Szakértők szerint több kérdést is felvet Orbán Viktor tegnapi bejelentése, miszerint villamosenergia-vezeték épül Azerbajdzsán és Magyarország között.
Szijjártó Péter külügyminiszter arról beszélt, hogy Magyarország zöld áramot fog importálni, ám a szakértő szerint az országban nagyon kevés a zöld áram, emellett Grúzia és Románia is áramfelvevő, vagyis, ha plusz mennyiséget kapnak, kérdéses, azt miért továbbítanák egy másik országnak. Az ATV Híradó riportja.
“A mostani európai helyzet az olyan zavaros, amire emberemlékezet óta nem volt példa” – erről beszélt Bukarestben Orbán Viktor, mielőtt aláírták az Azerbajdzsánból Magyarországra áramot szállító villamosenergia-hálózatról szóló szerződést. A kormányfő szerint a háború és az energiaválság közepette az európai vezetők úgy döntöttek, hogy szétválasztják az orosz gazdaságot és az európai gazdaságot, ezzel új korszak kezdődik.
“Véget ért az európai gazdaságtörténetnek az a korszaka, amikor olcsó nyersanyagot és energiát hoztunk be Oroszországból, cserébe nyugati technológiát adtunk, és ez mindkét fél számára gazdasági növekedést és katonai biztonságot eredményezett” – fogalmazott a kormányfő.
Szijjártó Péter külügyminiszter szerint zöld áramot lehet majd importálni, a beruházás akár már 2026-ra elkészülhet. Az Európai Bizottság a projektet közös érdekű beruházásként kezeli, és ezért a fejlesztésre 2,3 milliárd eurós támogatást irányzott elő. A vezeték Georgián – korábbi nevén Grúzián – és Románián keresztül, a Fekete-tenger alatt húzódik majd.
“Jelenleg Azerbajdzsánban nagyon kevés zöld áram van, az általam ismert statisztika szerint körülbelül 8 százaléka a megtermelt áramnak zöld, az összes többi az gáz meg olaj. Tehát az első kérdés az, hogy honnan fog jönni a zöld áram” – mondta híradónknak Balogh József, energetikai szekértő.
Az energetikai szakértő szerint ha lenne is elég zöld áram, azt sem tudni, hogy indulna el Magyarország felé. Georgia és Azerbajdzsán között ugyanis limitált a határkapacitás, emellett Georgia és Románia is áramfelvevő, vagyis ha plusz mennyiséget kapnak, kérdéses, azt miért továbbítanák egy másik országnak. Emellett szabályozásügyileg is adódhatnak nehézségek.
“2020-ban a Világbank pontosan erről készített egy tanulmányt, 2020 júniusban, a grúz-román tengeralatti villamosenergia-távvezeték összeköttetésről, és ott 2030-nál korábban nem jósolták, hogy ez a projekt működőképes lehet.” – fogalmazott Turai József, energetikai szakértő.
A korábbi ellenzéki külpolitikai kabinetvezető arra figyelmeztetett: Azerbajdzsánnal szoros és jó kapcsolata van a magyar kormánynak, de a térség válságövezetnek számít.
“Magyarországot azért vették be ebbe a partnerségi megállapodásba, mert így kaphatnak csak jelentős európai uniós támogatást, ezt a projektet alapvetően az Európai Unió finanszírozza” – mondta Szent-Iványi István, aki szerint ebben a megállapodásban Magyarországnak nincs kiemelt szerepe, de mint mondta, minden megoldás jó, ami újabb energiaforrást jelent.
