Kezdőlap EZOTÉRIA Nem számít hány évesek vagyunk, egy szülő elvesztése örökre megváltoztat minket

Nem számít hány évesek vagyunk, egy szülő elvesztése örökre megváltoztat minket

Egy szülő elvesztése minden ember számára hatalmas lelki trauma, nem számít, hogy hányadik életévében jár. Az az ember, aki születésünktől kezdve szeretett, óvott és nevelt, akivel az első emlékeinket megéltük, nincs közöttünk többé.

Nem láthatjuk, nem foghatjuk meg a kezét, nem ölelhetjük át és nem beszélhetünk már vele többet az életünkben. A szülő-gyermek kötelék az egyik legerősebb, amit megtapasztalhatunk, érthető tehát a fájdalom mélysége.

Élettani változások

Nem csak tapasztalatok bizonyítják ennek a ténynek a megrendítő voltát, de kutatásokkal is igazolták, miért jár a lelkiek mellett komoly fizikai változásokkal is.

Az a gyász, bánat, szomorúság, ami ilyenkor bekövetkezik, az agyunk működését is befolyásolja. Mivel egy gyászfolyamat hosszadalmas és időben nem behatárolható, ezért az okozott élettani következmény sem jósolható meg időtartamban.

Az bizonyos, hogy a gyász a frontális kéregre és a kisagyra is hatással van. Mivel ezek a területek felelnek a fájdalomérzetét, a bánatért, az alvásért és az étvágyért is, ennek követeztében nem meglepő, hogy a tényezők egymással is interferálnak.

Ezért vagyunk étvágytalanok és akadnak nehézségeink az alvással ilyenkor.

Lelki nehézségek, deviáns viselkedés

Egyik életkorban sem egyszerű átvészelni egy szülő elvesztését. Idősebb korban legalább annyi könnyebbsége van az embernek, hogy önmagát ellátni már képes, független.

Egy gyermek, egy kamasz, egy fiatal szülei elvesztése után dühöt, kétségbeesést, mérhetetlen fájdalmat és hiányt érez, amit semmi nem tud betölteni. Ilyenkor még a szülő a biztos pont az életben, amely hirtelen eltűnik.

Gyakori a halálesetet követő depresszió, szorongás, deviáns magatartás, különféle legális és illegális szerekhez nyúlás a fájdalom elviselésére. Ez persze csak pillanatnyi enyhet nyújt.

Nem kell és nem is lehet elvárni senkitől, hogy teljesen túljusson a veszteségen. A gyász örök és az emlékek soha nem halványulnak el. Gondoljunk szüleinkre békével.

Ha nem tudunk egyedül megküzdeni a lelki teherrel, kérjünk segítséget, de soha ne éljünk vissza olyan dolgokkal, amelyek árthatnak az egészségünknek.

Mindenekelőtt pedig tiszteljük, becsüljük, szeressük őket, amíg velünk vannak.

Ha tetszett a cikk, kérlek, ne felejtsd el megosztani ismerőseiddel!

tudasfaja.com

loading...