Új adó jön 2027-től – mutatjuk, kiknek kell fizetniük

Hirdetés

Az elmúlt hetekben sokat lehetett hallani a vagyonadóról, most pedig egy újabb, ehhez kapcsolódó adó részletei is ismertté váltak. Az úgynevezett „private exit tax”, magyarul exitadó vagy kilépési adó azokat a vagyonos magánszemélyeket érintené, akik adóügyi illetőségüket külföldre helyezik át. A javaslatot a kormány október végén nyújtotta be a parlamentnek, egy hosszabb, több adótörvényt módosító csomag részeként. A tervek szerint 2027. január 1-jétől lépne életbe. A részletek a parlamenti tárgyalás során még változhatnak, de a benyújtott szövegből már jól látszik, kit érintene, mennyit kellene fizetni, és milyen kivételek lennének – írja a Dívány.

Fontos már az elején leszögezni: ez az adó az emberek túlnyomó többségét egyáltalán nem érinti. Csak azokra vonatkozna, akiknek a befektetési vagyona eléri az 500 millió forintot, vagy jelentős céges részesedéssel rendelkeznek, és ráadásul külföldre is költöznek. Egy átlagos család, amelynek van egy lakása, egy kis megtakarítása vagy egy nyugdíj-előtakarékossági számlája, nyugodtan alhat. Mégis érdemes tudni, mit tartalmaz a javaslat, hiszen jól mutatja, merre halad a magyar adórendszer. Az alábbiakban közérthetően összefoglaljuk, mi az exitadó, kire vonatkozna, mit jelent az adóügyi illetőség, és hogyan számolnák ki az adót.

Mi az az exitadó?

Hirdetés

Az exitadó nem teljesen új fogalom: vállalkozásoknál már eddig is létezett, és több uniós országban magánszemélyekre is alkalmazzák. Magyarországon azonban eddig nem volt olyan szabály, amely egy magánszemélyt pusztán azért adóztatna meg, mert külföldre költözik. A javaslat szerint a személyi jövedelemadóról szóló törvény egy új résszel egészülne ki, amely az adóügyi illetőség megváltozásából származó jövedelmet szabályozza. Az exitadó tehát nem önálló, új adónem lenne, hanem a személyi jövedelemadó egy különleges esete. Ennek megfelelően az adó mértéke is a megszokott 15 százalékos szja-kulcs lenne.

A szabály lényege, hogy amikor egy vagyonos magánszemély külföldre helyezi át az adóügyi illetőségét, a magyar állam úgy tekintené, mintha az illető abban a pillanatban eladta volna az érintett vagyontárgyait. Ilyenkor az addig felhalmozott, de még nem realizált nyereség után kellene megfizetni az adót. Ennek az az oka, hogy ha valaki külföldre költözik, és csak ott adja el például a részvényeit, akkor a nyereséget már a másik ország adóztatná, holott az értéknövekedés jórészt még akkor keletkezett, amikor Magyarországon élt. A javaslat célja a kormány szerint a nem kívánatos külföldi vagyonkivonás visszaszorítása, különösen a vagyonadó bevezetésével összefüggésben.

Kit érintene az új adó?

A javaslat szerint az exitadót csak akkor kellene megfizetni, ha több feltétel egyszerre teljesül. Az első, hogy a magánszemély az illetőség megszűnését megelőző tíz adóévből legalább ötben magyar belföldi illetőségű volt. Ez azt jelenti, hogy aki csak rövid ideig élt Magyarországon, arra nem vonatkozna a szabály. Az egyik szakmai elemzés példája szerint ha valakinek a vagyona jóval meghaladja az 500 millió forintot, de az előző tíz évből csak négyben volt magyar illetőségű, akkor a jelenlegi javaslat alapján nem kellene exitadót fizetnie. A szabály tehát kifejezetten azokra irányul, akik hosszabb ideje Magyarországon élnek és itt halmozták fel a vagyonukat.

