Újabb veszélyes telefonos csalási hullámra figyelmeztette ügyfeleit az OTP Bank. A pénzintézet tájékoztatása szerint az elkövetők most célzottan vállalkozásokat kereshetnek meg, és az OTP Bank, egy másik pénzügyi intézmény vagy akár a rendőrség munkatársának adják ki magukat – írja a Dívány.
A hívás rendszerint egy ijesztő állítással kezdődik: a telefonáló azt mondja, hogy a vállalkozás bankszámláján gyanús tranzakciót, jogosulatlan átutalást vagy informatikai támadást észleltek. Ezután azonnali intézkedést sürget, és arra próbálja rávenni az ügyfelet, hogy telepítsen távoli hozzáférést biztosító alkalmazást a telefonjára vagy a számítógépére.
A csalók többek között az AnyDesk, a TeamViewer, a HopToDesk vagy a RustDesk nevű programokat említhetik. Ezek önmagukban legális, távoli informatikai segítségnyújtásra használható alkalmazások, ám idegen személynek átadott hozzáféréssel gyakorlatilag megnyithatják az utat a készüléken tárolt adatokhoz és az azon végzett műveletekhez.
Az OTP és a Magyar Nemzeti Bank egyaránt hangsúlyozza: egy valódi banki munkatárs soha nem kér arra ügyfelet, hogy telefonos utasításra távoli hozzáférést biztosító programot telepítsen, azon keresztül lépjen be az internetbankjába, vagy jóváhagyjon egy állítólagos biztonsági műveletet.
Vállalkozásokat célozhatnak meg a csalók
A mostani figyelmeztetés azért különösen fontos, mert az elkövetők a lakossági ügyfelek mellett vállalkozói bankszámlák kezelőit, cégvezetőket, könyvelőket, pénzügyi munkatársakat és az utalások jóváhagyására jogosult alkalmazottakat is megkereshetik.
Egy vállalati számlán gyakran nagyobb összeg található, magasabbak lehetnek az átutalási limitek, és egyetlen sikeres támadással több millió forintot is megszerezhetnek. A csalók azt is kihasználhatják, hogy egy munkahelyi környezetben az alkalmazott gyorsan szeretné elhárítani a cég pénzét fenyegető állítólagos veszélyt.
A hívó azt állíthatja, hogy egy nagy összegű átutalás van folyamatban, valaki megpróbálta feltörni a vállalati internetbankot, vagy a rendőrség nyomozást indított egy gyanús tranzakció miatt. A cél az, hogy a megkeresett ember megijedjen, és ne kérjen időt az információk ellenőrzésére.
A csalók sokszor pontosan azért hivatkoznak sürgős veszélyre, mert tudják, hogy félelem és időnyomás alatt az emberek kevésbé mérlegelnek. A vállalkozásoknál ezért nemcsak technikai védelemre, hanem előre kialakított belső eljárásra is szükség van.
Így indulhat a megtévesztő telefonhívás
A módszer egyik leggyakoribb nyitómondata, hogy a bank biztonsági rendszere szokatlan tranzakciót észlelt. A telefonáló akár konkrét összeget, települést vagy kedvezményezettet is említhet, hogy hitelesebbnek tűnjön.
Ezután megkérdezheti, hogy az ügyfél kezdeményezte-e az átutalást. Amikor az érintett természetesen azt válaszolja, hogy nem, a csaló azonnal felajánlja a segítségét. Azt állíthatja, hogy a pénz megmentéséhez biztonsági programot kell telepíteni, ellenőrizni kell a készüléket, vagy egy speciális „védett felületre” kell belépni.
Más esetben a telefonálók több szereplőt is bevonhatnak. Először egy állítólagos banki ügyintéző jelentkezik, majd összekapcsolja az ügyfelet egy „biztonsági szakemberrel” vagy „nyomozóval”. Ettől a történet szervezettnek és hivatalosnak tűnhet, valójában azonban valamennyi résztvevő a csalók csoportjához tartozik.
A rendőrség külön is figyelmeztetett arra, hogy a nevével visszaélve AnyDesk vagy más távoli elérést biztosító alkalmazás telepítésére próbálhatják rávenni az áldozatokat. A hatóság nem kér telefonon netbanki adatokat, banki kódokat vagy ilyen program telepítését.
