Jelentős változás előtt állhat a magyarországi rezsicsökkentés villamos energiára vonatkozó része. Az Európai Bizottság friss értékelése szerint a jelenlegi rendszer, amely szabályozott áron biztosít áramot a magyar háztartások szinte teljes körének, hosszú távon nem feltétlenül egyeztethető össze a versenyalapú európai energiapiac működésével.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy 2027. január 1-jén automatikusan megszűnik a rezsicsökkentett ár, és minden családnak piaci tarifát kell fizetnie. Egyelőre nincs kihirdetett magyar jogszabály vagy hivatalos dátum a jelenlegi rendszer teljes kivezetéséről.
Az uniós értékelés inkább egy lehetséges átalakítás irányát rajzolja fel. A minden háztartásra kiterjedő, egységes védelem helyett célzottabb támogatás, többféle választható tarifa, gyorsabb okosmérő-telepítés és valódi szolgáltatói verseny kerülhet előtérbe.
A háztartások szempontjából a legfontosabb kérdés az lesz, hogy kik tarthatják meg a védett árat, milyen fogyasztási határig járhat kedvezmény, és mennyit fizethetnek azok, akik nem férnek bele az új jogosultsági rendszerbe.
Miért került ismét napirendre a rezsicsökkentés?
A rezsicsökkentés hosszú ideje a magyar energiapolitika egyik legfontosabb eleme. A rendszer célja, hogy a háztartások egy meghatározott fogyasztási szintig a szabadpiacinál kedvezőbb, szabályozott áron kapják a földgázt és a villamos energiát.
Az Európai Bizottság most elsősorban a villamosenergia-tarifákat vizsgálta meg. A testület 2026 áprilisában jelentést tett közzé a piaci alapú lakossági áramárakról, a fogyasztói rugalmasságról és az állami árbeavatkozásokról. A jelentés egyik központi üzenete, hogy a sérülékeny háztartások védelmére továbbra is szükség van, de a szinte mindenkire kiterjedő, tartós árszabályozás gyengítheti a versenyt és az energiahatékonysági ösztönzőket.
A Bizottság szerint a háztartásokat nem szabad védelem nélkül hagyni. Inkább olyan rendszerekre lenne szükség, amelyek a valóban rászorulókat támogatják, miközben lehetővé teszik, hogy más fogyasztók különböző, akár kedvezőbb piaci ajánlatok közül válasszanak.
A magyar rendszer szinte minden háztartást lefed
A magyar rezsicsökkentés egyik sajátossága, hogy nem kizárólag az alacsony jövedelmű vagy energiaszegénységben élő családokat védi. A kedvezményes fogyasztási határig jövedelmi helyzettől függetlenül minden lakossági fogyasztóra ugyanaz az ár vonatkozik.
Ez azt jelenti, hogy ugyanazt a támogatott tarifát kaphatja egy minimálnyugdíjból élő egyedülálló és egy magas jövedelmű háztartás is, ha a fogyasztásuk nem haladja meg a meghatározott mennyiséget.
Uniós szempontból éppen ez a széles körű lefedettség vet fel kérdéseket. A Bizottság különbséget tesz a rászoruló háztartásoknak biztosított szociális tarifa és a lakossági piac egészére vagy túlnyomó részére kiterjedő árkontroll között.
Belgiumban, Olaszországban és Portugáliában például célzott szociális tarifák működnek. Ezeknél a támogatás valamilyen jövedelmi, szociális vagy sérülékenységi feltételhez kapcsolódik. Magyarországon ezzel szemben a védett ár jelenleg alapvetően a fogyasztás mennyiségétől, nem pedig a háztartás anyagi helyzetétől függ.
Nem rendelte el Brüsszel a rezsicsökkentés megszüntetését
Fontos tisztázni, hogy az Európai Bizottság jelentése nem egyenlő egy kötelező határozattal. A dokumentum nem mondja ki, hogy Magyarországnak 2027-től teljesen meg kell szüntetnie a rezsicsökkentést.
