Csütörtök este nagy bejelentést tett Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter: 2027. január 1-jétől átlagosan 55 százalékkal csökkennek a vállalkozások által fizetett villamosenergia-rendszerhasználati díjak, miközben a családok villanyszámlája a miniszter szerint nem emelkedik. A Facebook-oldalán közzétett videóban azt mondta, hogy az elmúlt években súlyos aránytalanságok alakultak ki az áramhálózat használatáért fizetett díjakban, mivel a korábbi kormány a költségek jelentős részét a vállalkozásokra terhelte. Ennek következtében a magyar cégek európai összehasonlításban is magas áramárakkal szembesültek. A kormánytól független Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) most felülvizsgálta a díjakat, és új díjszabásról döntött. A miniszter hangsúlyozta, hogy a lakossági díjak is változnak, de a családok nem fizetnek többet, és megmarad a rezsicsökkentett, kilowattóránként 36 forintos áramár – írja az Infostart.
A bejelentés első hallásra egyértelműen jó hírnek tűnik, de a MEKH által közzétett díjtáblázatok ennél árnyaltabb képet mutatnak. A lakossági fogyasztók többségét érintő éves elosztói alapdíj ugyanis 1446 forintról 14 376 forintra, vagyis csaknem a tízszeresére emelkedik. Ezzel párhuzamosan csökkennek a fogyasztás alapján fizetendő díjak, így a kilowattóránként fizetett átviteli díj és az elosztói forgalmi díj. Ha csak a rendszerhasználati díjakat nézzük, akkor a nagyobb fogyasztású háztartások jól járnak, a kisebb fogyasztásúak viszont rosszabbul. A kormány ezért kompenzációt ígér, amely a miniszter szerint a villanyszámlákon is látható lesz. Hogy ez pontosan hogyan működik majd, arról egyelőre kevés részlet ismert, és az ellenzék már kétségbe is vonta, hogy valóban nem nőnek a számlák.
Ebben a cikkben részletesen elmagyarázzuk, mi az a rendszerhasználati díj, és miért fontos, hogy januártól megváltozik. Táblázatban mutatjuk be, hogyan változnak a lakossági díjtételek, és kiszámoljuk, hogy a különböző fogyasztású háztartásoknál mekkora lenne a változás, ha nem lenne kompenzáció. Bemutatjuk, mit ígér a kormány, hogyan működhet a kompenzáció, és mi az, ami még nem dőlt el. Kitérünk arra is, hogy a vállalkozások közül kik járnak igazán jól, és miért nem minden kisvállalkozás számíthat 55 százalékos csökkentésre. Végül összefoglaljuk, mire érdemes figyelnie az első 2027-es villanyszámlán, hogy Ön is pontosan lássa, mennyit fizet, és megkapja-e a beígért kompenzációt.
Röviden: mi változik január 1-jétől?
A legfontosabb változás, hogy 2027. január 1-jétől átalakul az áramhálózat használatáért fizetett díjak szerkezete. A MEKH határozata szerint minden fogyasztói kategóriában egységesen 27 százalékkal, kilowattóránként 3,39 forintról 2,49 forintra csökken az átviteli díj. Az elosztói forgalmi díj a háztartásoknál 6 százalékkal, kilowattóránként 20,01 forintról 18,83 forintra csökken, a vezérelt, vagyis éjszakai árammal fűtő vagy bojlert működtető háztartásoknál pedig 18 százalékkal. A nagyobb vállalkozásoknál a forgalmi díj ennél jóval nagyobb mértékben, 58–80 százalékkal csökken. Ugyanakkor a fogyasztástól független, évente fizetendő elosztói alapdíj a legtöbb háztartásnál csaknem a tízszeresére nő. A díjrendszer tehát nem egyszerűen olcsóbb lesz, hanem átrendeződik: a fix díj nő, a fogyasztás után fizetett díjak csökkennek.