A távoli elérést biztosító program a csalás kulcsa
Az AnyDesk, a TeamViewer, a HopToDesk és a RustDesk valós informatikai alkalmazások. Cégek és rendszergazdák jogszerűen használhatják őket arra, hogy egy másik helyen található számítógépen vagy telefonon segítséget nyújtsanak.
A veszély akkor kezdődik, amikor az ügyfél egy ismeretlen telefonáló utasítására telepíti a programot, majd megadja a kapcsolódáshoz szükséges azonosítót, kódot vagy engedélyt. Ezzel lehetővé teheti, hogy a másik fél lássa a képernyőt, mozgassa az egeret, alkalmazásokat nyisson meg és adatokat olvasson le.
Mobiltelefonon további jogosultságokat is kérhet az alkalmazás. A csaló megpróbálhatja elérni, hogy az ügyfél engedélyezze a képernyő megosztását, az értesítések megtekintését vagy akár a készülék teljes vezérlését.
Ha ezután megnyitják a mobilbankot vagy az internetbankot, az elkövető figyelheti a belépést, láthatja a számlaegyenleget, a kedvezményezetteket és az utalási felületet. Bizonyos esetekben maga kezdeményezhet tranzakciót, majd az ügyféllel jóváhagyathatja azt.
Az MNB szerint a távoli hozzáféréses csalásnál az ügyfél sokszor nincs tudatában annak, hogy az állítólagos biztonsági programmal valójában illetéktelenek számára nyitja meg internet- vagy mobilbankját.
A jóváhagyó kód sem véd, ha azt maga az ügyfél adja át
A banki rendszerek többfaktoros hitelesítést alkalmaznak, vagyis egy átutaláshoz gyakran külön mobilbanki jóváhagyás, SMS-kód vagy más megerősítés szükséges. A csalók ezért igyekeznek elérni, hogy az ügyfél saját maga hagyja jóvá az általuk előkészített műveletet.
A telefonáló azt mondhatja, hogy az érkező kód a gyanús tranzakció törléséhez, az eszköz ellenőrzéséhez vagy a számla ideiglenes zárolásához szükséges. Valójában azonban a kód egy új átutalást, kedvezményezett rögzítését vagy limitmódosítást engedélyezhet.
A jóváhagyó képernyő szövegét mindig el kell olvasni. Ha azon átutalás, kedvezményezett, limitmódosítás vagy olyan összeg szerepel, amelyet az ügyfél nem maga kezdeményezett, a műveletet el kell utasítani.
Az SMS-ben vagy mobilbankban érkező kódot telefonon senkinek nem szabad bemondani. Egy valódi banki ügyintéző nem kéri az ügyfelet arra, hogy ilyen módon hitelesítsen egy állítólagos biztonsági intézkedést.
A képernyő elsötétítése sem jelent biztonságot
Egyes csalók azt mondhatják, hogy az ellenőrzés idején a képernyőnek biztonsági okból el kell sötétülnie, vagy az ügyfélnek nem szabad hozzányúlnia a készülékhez. Valójában ez arra szolgálhat, hogy az áldozat ne lássa, milyen műveleteket hajtanak végre.
Előfordulhat, hogy a csaló arra kéri az ügyfelet, fordítsa lefelé a telefont, kapcsolja ki a kijelzőt vagy hagyja magára a számítógépet. A háttérben közben átutalásokat indíthat, megváltoztathatja a limiteket vagy új kedvezményezetteket rögzíthet.
Gyanús jel az is, ha a telefonáló azt kéri, hogy a beszélgetés alatt ne hívjon fel senkit, ne egyeztessen a könyvelővel, ne szóljon a cégvezetőnek, és a folyamatot kezelje bizalmasan. Egy valódi banki biztonsági vizsgálat nem követeli meg, hogy az ügyfél titkolja azt saját munkatársai vagy a rendőrség előtt.