Az uniós álláspont szerint a tagállamok bizonyos feltételek mellett továbbra is beavatkozhatnak a lakossági energiaárakba. Ez különösen akkor lehet indokolt, ha energiaválság alakul ki, vagy ha az energiaszegény és sérülékeny fogyasztók védelméről van szó.
A beavatkozásnak azonban átláthatónak, arányosnak, diszkriminációmentesnek és főszabály szerint időben korlátozottnak kell lennie. Emellett nem akadályozhatja tartósan a szolgáltatók közötti versenyt és az új tarifák megjelenését.
Magyarországnak ezért várhatóan azt kell majd bemutatnia, hogyan kívánja hosszabb távon összeegyeztetni a háztartások védelmét a versenyalapú villamosenergia-piac követelményeivel.
Mi változhat 2027-től?
A 2027-es dátum egyelőre inkább lehetséges fordulópontként jelenik meg, nem pedig hivatalosan kihirdetett határidőként. A változás többféle módon is megvalósulhat.
Az egyik lehetőség, hogy a jelenlegi rezsicsökkentett ár megmarad, de csak bizonyos jövedelem alatt vagy meghatározott társadalmi csoportok számára. Ebben az esetben a kisnyugdíjasok, nagycsaládosok, fogyatékossággal élők vagy alacsony keresetű háztartások kaphatnának erősebb védelmet.
Egy másik elképzelés szerint a kedvezményes tarifa továbbra is minden háztartásnak járhatna egy alacsonyabb alapfogyasztásig. Az ennél nagyobb fogyasztásra azonban már rugalmas, idősávos vagy piaci ár vonatkozhatna.
Az is lehetséges, hogy a háztartások többféle konstrukcióból választhatnának. Aki kiszámíthatóságot szeretne, maradhatna egy rögzített árú szerződésnél, mások pedig olcsóbb időszakokra időzíthetnék a fogyasztásukat egy dinamikus tarifával.
Mi az a célzott rezsitámogatás?
A célzott támogatás lényege, hogy nem minden fogyasztó ugyanakkora kedvezményt kap. A segítség mértéke függhet a jövedelemtől, a család méretétől, a lakás energiahatékonyságától vagy más szociális körülménytől.
Egy ilyen rendszerben a leginkább rászoruló háztartások akár a jelenleginél nagyobb támogatást is kaphatnának. A magasabb jövedelmű fogyasztók viszont részben vagy teljesen elveszíthetnék a kedvezményes tarifát.
A célzott modell mellett szól, hogy az állam ugyanakkora költségvetési összegből nagyobb segítséget tudna nyújtani azoknak, akiknek valóban nehézséget okoz a rezsi kifizetése.
Hátránya ugyanakkor, hogy bonyolultabbá teheti az ügyintézést. Tisztázni kellene, milyen jövedelmet vizsgálnak, hogyan számítják a háztartás létszámát, és mi történik azokkal, akik papíron magasabb keresettel rendelkeznek, de egy rosszul szigetelt, nagy fogyasztású ingatlanban élnek.
Megmaradhat a fogyasztási határhoz kötött kedvezmény
A jelenlegi magyar rendszerben a védett ár egyik legfontosabb eleme az éves átlagfogyasztási határ. Aki ezen belül marad, kedvezményes tarifát fizet, míg az e fölötti mennyiségre magasabb ár vonatkozik.
Ez a modell részben már most is tartalmaz fogyasztáscsökkentési ösztönzőt. Aki kevesebb energiát használ, nagyobb arányban élvezheti a védett árat.
Egy későbbi átalakítás során elképzelhető, hogy ezt a rendszert nem szüntetik meg, hanem finomítják. A fogyasztási határ függhetne például a háztartás létszámától, a fűtési módtól vagy az ingatlan energetikai besorolásától.
Felmerülhet az is, hogy az alapvető energiaszükséglet továbbra is mindenkinek kedvezményes áron járjon, miközben a magasabb fogyasztás már jobban követné a piaci árakat.