A miniszter szerint mindez a családok számára nem jelent többletkiadást, mert a kormány kompenzálja a változást, és a rezsicsökkentett, kilowattóránként 36 forintos áramár megmarad. Ez azt jelenti, hogy a lakossági fogyasztók az átlagfogyasztásig továbbra is ugyanannyit fizetnek egy kilowattóra áramért, mint eddig. A rendszerhasználati díjak változása a számla részletezésében jelenik majd meg, a kompenzáció pedig a miniszter szerint ugyanitt lesz látható. A vállalkozások számára viszont valódi csökkenést hoz a változás. A kormány szerint ez javítja a magyar cégek versenyképességét, hiszen az energia ára az egyik legfontosabb költségtényező, különösen az ipari termelésben. Az intézkedés hatása tehát kettős: a vállalkozásoknak olcsóbb lesz az áram, a háztartásoknak pedig a kormány ígérete szerint nem lesz drágább.
Fontos azonban látni, hogy a bejelentés két különálló döntésen alapul. Az egyik a MEKH határozata, amely meghatározza a rendszerhasználati díjakat, és amely már nyilvános. A másik a kormány kompenzációja, amelynek a pontos módját és jogszabályi hátterét még nem hozták nyilvánosságra. A MEKH határozatából pontosan kiszámolható, hogyan változnak a díjtételek, de az, hogy a háztartások végül mennyit fizetnek, attól függ, hogyan működik a kompenzáció. Ha valóban úgy, ahogyan a miniszter ígéri, akkor a családok számára semmi nem változik a végösszegben. Ha viszont a kompenzáció csak részleges, vagy nem terjed ki mindenkire, akkor egyes háztartások többet fizethetnek. Ezért különösen fontos lesz figyelni a kompenzációról szóló részletes szabályokra, amelyek várhatóan még az év vége előtt megjelennek.
Mi az a rendszerhasználati díj?
A villanyszámla több részből áll, és ezek közül csak az egyik az, amit magáért az áramért fizetünk. A rendszerhasználati díj azt a költséget fedezi, amely az áram eljuttatásával jár: a nagyfeszültségű átviteli hálózat üzemeltetését, amelyet a MAVIR végez, és a helyi elosztóhálózatok fenntartását, amelyet az áramszolgáltatók, például az E.ON, az MVM Démász, az MVM Émász vagy az Elmű hálózati társaságai végeznek. Ebből fizetik a vezetékek, a transzformátorok és az alállomások karbantartását, a hálózat fejlesztését és a hibaelhárítást. A rendszerhasználati díj tehát a villamosenergia-rendszer működtetésének ára, amelyet minden fogyasztó megfizet, függetlenül attól, hogy melyik kereskedőtől vásárolja az áramot. A díjak mértékét a MEKH évente, határozatban állapítja meg, és ezek január 1-jétől érvényesek.
A rendszerhasználati díj több elemből áll. A legfontosabbak az átviteli díj, amelyet kilowattóránként kell fizetni, az elosztói forgalmi díj, amely szintén a fogyasztás után jár, és az elosztói alapdíj, amelyet a fogyasztástól függetlenül, évente egy fix összegként kell megfizetni csatlakozási pontonként. A nagyobb fogyasztóknál ehhez teljesítménydíj is járul, amely azt fedezi, hogy a hálózatnak a csúcsidőszakban is biztosítania kell a szükséges kapacitást. Létezik meddőenergia-díj is, amely a hálózatra káros, úgynevezett meddő energia miatt jár. A háztartások számára a legfontosabb az alapdíj, az átviteli díj és az elosztói forgalmi díj. Ezek aránya határozza meg, hogy a kis vagy a nagy fogyasztású háztartások fizetnek-e többet a hálózat használatáért, és most éppen ez az arány változik meg jelentősen.
