Ahogy megérkezik az ősz, a hideg napokkal együtt sokmillió európai család számára kezdődik a bizonytalanság időszaka. A fűtési szezon nem mindenhol a meleg otthon kényelmét jelenti – mintegy 47 millió ember ma Európában nem képes megfelelően fűteni a lakását, és ez a probléma a magyar háztartásokat is egyre súlyosabban érinti – írja a Pénzcentrum.
Az adatok rávilágítanak: a 2020-as évektől rohamosan nőtt az energiaszegénység, és új megközelítésre van szükség a lakhatás és energiaellátás kérdésében. Nem véletlen, hogy Brüsszelben, a Régiók és Városok Európai Hetén idén a „megfizethető lakhatás” lett az egyik kiemelt stratégiai prioritás.
Több százezer magyar család fűtés nélkül
Magyarországon ma minden tizedik háztartás, azaz körülbelül 450 ezer család nem tudja rendesen fűteni otthonát – derül ki a szakértői becslésekből.
Sokan elmaradásban vannak a közüzemi számlákkal, mások gyenge minőségű fával, lignittel vagy hulladékkal fűtenek, ami nemcsak egészségügyi, de környezeti kockázat is.
A KSH legutóbbi adatai szerint a rossz minőségű lakhatás és a komfort nélküli otthonok főként Északkelet-Magyarországon és az aprófalvas településeken jellemzők.
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében például még mindig több ezren lignittel próbálnak fűteni, miközben sok ház nedvesedik, beázik, vagy a nyílászárók már korhadtak.
Ezek a körülmények nemcsak a fizikai komfortot, hanem az életminőséget és az egészséget is súlyosan rontják. A KSH szerint 2023-ban több mint 1,2 millió embert érintett valamilyen súlyos műszaki lakáshiba, például penészedés, beázás vagy fűtési meghibásodás.
Energiaszegénység: a láthatatlan válság
A szakértők szerint az energiaszegénység nem csupán azt jelenti, hogy valaki nem tud fűteni.
Ez komplex társadalmi és gazdasági probléma, amely magában foglalja:
-
az energiaárak megfizethetetlenségét,
-
az elavult épületállományt,
-
az energiahatékony megoldások hiányát,
-
valamint a jövedelmi egyenlőtlenségek növekedését.
Egyre több család kényszerül arra, hogy választania kell a fűtés és az étkezés között, miközben az energiaárak továbbra is magasak.
Az Európai Unió 2023-as Régiók és Városok Helyzetéről szóló jelentése szerint a kontinensen több mint 2,3 millió lakóegység hiányzik a megfizethető lakhatáshoz, és évente 270 milliárd eurónyi beruházás lenne szükséges ahhoz, hogy a hiányt pótolni lehessen.
Uniós szintű válasz: új kohéziós politika és lakhatási reform
A brüsszeli eseményen elhangzott: az új kohéziós politika célja, hogy konkrét, gyakorlati lépésekkel támogassa az energiahatékonyságot, a megújuló energiaforrásokat, és a társadalmi felzárkózást.
A Régiók és Városok Európai Hetén bemutatott stratégia több pilléren nyugszik:
-
Energiahatékonysági beruházások támogatása, főként elavult lakóépületekben.
-
Megújuló energiaforrások (napelem, hőszivattyú, biomassza) ösztönzése.
-
Lakhatási szegénység és szegregátumok felszámolása.
-
Társadalmi és gazdasági ellenálló képesség növelése a válságokra reagálva.
Az Európai Bizottság most arra kéri a tagállamokat, hogy vizsgálják felül nemzeti programjaikat, és csoportosítsanak át forrásokat a megfizethető lakhatás irányába.
A program célja, hogy a régiók közvetlenül férjenek hozzá az uniós támogatásokhoz, ezzel is gyorsítva a helyi fejlesztéseket.
Magyarországon is új irányt vesz a lakáspolitika
Magyarországon a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP és TOP Plusz) már tartalmaz szociális városrehabilitációs elemeket, amelyek az elmaradott térségekre fókuszálnak.