Magyarországon jelenleg rendkívül alacsony a lakossági energiaár
Az Eurostat adatai szerint 2025 második felében Magyarországon volt az egyik legalacsonyabb a lakossági villamos energia ára az Európai Unióban. A magyar háztartások átlagosan 10,82 eurót fizettek 100 kilowattóráért, miközben az uniós átlag 28,96 euró volt. Vásárlóerő-egységben számolva is Magyarország a legalacsonyabb árú országok közé tartozott.
Ez azt jelenti, hogy egy jelentősebb tarifaátalakítás különösen érzékenyen érinthetné a magyar családokat. A piaci árhoz történő hirtelen közelítés sok háztartásnak komoly többletkiadást okozhatna.
Éppen ezért valószínűtlen, hogy egyik napról a másikra, átmeneti időszak nélkül megszűnne a védett ár. Egy ilyen döntés társadalmi, gazdasági és politikai következményei is rendkívül jelentősek lennének.
A reálisabb forgatókönyv egy fokozatos átalakítás, amelyben bizonyos fogyasztói csoportok továbbra is erős védelmet kapnak.
A vállalkozások közvetetten fizethetik meg az olcsó lakossági árat
Az Európai Bizottság 2026-os magyar országjelentése szerint a magyar háztartások alacsony, szabályozott energiaára közvetett terheket is okozhat a gazdaságban. A dokumentum megállapítja, hogy a nem lakossági fogyasztók villamosenergia-ára 2025 első felében 74 százalékkal haladta meg az uniós átlagot az érintett fogyasztói kategóriában.
A Bizottság értékelése szerint a lakossági támogatás finanszírozása, az ágazati különadók, a rendszerhasználati díjak és a korlátozott piaci verseny együttesen növelhetik a vállalkozások költségeit.
Ez azért is fontos, mert a magas vállalati energiaárak végül megjelenhetnek a termékek és szolgáltatások áraiban. Egy pékség, üzlet, gyár vagy szolgáltató magasabb villanyszámlája közvetve a fogyasztókat is terhelheti.
A rezsicsökkentés átalakítása ezért nem pusztán a lakossági számlák kérdése. Hatással lehet az inflációra, a vállalkozások versenyképességére és az állami költségvetésre is.
Miért tartja problémásnak az unió az egységes árat?
A szabályozott ár egyik előnye a kiszámíthatóság. A fogyasztó pontosan tudja, mennyit fizet egy kilowattóra áramért, és kevésbé van kitéve a nagykereskedelmi piac hirtelen változásainak.
Az egységes tarifa ugyanakkor nem mutatja meg, hogy a nap különböző időszakaiban mennyibe kerül valójában az energia előállítása és hálózati továbbítása.
Napközben, amikor sok naperőmű termel, az áram bizonyos időszakokban olcsóbb lehet. Este, amikor csökken a napenergia-termelés, de megugrik a fogyasztás, a rendszer működtetése drágábbá válhat.
Ha a háztartás mindkét időszakban ugyanazt az árat fizeti, nincs közvetlen pénzügyi ösztönzője arra, hogy a mosást, a vízmelegítést vagy az elektromos autó töltését az olcsóbb órákra időzítse.
Jöhetnek az idősávos tarifák
Az átalakítás egyik lehetséges eleme az idősávos árazás lehet. Ebben a rendszerben előre meghatározott időszakokra eltérő áramár vonatkozna.
A csúcsidőszakban, amikor sokan használnak egyszerre nagyobb fogyasztású készülékeket, magasabb lehetne a tarifa. Az éjszakai vagy napközbeni alacsonyabb terhelésű időszakokban viszont kedvezőbb árat kínálhatnának.
Ez nem teljesen ismeretlen Magyarországon, hiszen a vezérelt, korábban éjszakai áramként emlegetett tarifa és a hőszivattyúkhoz kapcsolódó H tarifa már most is eltérő feltételekkel működik.
Az új rendszer azonban ennél rugalmasabb lehetne. Nemcsak egy külön mérőhöz kapcsolódó berendezés, hanem a teljes háztartási fogyasztás is különböző időszakokra osztható lenne.
Mi az a dinamikus áramtarifa?
