részein enyhébb tél, máshol csapadékosabb idő lehet jellemző.
-
Afrika és Dél-Ázsia bizonyos térségeiben szintén csapadékanomáliák jelenhetnek meg.
A tengeri ökoszisztémák is komolyan megsínylik az eseményt: a melegebb víz csökkenti a tápanyag-utánpótlást, ami halállomány-csökkenéshez vezethet, különösen a perui partoknál.
Mi történhet Európában és Magyarországon?
Európában az El Niño hatása kevésbé közvetlen, de nem elhanyagolható. A jelenség befolyásolhatja az atlanti ciklontevékenységet, és közvetve módosíthatja az európai időjárási mintákat is.
Egyes El Niño-években:
-
enyhébb telek,
-
csapadékosabb időszakok,
-
vagy épp szélsőséges nyári hőhullámok jelentkeztek.
Magyarországon a közvetlen kapcsolat nem mindig egyértelmű, de a globális hőmérséklet-emelkedés miatt egy El Niño-esztendő fokozhatja a hőségriadók számát és az aszályhajlamot a nyári hónapokban.
Miért most lehet különösen kritikus?
A Föld klímarendszere jelenleg egy eleve felmelegedett állapotban működik. Ez azt jelenti, hogy egy természetes melegítő hatás – mint az El Niño – ráépül az emberi tevékenység okozta globális felmelegedésre.
Ez a „dupla hatás” okozta a 2023–24-es rekordéveket is. Ha 2026-ban ismét hasonló mechanizmus indul be, akkor újabb hőmérsékleti csúcsok, extrém időjárási események, erősebb hőhullámok és gyakoribb csapadékszélsőségek következhetnek.
Biztos már, hogy jön?
Nem. Az ENSO-rendszer előrejelzése még mindig komoly bizonytalanságokat hordoz. A modellek egy része erősödő melegedést jelez a Csendes-óceán felszínén, más modellek óvatosabbak.
A következő hónapok döntőek lesznek: ha a tengervíz-hőmérséklet tartósan emelkedni kezd az egyenlítő mentén, és a légköri nyomásmintázatok is az El Niño felé billennek, akkor a valószínűség tovább nőhet.
Fontos hangsúlyozni: az El Niño nem új jelenség, évezredek óta része a Föld természetes klímaciklusának. Azonban a jelenlegi felmelegedett háttér-klíma miatt a hatásai erősebbek lehetnek, mint korábban.
A következő hónapok meteorológiai mérései megmutatják, valóban egy újabb meleg fázis küszöbén állunk-e. Ha igen, akkor 2026–2027 nemcsak a hőmérsékleti statisztikákban, hanem az időjárási szélsőségek számában is emlékezetes évek lehetnek.