A telefonszám is lehet hamis
Sokan azért hisznek a telefonálónak, mert a kijelzőn egy bankhoz vagy hatósághoz hasonló telefonszám jelenik meg. A hívószám azonban technikailag meghamisítható, ezért önmagában nem bizonyítja a hívó személyazonosságát.
A csalók arra is felkészülhetnek, hogy az ügyfél rákeres a számra. Olyan számot jeleníthetnek meg, amely hasonlít a bank hivatalos elérhetőségéhez, vagy akár pontosan annak tűnik.
A legbiztonságosabb eljárás az, ha az ügyfél megszakítja a hívást, majd saját maga tárcsázza a bankkártyán, a bank hivatalos honlapján vagy a mobilalkalmazásban feltüntetett elérhetőséget. Nem szabad a telefonáló által megadott számot visszahívni.
Az OTP MobilBankban elérhető olyan biztonsági funkció, amellyel ellenőrizhető, hogy valóban az OTP ügyintézője kezdeményezett-e hívást. A funkció megmutathatja a hívás időpontját, telefonszámát és az ügyfélszolgálati azonosítót.
Ezek a legfontosabb intő jelek
Gyanakvásra ad okot, ha a telefonáló előzetes értesítés nélkül jelentkezik, gyanús tranzakcióval ijesztget, majd azonnali cselekvést követel. Ugyancsak egyértelmű figyelmeztetés, ha távoli hozzáféréses alkalmazás telepítését kéri.
Csalásra utalhat, ha az „ügyintéző” banki belépési adatot, bankkártyaszámot, CVC-kódot, PIN-kódot, SMS-ben érkező jóváhagyó kódot vagy mobilbanki művelet engedélyezését kéri.
Szintén veszélyes, ha a hívó arra utasítja az ügyfelet, hogy utalja át a vállalkozás pénzét egy úgynevezett biztonsági, technikai vagy védett számlára. Ilyen banki menekítőszámla nem létezik.
A rendőrség hivatalos tájékoztatása szerint egy valódi banki munkatárs telefonon nem ad utasítást átutalásra. Ha valóban gyanús pénzmozgást észlelnek, az adott tranzakcióról kérhetnek megerősítést, de nem telepíttetnek programot, és nem kérik a pénz másik számlára küldését.
Mit tegyen, ha ilyen hívást kap?
A legfontosabb, hogy ne kezdjen vitába a telefonálóval, és ne próbálja hosszasan leleplezni. Egyszerűen szakítsa meg a hívást. Ne telepítsen alkalmazást, ne kattintson a küldött linkre, ne adjon meg kódot, és ne hagyjon jóvá semmilyen műveletet.
Ezután külön eszközről vagy a hívás teljes befejezése után keresse meg a bankot a hivatalos elérhetőségén. Ellenőrizze, történt-e valóban gyanús tranzakció, illetve szükséges-e a bankkártya, az internetbank vagy a számla ideiglenes korlátozása.
Vállalkozás esetén azonnal értesíteni kell a cégvezetőt, a pénzügyi vezetőt, a könyvelőt vagy azt a munkatársat, aki jogosult a bankszámla kezelésére. Nem szabad megvárni a következő munkanapot, ha fennáll annak veszélye, hogy a csalók már hozzáfértek a rendszerhez.
Az esemény részleteit érdemes feljegyezni: a hívás idejét, a kijelzett telefonszámot, a telefonáló által használt nevet, az említett tranzakciót és az elküldött üzeneteket. Ezek később segíthetik a bank és a rendőrség vizsgálatát.
Mi a teendő, ha már telepítették az alkalmazást?
Ha az ügyfél már telepítette a távoli elérést biztosító programot, azonnal meg kell szakítani az internetkapcsolatot. A telefonon ki lehet kapcsolni a mobilinternetet és a Wi-Fi-t, a számítógépből pedig ki lehet húzni a hálózati kábelt vagy le lehet választani a vezeték nélküli hálózatról.
Ezt követően másik, biztonságos eszközről azonnal fel kell hívni a bankot. Nem elegendő pusztán törölni az alkalmazást, mert nem lehet biztosan tudni, milyen adatokat láttak, milyen beállításokat változtattak meg, vagy telepítettek-e további kártékony programot.