A dinamikus tarifa a nagykereskedelmi villamosenergia-piac áraihoz igazodik. Az ár akár óránként változhat attól függően, hogy mennyi energia áll rendelkezésre, és mekkora a kereslet.
Amikor sok olcsó nap- vagy szélenergia kerül a rendszerbe, az ár jelentősen csökkenhet. Nagy fogyasztás vagy alacsony termelés idején viszont megemelkedhet.
Az ilyen szerződés azoknak lehet előnyös, akik képesek tudatosan időzíteni a fogyasztásukat. Egy elektromos autó, hőszivattyú, villanybojler vagy energiatároló használata könnyebben áttehető az olcsóbb órákra.
Azoknak viszont, akik nem tudják megváltoztatni a napi rutinjukat, a dinamikus tarifa kockázatosabb lehet. Egy hideg téli estén vagy tartósan magas piaci árak mellett a számla a vártnál nagyobbra nőhet.
Akár jelentős megtakarítás is elérhető, de nem mindenkinél
Az uniós energiaszabályozók szerint megfelelő fogyasztási szokások mellett érezhető megtakarítás érhető el a rugalmas tarifákkal. Az ACER 2025-ös lakossági piaci értékelése szerint egyes háztartások évente akár 270 eurót is megtakaríthatnak dinamikus szerződéssel, de az eredmény nagymértékben függ a fogyasztási profiltól és az árak alakulásától.
Ez nem azt jelenti, hogy minden család automatikusan olcsóbban jár. A megtakarításhoz valóban át kell helyezni a fogyasztás egy részét a kedvezőbb időszakokra.
Aki például naponta este hat és kilenc óra között használja a legtöbb elektromos berendezést, könnyen többet fizethet egy időalapú tarifával. Aki viszont napközben tud mosni, hajnalban tölti az autót vagy automatizálja a vízmelegítést, kedvezőbb helyzetbe kerülhet.
Okosmérők nélkül nem működik az új rendszer
A változó áramárakhoz olyan mérőberendezés szükséges, amely nemcsak a teljes havi fogyasztást rögzíti, hanem azt is, hogy az energiafelhasználás pontosan mikor történt.
Az okosmérő rendszeres időközönként továbbítja a fogyasztási adatokat, így lehetővé teszi az óránként vagy idősávonként eltérő elszámolást.
A fogyasztó egy alkalmazásban vagy internetes felületen is követheti, mikor mennyi áramot használt. Ez segíthet felismerni a pazarló szokásokat és megtalálni azokat az időszakokat, amikor olcsóbb az energia.
A Bizottság szerint Magyarországon a fogyasztói rugalmasság egyik akadálya az okosmérők lassú terjedése, valamint az, hogy a háztartások jelenleg kevéssé érzékelik az időszakonként változó energiaköltségeket.
Nem minden fogyasztót lehet ugyanúgy kezelni
Egy dinamikus vagy idősávos rendszer bevezetésekor külön védelmet kell biztosítani azoknak, akik nem tudják rugalmasan alakítani a fogyasztásukat.
Egy idős, beteg vagy elektromos egészségügyi berendezést használó ember nem feltétlenül tudja megvárni az olcsóbb időszakot. Ugyanez igaz a kisgyermekes családokra vagy azokra, akik csak este tartózkodnak otthon.
A rosszul szigetelt, villamos energiával fűtött lakások lakói szintén kiszolgáltatottabbak lehetnek. Ők gyakran nem szabad döntésből fogyasztanak sokat, hanem azért, mert nincs lehetőségük korszerűsíteni az ingatlant.
Ezért az új rendszernek tartalmaznia kellene védett alapfogyasztást, szociális tarifát vagy más kompenzációt azok számára, akik nem tudnak alkalmazkodni a piaci árakhoz.
A rosszul szigetelt házak jelentik az egyik legnagyobb problémát
Magyarország lakóépületeinek jelentős része energetikailag korszerűtlen. Sok családi ház nincs megfelelően szigetelve, régi nyílászárókkal és elavult fűtési rendszerrel működik.
Az Európai Bizottság országjelentése szerint a magyar lakóépületek energiaintenzitása 2023-ban az ötödik legmagasabb volt az Európai Unióban. A lakossági szektor a teljes végső energiafelhasználás 29 százalékát adta.