A háztartások többsége egyetemes szolgáltatásban vásárolja az áramot, ami azt jelenti, hogy a villanyszámlájukon szereplő ár hatósági ár, amelyet jogszabály határoz meg. Ez a 36 forintos rezsicsökkentett ár, amely az átlagfogyasztásig érvényes, és amely az energia árát, a rendszerhasználati díjakat és az adókat is magában foglalja. A számlán a rendszerhasználati díj külön sorban szerepel, de a háztartás a teljes hatósági árat fizeti. Ez azért fontos, mert ha a rendszerhasználati díj megváltozik, az nem feltétlenül jelenti azt, hogy a teljes számla is változik: a hatósági ár összetevőit úgy is át lehet rendezni, hogy a végösszeg ugyanannyi maradjon. A miniszter bejelentése valószínűleg erre utal, amikor azt mondja, hogy a lakossági díjak változnak, de a családok nem fizetnek többet. A pontos mechanizmust azonban a kormánynak még jogszabályban kell rögzítenie.
A lakossági díjtételek: így változnak januártól
| Díjtétel (áfa nélkül) | 2026 | 2027. január 1-jétől | Változás |
|---|---|---|---|
| Elosztói alapdíj, általános tarifa (KIF I. és KIF IV.) | 1 446 Ft/év | 14 376 Ft/év | kb. tízszeres |
| Elosztói alapdíj, vezérelt (éjszakai) áram (KIF II.) | 474 Ft/év | 4 740 Ft/év | tízszeres |
| Átviteli díj (minden kategória) | 3,39 Ft/kWh | 2,49 Ft/kWh | −27% |
| Elosztói forgalmi díj, általános tarifa | 20,01 Ft/kWh | 18,83 Ft/kWh | −6% |
| Elosztói forgalmi díj, vezérelt áram | 12,79 Ft/kWh | 10,54 Ft/kWh | −18% |
| Elosztói meddőenergia-díj, általános tarifa | 5,47 Ft/kVArh | 4,53 Ft/kVArh | −17% |
A táblázatból jól látszik a díjrendszer átalakításának lényege. A fogyasztástól független alapdíj a legtöbb háztartásnál csaknem 13 ezer forinttal nő évente, áfa nélkül, a fogyasztás után fizetett díjak viszont kilowattóránként összesen 2,08 forinttal csökkennek. Az átviteli díj 0,90 forinttal, az elosztói forgalmi díj 1,18 forinttal lesz alacsonyabb. Ebből az következik, hogy minél többet fogyaszt egy háztartás, annál nagyobb a megtakarítása a fogyasztás alapú díjakon, és annál inkább ellensúlyozza ez a magasabb alapdíjat. A szakmai számítások szerint a határ évi nagyjából 6216 kilowattóra: aki ennél többet fogyaszt, az pusztán a rendszerhasználati díjakat nézve jobban jár, aki kevesebbet, az rosszabbul. A magyar háztartások döntő többsége azonban ennél jóval kevesebb áramot használ, így a kompenzáció nélkül ők fizetnének többet a hálózat használatáért.
A vezérelt, vagyis éjszakai áramot használó háztartásoknál más a helyzet. Náluk az alapdíj évente 474 forintról 4740 forintra nő, ami áfa nélkül 4266 forintos többletet jelent, a fogyasztás után fizetett díjak viszont kilowattóránként 3,15 forinttal csökkennek, mivel az átviteli díj 0,90, a forgalmi díj pedig 2,25 forinttal lesz alacsonyabb. Ez azt jelenti, hogy a vezérelt árammal működő bojlert vagy hőtárolós kályhát használók esetében a határ évi nagyjából 1350 kilowattóra. Aki ennél többet használ éjszakai áramból, az a rendszerhasználati díjak szintjén is jól jár, aki kevesebbet, az rosszabbul. Mivel a vezérelt áramot jellemzően fűtésre vagy melegvíz-készítésre használják, és ilyenkor a fogyasztás gyakran meghaladja ezt a szintet, sok éjszakai áramot használó háztartás akár kompenzáció nélkül is nyerhet a változáson.
Kinek nőne a számlája kompenzáció nélkül?
