A magyar nyugdíjrendszer 2013-ban jelentős átalakulás előtt állt: a kormány tervei szerint bruttó alapú nyugdíjrendszerre tértünk volna át, ám az utolsó pillanatban mégis visszavonták az erre irányuló javaslatot – írja a profitline.hu
Több mint egy évtizeddel később Farkas András nyugdíjszakértő ismét napirendre hozta a kérdést, és az ATV műsorában részletesen kifejtette, miért lenne szükséges és előnyös a bruttósítás bevezetése.
Mi a különbség a bruttó és nettó alapú nyugdíjszámítás között?
Jelenleg a magyar nyugdíjrendszer úgynevezett bruttó alapú járulékfizetésből indul ki, de nettó nyugdíjat állapítanak meg – vagyis a munkavállaló bruttó jövedelme után fizet járulékokat, ám a nyugdíjszámítás során a nettó keresetet veszik figyelembe.
Ez egyedülálló rendszer Európában, hiszen a legtöbb országban a bruttó jövedelmet veszik alapul a nyugdíjmegállapításnál is.
Farkas András szerint ez a rendszer több szempontból is méltánytalan, és a bruttósítás bevezetése jelentős pozitív változásokat hozna a nyugdíjasok számára.
Miért lenne előnyös a bruttósítás?
A szakértő szerint a bruttó alapú nyugdíjszámítás:
- átláthatóbbá és kiszámíthatóbbá tenné a rendszert,
- növelné a nyugdíjak összegét,
- és segítené a nyugdíjasok gazdasági integrációját.
Farkas András úgy véli, a bruttósított rendszer egy kedvező adó- és járulékrendszerrel párosítva lehetővé tenné, hogy a nyugdíjasok ne csupán „eltartottként”, hanem aktív közreműködőként legyenek jelen a gazdaságban.
Ez különösen fontos azoknál a nyugdíjasoknál, akik tovább dolgoznak, hiszen jelenleg gyakran kedvezőtlen adózási feltételek mellett vállalnak munkát.
Negyedéves nyugdíjemelés az inflációhoz igazítva
A jelenlegi gazdasági helyzet, különösen a magas infláció, súlyosan érinti a nyugdíjasokat. Farkas szerint a megoldás az lenne, ha nem évente egyszer vagy kétszer, hanem negyedévente automatikusan emelkednének a nyugdíjak – méghozzá az aktuális inflációs adatok alapján.
„A nyugdíjasok jelenleg hónapokat várnak egy-egy kompenzációra, miközben a kiadásaik azonnal emelkednek. A bruttósítás mellett negyedéves nyugdíjemelést is be kellene vezetni, amit törvény garantálna” – hangsúlyozta Farkas.
Ez a modell már több nyugati országban bevett gyakorlat, ahol a nyugdíjak a gazdasági teljesítményhez és az inflációhoz igazodnak. Így a nyugdíjasok vásárlóereje jobban megőrizhető, és kevesebb szociális feszültség alakul ki.
Özvegyi nyugdíj – Eltörölnék a határidőt, sok embert érintene
Miért maradt el a reform 2013-ban?
A 2013-as kormányzati kezdeményezés, amely a bruttósított nyugdíjrendszer bevezetését célozta, politikai és költségvetési aggályok miatt hiúsult meg. A döntéshozók attól tartottak, hogy a változtatás rövid távon túlságosan megnöveli az állami kiadásokat, és instabilitást okoz a rendszerben. Ugyanakkor a szakértők szerint a hosszú távú előnyök messze meghaladták volna a kezdeti költségeket.
A nyugdíjrendszer fenntarthatósága és méltányossága már évek óta komoly társadalmi vita tárgya. A bruttósítás bevezetése nemcsak a nyugdíjak összegét emelhetné meg, hanem új szemléletet is hozhatna, amely szerint a nyugdíjasokat nem passzív eltartottként, hanem aktív gazdasági szereplőként kezeljük.
Farkas András javaslatai szerint a rendszer átalakítása növelné az igazságosságot és a kiszámíthatóságot, miközben jobban követné a valós gazdasági folyamatokat – például az inflációt, amely jelenleg súlyosan érinti az időseket.
Változik a nyugdíjszámítás 2026-ig, erre készüljenek az idősek!