Egy ilyen helyzetben pusztán a rezsiárak átalakítása nem elegendő. Ha a család nem tudja csökkenteni a fogyasztását, a magasabb energiaár csak növeli a terheit.
Ezért a célzott támogatás mellett nagyszabású szigetelési, nyílászárócsere- és fűtéskorszerűsítési programokra is szükség lehet.
A felújítás tartósabban csökkentheti a számlát
A hatósági ár átmeneti védelmet nyújt, de nem csökkenti az épület energiaigényét. Egy korszerűtlen ház továbbra is sok energiát fogyaszt, csak a költség egy részét nem közvetlenül a lakó fizeti meg.
Az energetikai felújítás ezzel szemben hosszú távú megtakarítást eredményezhet. A megfelelő hőszigetelés, a korszerű ablakok, a hatékony fűtés és az intelligens szabályozás tartósan mérsékelheti a fogyasztást.
A probléma az, hogy ezek a beruházások jelentős induló költséggel járnak. Az alacsony jövedelmű családok gyakran akkor sem tudják elvégezni a felújítást, ha az néhány év alatt megtérülne.
Egy új rezsirendszer ezért akkor lehet társadalmilag elfogadható, ha kedvezményes hitel, vissza nem térítendő támogatás vagy előfinanszírozott korszerűsítés is kapcsolódik hozzá.
Mi történhet a gáz rezsicsökkentésével?
Az uniós jelentés közvetlenül elsősorban a villamosenergia-piacot és a lakossági áramárakat vizsgálja. Ebből nem következik automatikusan, hogy a földgázra vonatkozó rezsicsökkentés ugyanabban az időpontban és ugyanolyan módon változik meg.
A gázárak szabályozása más piaci, ellátásbiztonsági és geopolitikai kérdéseket is felvet. Magyarország energiaellátása továbbra is erősen függ a földgáztól, különösen a lakossági fűtésben.
Elképzelhető, hogy a villamosenergia-tarifák előbb kezdenek átalakulni, míg a gáz esetében hosszabb átmeneti időszakot alkalmaznak.
Az is lehetséges, hogy a két rendszert egy közös, háztartási energiatámogatássá alakítják, amely a család teljes energiafogyasztását és jövedelmi helyzetét vizsgálja.
Mennyivel nőhet a villanyszámla?
Erre jelenleg nem lehet hiteles, általános összeget mondani. Nincs ismert új tarifa, hivatalos fogyasztási határ vagy 2027-től alkalmazandó díjtáblázat.
A változás hatása attól függne, hogy:
- megmarad-e egy mindenkinek járó kedvezményes alapsáv;
- jövedelemhez kötik-e a támogatást;
- milyen piaci ár kerül az új tarifába;
- milyen rendszerhasználati díjakat kell fizetni;
- választható vagy kötelező lesz-e az idősávos elszámolás;
- kapnak-e külön védelmet a nagycsaládosok és rászorulók;
- mennyi fogyasztást lehet olcsóbb időszakokra áthelyezni.
A jelenlegi információkból ezért nem következik, hogy mindenki többet fog fizetni. Bizonyos tudatos fogyasztók akár kedvezőbben is járhatnak, míg más háztartások számlája emelkedhet.
Több szolgáltató és gyorsabb váltás jöhet
Az új uniós irány egyik fontos eleme a szolgáltatók közötti verseny erősítése. A fogyasztók akkor tudnak kedvezőbb ajánlatot választani, ha több valódi alternatíva áll rendelkezésükre.
Az Európai Bizottság 2026 áprilisában olyan végrehajtási szabályokat is elfogadott, amelyek célja, hogy az áramszolgáltató-váltás folyamata 2026 végére akár 24 órára rövidüljön. Ez megkönnyítheti a fogyasztók számára, hogy gyorsabban váltsanak egy kedvezőbb vagy rugalmasabb ajánlatra.
Magyarországon azonban a lakossági piac jelenlegi szerkezete miatt kevés fogyasztó találkozik valódi, egymással versengő áramtarifákkal.