Hogy jobban érthető legyen a változás, kiszámoltuk, hogy a különböző fogyasztású háztartásoknál mennyivel változna a rendszerhasználati díj, ha a kormány nem nyújtana kompenzációt. Fontos hangsúlyozni, hogy ezek a számok csak a rendszerhasználati díjak változását mutatják, áfa nélkül, és nem a teljes villanyszámlát. A kormány ígérete szerint a családok a kompenzáció miatt végül nem fizetnek többet. A számítás alapja egyszerű: az alapdíj évente 12 930 forinttal nő, a fogyasztás után fizetett díjak pedig kilowattóránként 2,08 forinttal csökkennek. Egy évente 1200 kilowattórát fogyasztó, egyedül élő idős ember esetében a megtakarítás mindössze 2496 forint, így kompenzáció nélkül évente mintegy 10 400 forinttal, havonta nagyjából 870 forinttal fizetne többet. Egy kis fogyasztású nyaraló vagy hétvégi ház esetében a különbség még nagyobb.
Egy átlagos, évente 2523 kilowattórát fogyasztó háztartás esetében a fogyasztás alapú díjakon elérhető megtakarítás nagyjából 5250 forint, ami az alapdíj 12 930 forintos emelkedéséből csak egy részt ellensúlyoz. Kompenzáció nélkül ez évente körülbelül 7700 forintos, áfával együtt nagyjából 9800 forintos többletet jelentene, ami havonta mintegy 800 forint. Az ellenzéki Fidesz képviselője, Hortay Olivér szerint az átlagfogyasztók így mintegy 10,5 százalékkal fizetnének többet, ami nagyjából megfelel a mi számításunknak is, ha a kompenzációt nem vesszük figyelembe. Egy évente 4000 kilowattórát fogyasztó, nagyobb családi háznál a többlet már csak körülbelül 4600 forint lenne, egy évi 8000 kilowattórát fogyasztó, például hőszivattyúval fűtő háztartás viszont már évente mintegy 3700 forintot takarítana meg.
Ezekből a számokból jól látszik, hogy a díjrendszer átalakítása kompenzáció nélkül a kis fogyasztású háztartásokat, köztük különösen az egyedül élő időseket és a takarékosan élő családokat sújtaná a legjobban. Ez azért különösen érzékeny kérdés, mert éppen ők azok, akik a legkevesebb pénzből élnek, és akik a legjobban odafigyelnek arra, hogy ne fogyasszanak sok áramot. A fix alapdíj ugyanis független attól, hogy valaki mennyit használ, így aki takarékoskodik, az arányaiban többet fizet a hálózat használatáért. Ugyanakkor a magasabb alapdíjnak van szakmai indoka is: a hálózat fenntartásának költsége nagyrészt független attól, hogy egy háztartás mennyi áramot használ, hiszen a vezetéket és a mérőt mindenkinek biztosítani kell. Az energetikai szakértők régóta érvelnek amellett, hogy a hálózati díjakban nagyobb arányt kapjon a fix rész, de ez csak megfelelő kompenzációval lehet igazságos.
Mit ígér a kormány: kompenzáció és a 36 forintos áram
Kapitány István bejelentése szerint a lakossági díjak változnak, de a családok nem fizetnek többet, mivel a kormány kompenzálja a változást. A miniszter szerint a kompenzáció a villanyszámlákon is látható lesz, és továbbra is megmarad a rezsicsökkentett, kilowattóránként 36 forintos áramár. Ez azt jelenti, hogy a háztartások az átlagfogyasztásig, vagyis évente 2523 kilowattóráig, havonta nagyjából 210 kilowattóráig továbbra is 36 forintot fizetnek egy kilowattóra áramért, és ebben az árban a rendszerhasználati díjak is benne vannak. A kormány célja tehát az, hogy a rendszerhasználati díjak átrendeződése ne jelenjen meg a háztartások végső számláján, hanem a hatósági áron belül, a kompenzációval együtt ugyanannyi maradjon a fizetendő összeg. A miniszter ezt a családok rezsivédelmének fenntartásaként mutatta be.
