A Népegészségügyi Központ (NNGYK) decemberi jelentése friss adatokat közölt Magyarország ivóvízminőségéről.
A dokumentum kiemelte, hogy az országos helyzetkép nagyrészt kedvező, és a szolgáltatott ivóvíz minőségében megfelelő eredményeket tapasztaltak az Ivóvízminőségi adatbázisban szereplő több mint 54 000 vízminta alapján.
Területi Különbségek és Helyszíni Ellenőrzések
Azonban a jelentés figyelmeztetett a területi eltérésekre és az ellenőrzések elmaradásaira. A közüzemi vízművek hatósági ellenőrzéseket terheltség és kapacitáshiány miatt nem tudták teljes körűen végrehajtani 2022-ben.
Ez különösen szembetűnő volt több megyében, ahol a helyszíni ellenőrzések hiányoztak. Veszprém megyében például a közműves rendszerek ellenőrzésének aránya mindössze 25%, Hajdú-Bihar megyében pedig 40% alatti volt.
A jelentés kitért arra is, hogy a helyszíni ellenőrzéseken a népegészségügyi hatóság jelentős közegészségügyi hiányosságot nem tapasztalt, és csak néhány esetben kellett intézkedni kisebb problémák miatt, például a karbantartás elmaradása vagy a kémiai biztonság terén.
Kémiai Szennyezők és Az Ivóvízminőség Javítása
A jelentés hangsúlyozza, hogy évtizedeken át a geológiai eredetű szennyezők, mint az arzén, bór, fluorid és ammónium okoztak legnagyobb problémát. Az arzén különösen jelentős volt az érintett települések számát és az egészségkockázatot tekintve. Az Ivóvízminőség-javító Programnak köszönhetően azonban sok településen befejeződtek az ivóvízminőség-javító beruházások.
Az új rendelet 2023 januárjától egy új határértéket állapított meg a bór tekintetében, és az arzén, bór vagy fluorid kifogásoltsággal érintett településeken átmeneti vízellátást biztosítottak. A jelentés szerint 2022-ben még 11 település volt, ahol az ivóvíz minősége problémás volt, de a folyamatban lévő munkálatok miatt átmeneti vízellátásra került sor.
Másodlagos Szennyeződések és Vízhálózati Kihívások
A jelentés továbbá felhívta a figyelmet az ivóvíz másodlagos szennyeződéseire az elosztóhálózatban. A hálózatok elöregedése, a karbantartási igények növekedése és a szükséges rekonstrukciók elmaradása miatt a másodlagos vízminőség-romlás évről évre növekvő kihívást jelent az üzemeltetők számára.
A klórozási melléktermékek (pl. trihalometánok) jelenléte is kifogásokat eredményezett egyes településeken, ami az új technológiák üzemeltetésével kapcsolatos problémákból adódhat. Emellett a mikrobiológiai szennyezések, például az E. coli és Enterococcus baktériumok, időszakosan megjelentek az ivóvízben.
A jelentés arra is kitért, hogy az új ivóvíz szabályozás 2023 januárjától további monitorozási kötelezettségeket ír elő, különösen a fertőtlenítési melléktermékek (haloecetsavak, klorát) tekintetében, ami további kihívás elé állíthatja az ivóvízellátó rendszereket.
Kihívások és Az Ivóvízminőség Jövője
Bár Magyarország ivóvízminősége általánosságban kedvező, a jelentés rávilágít a területi eltérésekre és az elosztóhálózatban jelentkező problémákra. A vízminőség fenntartása és javítása érdekében további beruházásokra és karbantartásokra lesz szükség, különös tekintettel az elöregedett vízhálózatokra.
Az ivóvízminőségi kihívások megoldása kulcsfontosságú a lakosság egészségének és jólétének biztosítása érdekében, és a hatóságoknak további erőfeszítéseket kell tenniük az ellenőrzések és szabályozások terén a vízellátó rendszerek fejlesztése érdekében.
A teljes jelentés Magyarország ivóvizeinek minőségéről ITT érhető el.