A második feltétel a vagyon nagysága. Az érintett eszközök, a javaslat szóhasználatával az „illetőségváltási eszközök” együttes piaci értékének az illetőség megszűnését megelőző napon meg kell haladnia az 500 millió forintot. Van azonban egy másik lehetőség is: az adó akkor is terhelheti a magánszemélyt, ha legalább 20 százalékos társasági részesedéssel rendelkezik, és ennek piaci értéke legalább 250 millió forint. Ez a második feltétel elsősorban a cégtulajdonosokat érinti, akiknek a vagyona jelentős részben a saját vállalkozásukban van, és akik akár egy kisebb összértékű vagyon mellett is az adó hatálya alá kerülhetnek.

html
<h4>>>> IDE JÖN A HIRDETÉS &lt;&lt;&lt;</h4>
<div style="text-align:center; font-size:14px; color:gray; margin-bottom:5px;">Hirdetés</div>
<ins class="adsbygoogle" style="display: block; text-align: center;" data-ad-layout="in-article" data-ad-format="fluid" data-ad-client="ca-pub-5505238630982811" data-ad-slot="4978033128"></ins>
<script>
     (adsbygoogle = window.adsbygoogle || []).push({});
</script>

A harmadik feltétel, hogy az illetőség megszűnésével Magyarország adóztatási joga megszűnjön vagy korlátozottá váljon. Ez elsőre bonyolultnak hangzik, de a lényege egyszerű. Ha valaki úgy költözik külföldre, hogy a magyar állam a későbbiekben is megadóztathatja a vagyona után keletkező nyereséget, akkor nincs szükség exitadóra, hiszen az állam nem veszít semmit. Ha viszont a költözés után a nyereséget már a másik ország adóztatná, akkor lép életbe a szabály. Az 500 milliós vagy a 250 milliós értékhatár elérése tehát önmagában még nem elég, mindhárom feltételnek együtt kell teljesülnie.

Hirdetés



Mit jelent az adóügyi illetőség?

Az exitadó megértéséhez tisztázni kell, mit jelent az adóügyi illetőség, mert ez nem azonos az állampolgársággal vagy a lakcímmel. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal tájékoztatása szerint a magánszemély illetőségét több szempont alapján kell megállapítani. Ilyen az állandó lakóhely, az egy országban töltött idő hossza, az életvitel központja, a szokásos tartózkodási hely, az állampolgárság vagy más hasonló ismérv. A NAV szerint ezek közül jellemzően az állandó lakóhelynek van a legnagyobb szerepe. Az adóügyi illetőséget tehát nem egyetlen igazolvány vagy adat határozza meg, hanem a magánszemély életkörülményeinek összessége.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy pusztán egy külföldi lakcím bejelentése nem feltétlenül elég ahhoz, hogy valaki megszűnjön magyar adóügyi illetőségűnek lenni. Ha például valaki papíron külföldre költözik, de a családja továbbra is Magyarországon él, itt dolgozik, és ide jár haza, akkor az életvitele központja továbbra is Magyarország lehet. Ilyenkor az adóhatóság szemében továbbra is magyar illetőségű maradhat. Az illetőség kérdése sokszor bonyolult, és két ország között vita is lehet róla, ezért a nemzetközi kettős adóztatási egyezmények külön szabályokat tartalmaznak arra az esetre, ha valaki egyszerre két országban is illetőségűnek minősülne.

Milyen vagyonra vonatkozik, és mennyi az adó?

Fontos kérdés, hogy milyen vagyontárgyakra vonatkozna a szabály. A javaslat szerint az exitadó elsősorban a pénzügyi vagyont érintené: az értékpapírokat, a cégekben szerzett részesedéseket és a kriptoeszközöket. A források szerint a nyugdíj-előtakarékossági számlák is a releváns vagyontárgyak közé tartoznának. Az ingatlanok jellemzően nem szerepelnek a listán, ennek valószínűleg az az oka, hogy egy magyarországi ingatlan eladásából származó jövedelmet Magyarország a költözés után is megadóztathatja. A szabály tehát kifejezetten azokra a vagyonelemekre irányul, amelyeket könnyű külföldre vinni, és amelyek nyereségét költözés után már egy másik ország adóztatná.