A változáshoz nemcsak új szabályokra, hanem több szolgáltatóra, átlátható összehasonlító felületre és könnyen érthető szerződési feltételekre is szükség lenne.
Milyen veszélyei lehetnek a piaci rendszernek?
A piaci ár nagyobb választási lehetőséget teremthet, de kockázatokat is hordoz. Az energiaárak válsághelyzetben rövid idő alatt jelentősen megemelkedhetnek.
A 2022-es energiaválság megmutatta, hogy a teljesen piaci tarifán lévő háztartások számlája akár többszörösére is nőhet, ha a földgáz- és villamosenergia-piacokon rendkívüli áremelkedés történik.
A fix ár védelmet ad az ilyen ingadozásokkal szemben, de előfordulhat, hogy a fogyasztó akkor is magasabb árat fizet, amikor a nagykereskedelmi piac már olcsóbb.
A dinamikus tarifa gyorsabban követheti az árcsökkenést, de az emelkedést is. Ezért a fogyasztónak pontosan értenie kellene, milyen kockázatot vállal.
Lehet választani a biztonság és a rugalmasság között
A Bizottság által vizsgált modellek között fix, dinamikus, idősávos és hibrid szerződések is szerepelnek.
A fix tarifa kiszámítható árat biztosít egy meghatározott időszakra. Ez azoknak lehet megfelelő, akik nem szeretnének óránként változó díjakat követni.
Az idősávos tarifában előre ismert, hogy mely időszakok olcsóbbak és melyek drágábbak. Ez egyszerűbb, de továbbra is ösztönözheti a fogyasztás áthelyezését.
A dinamikus tarifa szorosan követi a piaci árakat, így nagyobb megtakarítást, de nagyobb kockázatot is jelenthet.
A hibrid konstrukció a fix és a változó árazás elemeit kombinálja. Egy alapmennyiség kiszámítható áron járhatna, míg a többi fogyasztást rugalmas tarifával számolnák el.
Mire érdemes már most felkészülni?
Jelenleg nincs szükség szolgáltatóváltásra vagy külön nyilatkozat megtételére. Az esetleges új szabályok még nem jelentek meg.
A háztartások azonban már most is sokat tehetnek azért, hogy kevésbé legyenek kiszolgáltatottak egy későbbi átalakításnak.
Érdemes ellenőrizni az éves villamosenergia-fogyasztást, és megnézni, mely készülékek használják a legtöbb áramot. Egy fogyasztásmérő vagy okoskonnektor segíthet feltárni a rejtett terheléseket.
Hasznos lehet megvizsgálni a bojler, a hűtőszekrény, a fagyasztó, a klíma és az elektromos fűtőberendezések állapotát. Egy elavult készülék cseréje sokszor nagyobb megtakarítást hoz, mint a kisebb napi korlátozások.
Aki felújítást tervez, annak érdemes a szigetelést, a nyílászárókat és a fűtési rendszert együtt vizsgálnia.
Ne dőljünk be a biztos 2027-es drágulást ígérő híreknek
Az új szabályok hiánya miatt különösen fontos óvatosan kezelni azokat a híreket, amelyek már most konkrét áremelést, pontos új tarifát vagy biztos 2027-es megszüntetést állítanak.
Egyelőre annyi mondható el megalapozottan, hogy az Európai Bizottság célzottabb támogatást, nagyobb versenyt, több okosmérőt és rugalmasabb áramtarifákat szorgalmaz.
Magyarország 2026-os országjelentésében a Bizottság a szabályozott energiaárak átalakítását és az energiahatékonysági beruházások gyorsítását is szükségesnek tartja. Ez azonban politikai és jogalkotási folyamatot igényel, amelynek magyar részletszabályai még nem ismertek.
A hivatalos változást kormányrendeletnek, törvénynek vagy szolgáltatói tájékoztatásnak kell megerősítenie.
Ez lehet a legvalószínűbb irány
A jelenlegi információk alapján nem a lakossági védelem teljes megszüntetése tűnik a legvalószínűbb forgatókönyvnek. Sokkal inkább egy többlépcsős, célzottabb rendszer kialakítása képzelhető el.