Meg kell változtatni az internetbank, az e-mail-fiók és minden más érintett szolgáltatás jelszavát. Elsőként az e-mail-fiókot célszerű biztosítani, mert azon keresztül más hozzáféréseket is visszaállíthatnak.
A készüléket informatikai szakemberrel is át kell vizsgáltatni. Vállalati eszköznél azonnal értesíteni kell a rendszergazdát vagy az információbiztonsági felelőst, mert nemcsak a banki adatok, hanem üzleti dokumentumok, ügyféladatok és belső rendszerek is veszélybe kerülhettek.
Ha pénzt utaltak el, minden perc számít
Amennyiben már jogosulatlan tranzakció történt, haladéktalanul kapcsolatba kell lépni a bankkal. Minél hamarabb jelzik a visszaélést, annál nagyobb lehet az esély arra, hogy a bank megpróbálja megállítani, visszahívni vagy befagyasztani az összeget a kedvezményezett pénzintézeténél.
Az OTP hivatalos tájékoztatása szerint csalás vagy adatvesztés esetén a bank erre fenntartott, folyamatosan hívható telefonszáma a +36 1 366 6800. Bankkártya letiltásához az OTP HelpDesk +36 1 366 6000 száma is használható.
A bank értesítése mellett rendőrségi feljelentést is kell tenni. Meg kell őrizni a híváslistát, az SMS-eket, az e-maileket, a távoli elérést biztosító alkalmazás adatait és a tranzakciók bizonylatait.
A rendőrség és az MNB egyaránt azt tanácsolja, hogy gyanús távoli hozzáféréses csalás esetén a bankot és a hatóságot is azonnal értesítsék.
Nem szabad tovább használni a fertőzöttnek tekintett eszközt
Miután a csaló hozzáférést kapott egy telefonhoz vagy számítógéphez, az eszközt addig nem szabad biztonságosnak tekinteni, amíg szakember át nem vizsgálta. Nem ajánlott ugyanarról a készülékről új jelszavakat megadni vagy banki ügyeket intézni.
A program egyszerű eltávolítása nem feltétlenül zárja ki, hogy más alkalmazást, böngészőbővítményt vagy kártékony fájlt is telepítettek. A jogosultságokat, az ismeretlen alkalmazásokat, a böngésző mentett jelszavait és az aktív bejelentkezéseket is ellenőrizni kell.
Vállalati környezetben azt is meg kell vizsgálni, hogy az érintett számítógépről elérhető volt-e a könyvelési rendszer, a számlázóprogram, az elektronikus levelezés vagy a cég belső hálózata. Adatvédelmi incidens gyanúja esetén további jogi és szervezeti kötelezettségek is felmerülhetnek.
A csalók hitelesnek tűnő adatokat is tudhatnak
A telefonáló ismerheti az ügyfél nevét, a vállalkozás elnevezését, telefonszámát vagy akár a számlavezető bankját. Ez azonban nem bizonyítja, hogy valóban banki vagy rendőrségi alkalmazottról van szó.
Az adatok nyilvános cégjegyzékből, közösségi oldalakról, korábbi adatszivárgásokból, hamis kérdőívekből vagy adathalász üzenetekből is származhatnak. A csalók gyakran több forrásból gyűjtik össze az információkat, majd ezekkel építik fel a hitelesnek látszó történetet.
Az MNB korábban olyan módszerről is beszámolt, amelynél az elkövetők előbb egy hamis ügyfél-elégedettségi felméréssel megtudták az áldozat bankjának nevét, később pedig már annak a pénzintézetnek a munkatársaként hívták vissza.
A sürgetés tudatos pszichológiai eszköz
A csalók általában nem adnak időt a gondolkodásra. Azt állítják, hogy perceken belül eltűnhet a pénz, lejár a biztonsági művelet, vagy az ügyfél felelősségre vonható, ha nem működik együtt.
Gyakran folyamatosan vonalban tartják az áldozatot, hogy ne tudja felhívni a bankot vagy más segítségét kérni. A háttérben akár többen is dolgozhatnak: egyikük beszél, másikuk a távoli hozzáféréssel kezeli a készüléket.