Az adóalapot úgy kellene megállapítani, mintha a magánszemély az illetőség megszűnésekor az összes érintett vagyontárgyát eladná. Nem a teljes vagyon után kellene adót fizetni, hanem csak az addig felhalmozott, de még nem realizált nyereség, vagyis az értéknövekedés után. Egy leegyszerűsített példa: ha valaki évekkel ezelőtt 300 millió forintért vásárolt értékpapírokat, és ezek ma 800 millió forintot érnek, akkor az 500 millió forintos értéknövekedés után kellene megfizetnie a 15 százalékos adót, ami 75 millió forint. Az adót a javaslat szerint az éves szja-bevallás benyújtásának határidejéig kellene megfizetni.

Halasztást is lehet kérni

A javaslat nem kényszerít mindenkit arra, hogy a költözéskor azonnal kifizesse az adót. A források szerint bizonyos esetekben halasztást lehet kérni, mégpedig akkor, ha a magánszemély úgynevezett halasztásra jogosító államba költözik. A jogszabály ilyen államként alapvetően az Európai Unió és az Európai Gazdasági Térség országait határozná meg. Ennek az az oka, hogy az uniós jog szerint a tagállamok nem nehezíthetik meg aránytalanul a szabad mozgást, és egy azonnal fizetendő, magas adó ezt akadályozhatná. Az EU-n belül költözők ezért kedvezőbb helyzetben lennének, mint azok, akik például az Egyesült Államokba vagy Dubajba helyeznék át az életüket.

A halasztás részletes szabályai, például hogy meddig tartana, milyen feltételekhez kötnék, és mikor kellene végül mégis megfizetni az adót, a parlamenti tárgyalás során még pontosodhatnak. Hasonló exitadó-szabályok más uniós országokban is léteznek, Németországban vagy Franciaországban például régóta alkalmazzák őket. Ezekben az országokban a halasztás jellemzően azzal jár, hogy az adót csak akkor kell megfizetni, ha a magánszemély ténylegesen eladja az érintett vagyontárgyakat, vagy ha bizonyos időn belül nem tér vissza. Hogy a magyar szabályozás pontosan melyik mintát követi majd, az a végleges törvényszövegből derül ki.

Az exitadó szorosan kapcsolódik a tervezett vagyonadóhoz. A kormány szándéka az, hogy a nagy vagyonnal rendelkezők ne tudják egyszerűen azzal elkerülni a vagyonadót, hogy külföldre költöznek és magukkal viszik a vagyonukat. Az exitadó ezért egyfajta „biztonsági zárként” működne: aki a vagyonadó elől távozna, annak a távozáskor kellene adót fizetnie a felhalmozott nyereség után. A javaslat támogatói szerint ez igazságosabbá teszi a rendszert, a kritikusai szerint viszont elriaszthatja a befektetőket és a vállalkozókat. A vita valószínűleg a parlamenti tárgyalás során is folytatódik, ezért a végleges szabályok még változhatnak.

Mit jelent mindez az átlagembernek?

A legtöbb magyar család számára az exitadó semmilyen változást nem hoz. Az 500 millió forintos értékhatár olyan magas, hogy csak a leggazdagabb magyarok töredékét érinti, a 250 millió forintos részesedési határ pedig csak a jelentős cégtulajdonosokat. Aki külföldre megy dolgozni, például egy átlagos fizetésért Ausztriába vagy Németországba, annak nem kell tartania az új adótól, hiszen sem a vagyona, sem a részesedése nem éri el az értékhatárt. Ugyanez igaz azokra a nyugdíjasokra is, akik a gyermekeikhez költöznének külföldre, és csak egy szerényebb megtakarítást visznek magukkal.

Aki viszont jelentős befektetési vagyonnal rendelkezik, és a következő években külföldre költözést tervez, annak érdemes időben szakemberhez fordulnia. Az adóügyi illetőség, a vagyon értéke és a célország szabályai együtt határozzák meg, keletkezik-e adókötelezettség, és ha igen, mennyi. A javaslat egyelőre nem végleges, a parlament még módosíthat rajta, ezért a végleges szabályokat érdemes megvárni, mielőtt bárki fontos döntést hozna. Az új szabályozás mindenesetre jól jelzi, hogy a magyar adórendszer a jövőben nagyobb hangsúlyt fektet a nagy vagyonok adóztatására.

Kövesd a cikkeinket a Google Hírekben!
👉 Kattints ide és kövesd
Megosztás