Pataky Attila, az Edda Művek frontembere, drámai megpróbáltatásokon ment keresztül a koronavírus-járvány alatt.
Az énekes korábban szkeptikus volt a vírus veszélyeivel kapcsolatban, de 2020 szeptemberében, amikor ő maga is elkapta a betegséget, szembesült az élet törékenységével. Pataky állapota súlyosra fordult, kórházi kezelésre szorult, és élet-halál között lebegett.
Közel a halálhoz
A “Beköltözve Hajdú Péterhez” című műsor aktuális adásának felvételén, amely pénteken 19 órától látható a Frizbi TV YouTube-csatornán, Pataky őszintén mesélt az átélt borzalmakról. „Éreztem egy időkaput, tudtam, hogy elmehetek, ha akarok. Órákra, félórákra voltam a haláltól” – kezdte Pataky.
Búcsú a családtól
Amikor Pataky úgy érezte, nincs sok hátra, elbúcsúzott feleségétől, Orsitól. „Az utolsó leheletemmel telefonáltam Orsinak, hogy lehet, nem tudok innen kikerülni. Mindenem fájt.
Ő azt mondta, nem mehetek sehova, nem enged, megfogja a kezem, a Kárpát-medence összes magyarja értem imádkozik, mert még dolgom van itt” – mesélte Pataky, akinek ez a telefonhívás életmentő volt. Az énekes fájdalmát és szenvedését felváltotta egy újfajta elszántság és élni akarás.
Csodával határos felépülés
Az elhatározás, hogy élni akar, meghozta a csodát. Egy-két óra alatt Pataky állapota rohamosan javult, és amikor az orvos belépett a szobájába, ő már az ágy szélén ült. Az orvosok szerint is csoda történt.
„Kérdezték, hogy mit csinálok, hogyan keltem fel… Hiszen fél-egy órára voltam attól, hogy gépre tegyenek.
Mondtam, hogy élni akarok, és onnantól rohamtempóban javultam, másnap reggel már vidáman ébredtem, három nappal később pedig hazaengedtek, hogy otthon lábadozzak” – emlékezett vissza Pataky.
Pataky Attila története nemcsak a vírus veszélyeire hívja fel a figyelmet, hanem arra is, hogy mennyire fontos az elszántság és a pozitív hozzáállás a gyógyulás során.
Az énekes új perspektívával tért vissza az életbe, hálát érezve mindazért, amit eddig elért, és mindazért, ami még előtte áll. Története inspirációként szolgál mindenkinek, hogy soha ne adják fel, és mindig találjanak okot a küzdelemre.