A program célja a szegregátumok felszámolása, az integrált lakhatási modellek kialakítása és az alacsony jövedelmű családok támogatása.
A jelenlegi ciklusban a források 86 százalékát már lekötötték, a fennmaradó keretből pedig új felhívások indulnak megfizethető lakhatás és energiahatékonysági korszerűsítés témakörben.
A Bizottság szerint 2026-ra már több pilot projekt is elindul, amely energiahatékony, megfizethető lakásokat biztosít majd nagyobb magyar városokban, kifejezetten rászoruló családok számára.
„Tetőkommandó”: életmentő beavatkozások a legszegényebb falvakban
A kormány és az uniós források közös programjaként fut a Felzárkózó települések program, amely ma már több mint kétszáz magyar településen zajlik.
Ennek egyik legsikeresebb alprogramja a köznyelvben „Tetőkommandóként” emlegetett kezdeményezés.
A projekt célja, hogy a legrosszabb állapotú, magántulajdonú házaknál sürgős, életmentő javításokat végezzenek – akár csak néhány százezer forintos beavatkozásokkal is.
Ezek nem teljes felújítások, hanem gyors, célzott intézkedések, mint például:
-
beázó tetők javítása,
-
életveszélyes kályhák cseréje,
-
omladozó falak megerősítése.
A támogatások számlamentes, célalapú finanszírozással működnek: az önkormányzat csak a teljesített eredmények után kapja meg a forrást.
A rendszer így gyorsabb, átláthatóbb, és jobban igazodik a helyi igényekhez.
A brüsszeli tisztségviselők szerint ez a modell Európában is egyedülálló, és pilotként szolgálhat más tagállamok számára is.
Európai javaslatok a jövő lakhatására
Az „Európa lakhatási válsága” című panelbeszélgetésen Andres Jaadla, a Régiók Bizottságának lakásügyi szakértője konkrét javaslatokat is megfogalmazott a megoldás érdekében:
-
🏘️ Helyi önkormányzati felelősség és uniós támogatás – a településeknek kell ismerniük a lakossági igényeket, az EU pedig forrásokat és szakmai segítséget adjon a megvalósításhoz.
-
🏗️ Európai megfizethető lakhatási terv – közös uniós stratégia a nemzeti és helyi lakáspolitikák összehangolására.
-
🔋 Előregyártott, gyors felújítási modellek – az energiahatékonyságot javító elemek (hőszigetelés, tetőpanelek) gyárban készülnek, így olcsóbb és gyorsabb a felújítás.
-
🏙️ Okos várostervezés – az üres, alulhasznosított területek bevonása megfizethető lakások építésére.
-
🧩 Többszintű kormányzás – az EU, a tagállamok és az önkormányzatok együttműködése a helyi sajátosságok figyelembevételével.
Jaadla szerint a lakhatási válság nemcsak szociális, hanem gazdasági és környezeti kérdés is: az elavult épületállomány miatt az EU tagállamai nem tudják elérni klímacéljaikat, és az energiahatékonysági beruházások elmaradása hosszú távon is növeli a szegénységet.
A megfizethető és energiahatékony lakhatás ma már nem csupán szociális kérdés, hanem stratégiai uniós prioritás.
Az energiaszegénység, a népességfogyás és a társadalmi leszakadás összefonódik – ezért az EU, a tagállamok és a helyi közösségek együttműködésén múlik, hogy minden európai család meleg, biztonságos és fenntartható otthonban élhessen.
Magyarországon a következő évek döntőek lesznek: az uniós támogatások, a TOP Plusz programok és a helyi kezdeményezések együttesen valódi változást hozhatnak – ha sikerül gyorsan és hatékonyan reagálni az energiaszegénység kihívásaira.
A kérdés már nem az, hogy megfizethető-e a lakhatás, hanem az, hogy kinek, meddig és milyen feltételek mellett.