Az időnyomás éppen ezért önmagában komoly figyelmeztető jel. Egy valódi banki ügyintéző nem akadályozza meg, hogy az ügyfél megszakítsa a beszélgetést, ellenőrizze a közlést, vagy személyesen keresse fel a bankfiókot.
A cégeknek előre kell kialakítaniuk a védelmi szabályokat
A vállalkozások nem hagyatkozhatnak kizárólag arra, hogy minden munkatárs felismeri a csalást. Írásban rögzített eljárásra van szükség arra az esetre, ha valaki banki vagy rendőrségi megkeresést kap.
Érdemes kimondani, hogy telefonos utasításra senki nem telepíthet távoli elérést biztosító programot, nem módosíthat banki limitet, nem adhat meg jóváhagyó kódot, és nem utalhat „biztonsági számlára”.
Nagyobb összegű vagy szokatlan átutalásnál célszerű kettős jóváhagyást alkalmazni. A pénzügyi munkatárs által előkészített tranzakciót egy másik, megfelelő jogosultságú személynek is ellenőriznie kell.
Hasznos lehet egy belső vészhelyzeti telefonszám vagy kapcsolattartó kijelölése, akit gyanús hívás esetén azonnal el lehet érni. A dolgozókat rendszeresen tájékoztatni kell az új csalási módszerekről, különösen azokat, akik hozzáférnek a vállalati számlához.
A valódi távoli informatikai segítséget is szigorúan kell kezelni
Sok vállalkozás valóban használ távoli hozzáférést informatikai karbantartásra. Ezért nem elég egyszerűen azt mondani, hogy minden ilyen program veszélyes.
A biztonságos megoldás az, ha kizárólag előre szerződött és azonosított informatikai szolgáltató kapcsolódhat a vállalati eszközökhöz. A hozzáférést a cég saját munkatársa kezdeményezi az ismert elérhetőségen, nem pedig egy váratlan telefonáló kérésére.
A kapcsolat idejére csak a feltétlenül szükséges jogosultságot szabad megadni, a munkamenetet pedig lehetőség szerint naplózni kell. Banki belépést, átutalást vagy érzékeny adatkezelést nem célszerű aktív távoli kapcsolat mellett végezni.
Ne bízzunk a hívó magabiztos fellépésében
A csalók gyakran hivatalos hangnemben beszélnek, szakmai kifejezéseket használnak, és úgy tesznek, mintha pontos eljárásrendet követnének. Hivatkozhatnak belső ügyszámra, rendőrségi nyomozásra, biztonsági osztályra vagy bankközi együttműködésre.
A magabiztos fellépés és a hivatalosnak hangzó szóhasználat azonban könnyen begyakorolható. A valódi személyazonosságot nem a beszélő stílusa, hanem az ellenőrizhető hivatalos csatorna bizonyítja.
A legbiztonságosabb szabály továbbra is az, hogy gyanús hívásnál le kell tenni a telefont, majd önállóan kapcsolatba kell lépni a bankkal. Ezzel nem lehet valódi biztonsági intézkedést meghiúsítani, viszont megakadályozható, hogy a csaló végigvezesse az áldozatot a pénz megszerzéséhez szükséges lépéseken.
Egyetlen telepítés is súlyos veszteséget okozhat
A rendőrségi esetek azt mutatják, hogy a módszerrel akár több millió forintot is megszerezhetnek. Egy korábbi ügyben az áldozat az AnyDesk telepítésével teljes hozzáférést adott a telefonjához, a csaló pedig közel ötmillió forintot utalt el a számlájáról. Más esetekben ennél is nagyobb kárról számoltak be.
Vállalati számlán a veszteség még nagyobb lehet, ráadásul az átutalt összeg mellett érzékeny üzleti adatok, ügyfél-információk és hozzáférési jogosultságok is illetéktelen kézbe kerülhetnek.
A legfontosabb mondat ezért egyszerű: bank, rendőrség vagy más hatóság telefonos kérésére soha ne telepítsünk távoli hozzáférést biztosító programot. Aki ezt kéri, nagy valószínűséggel nem a pénz megmentésén, hanem annak megszerzésén dolgozik.