Ebben továbbra is maradhatna egy kedvezményes alapmennyiség, külön támogatást kaphatnának a rászorulók, és választhatóvá válhatnának a rugalmas tarifák.
Az okosmérővel rendelkező háztartások olcsóbb időszakokra helyezhetnék át fogyasztásukat, miközben azok, akik kiszámítható számlát szeretnének, fixebb díjszabást választhatnának.
A rendszer akkor lehet igazságos, ha a változás nem bünteti azokat, akik önhibájukon kívül fogyasztanak többet, és valódi segítséget nyújt az energetikai korszerűsítéshez.
Sok múlik majd a részletszabályokon
Egy új rezsirendszer önmagában lehet kedvező vagy rendkívül megterhelő is. A hatását a pontos jogosultsági feltételek, fogyasztási határok és tarifák döntik el.
Különösen fontos lesz, hogy automatikusan megkapják-e a támogatást a rászorulók, vagy külön kérelmet kell benyújtaniuk. Az is meghatározó, milyen adatokat használnak a jövedelem és a háztartás helyzetének vizsgálatához.
Tisztázni kell majd a nagycsaládosok, a nyugdíjasok, az egyedül élők, az elektromos fűtést használók, az egészségügyi eszközökre szorulók és a rossz energetikai állapotú ingatlanokban élők helyzetét.
A szolgáltatói verseny pedig csak akkor hozhat valódi előnyt, ha az ajánlatok összehasonlíthatók, és a fogyasztók nem kerülnek bonyolult, rejtett költségeket tartalmazó szerződésekbe.
Nem biztos, hogy mindenki rosszabbul jár
A rezsicsökkentés átalakítása sokakban érthetően aggodalmat kelthet. A jelenlegi rendszer kiszámítható és könnyen érthető, egy új tarifamodell pedig bonyolultnak tűnhet.
A változás azonban nem feltétlenül jelent automatikus drágulást minden háztartásnak. Egy alacsony jövedelmű család célzott támogatással akár a jelenleginél nagyobb segítséget kaphat.
Azok, akik képesek az olcsóbb időszakokra időzíteni a fogyasztásukat, szintén megtakarítást érhetnek el. Mások viszont magasabb költségekkel szembesülhetnek, különösen akkor, ha elveszítik az általános kedvezményt, és nem jogosultak célzott támogatásra.
A következő időszak legfontosabb kérdése ezért nem egyszerűen az, hogy megszűnik-e a rezsicsökkentés. Sokkal inkább az, hogy milyen formában marad meg a háztartások védelme, és kik kerülnek be az új jogosulti körbe.
Mi tekinthető jelenleg biztosnak?
Biztos, hogy az Európai Bizottság a tartós, szinte teljes lakossági piacot lefedő árszabályozás helyett versenyalapúbb, célzottabb és rugalmasabb rendszert támogat.
Biztos az is, hogy Magyarországon az alacsony lakossági energiaárak mellett a vállalati energiaárak és az energiahatékonyság területén komoly problémák maradtak fenn.
Nem biztos azonban, hogy a rezsicsökkentés 2027-ben megszűnik. Jelenleg nincs olyan kihirdetett magyar szabály, amely pontos új tarifát, kötelező kivezetési dátumot vagy végleges jogosultsági feltételeket tartalmazna.
A háztartásoknak ezért érdemes figyelniük a hivatalos kormányzati, energiahatósági és szolgáltatói közleményeket, miközben óvatosan kezelik a még meg nem erősített összegeket és időpontokat.
A rezsicsökkentés előtt álló átalakítás valóban az elmúlt évek egyik legjelentősebb lakossági pénzügyi változása lehet. A végső hatás azonban nem az uniós jelentés címén, hanem a később elfogadott magyar részletszabályokon múlik majd.
Szerinted meg kellene tartani a mindenkinek járó védett árat, vagy igazságosabb lenne, ha nagyobb támogatást csak az alacsonyabb jövedelmű háztartások kapnának?