A kompenzáció pontos módjáról még nincs részletes információ, de a szakmai elemzések szerint valószínűleg úgy működik majd, hogy az egyetemes szolgáltatásban vásárló háztartások számára a hatósági árban az energia díját csökkentik, így ellensúlyozva a rendszerhasználati díjak emelkedését. Mivel a lakossági áramár hatósági ár, a kormány jogszabályban határozza meg, hogy annak egyes elemei hogyan alakulnak. Ha az energiadíj annyival csökken, amennyivel a rendszerhasználati díjak összességében nőnek, akkor a háztartás végső számlája valóban nem változik. A miniszter által említett, a számlán látható kompenzáció ugyanakkor arra is utalhat, hogy a számlán külön sorban tüntetik fel a jóváírást. A pontos megoldás a kormány által kiadandó jogszabályokból derül majd ki, amelyeknek még január 1-je előtt meg kell jelenniük, hiszen a MEKH által megállapított új díjak ettől a naptól érvényesek.
Fontos azonban tudni, hogy a kompenzáció kérdése nem egyszerű, hiszen a háztartások nagyon különböző mértékben fogyasztanak, és a díjrendszer változása is különbözőképpen érinti őket. Ha a kormány egy egységes, kilowattóránkénti csökkentéssel kompenzál, akkor azok a háztartások, amelyek kevés áramot fogyasztanak, kevesebb kompenzációt kapnak, mint amennyivel a fix alapdíjuk nő. Ha viszont a kompenzáció is fix összegű, vagyis minden háztartás ugyanannyi jóváírást kap, akkor a fix díj emelkedését teljes mértékben ellensúlyozhatja. A miniszter kijelentése, miszerint a családok nem fizetnek többet, arra utal, hogy a kormány az utóbbi irányba gondolkodik, de ezt a jogszabályok fogják eldönteni. Addig is érdemes óvatosan kezelni mind a kormányzati ígéreteket, mind az ellenzéki számításokat, hiszen a végső hatás a kompenzáció részletein múlik.
Mi még a nyitott kérdés?
Bár a MEKH határozata már nyilvános, és a díjtételek pontosan ismertek, számos kérdésre csak a kormány által kiadandó jogszabályok adnak majd választ. Ezek a kérdések közvetlenül befolyásolják, hogy a háztartások mennyit fizetnek 2027-ben:
- Hogyan működik a kompenzáció: fix összegű jóváírás lesz, vagy a kilowattóránkénti energiadíjat csökkentik?
- Kire terjed ki: csak az egyetemes szolgáltatásban vásárló háztartásokra, vagy mindenkire, aki lakossági tarifán van?
- Mi a helyzet az átlag feletti fogyasztással: a piaci áron elszámolt részre is vonatkozik-e a kompenzáció?
- Hogyan jelenik meg a számlán: külön sorban tüntetik fel, vagy beépül a hatósági árba?
- Mi történik a nyaralókkal, hétvégi házakkal: ott is kompenzálják a tízszeres alapdíjat?
- Mennyibe kerül a kompenzáció, és ki fizeti: a költségvetés, vagy a hálózati társaságok?
Ezek közül talán a legfontosabb kérdés, hogy a kompenzáció kiterjed-e a nyaralókra, a hétvégi házakra és az olyan ingatlanokra, ahol nagyon kevés áramot használnak. Ezekben az esetekben ugyanis a tízszeres alapdíj aránytalanul nagy terhet jelentene, hiszen egy alig használt nyaraló esetében az alapdíj akár a teljes villanyszámla nagy részét is kiteheti. Ugyancsak fontos kérdés, hogy mi a helyzet azokkal a kisvállalkozásokkal, amelyek a háztartásokkal azonos tarifán vásárolják az áramot, de nem jogosultak a rezsicsökkentett árra. Ezekről a kérdésekről a kormány egyelőre nem adott részletes tájékoztatást, ezért érdemes figyelni a következő hetekben megjelenő jogszabályokat, valamint a MEKH és az áramszolgáltatók közleményeit. A kompenzáció részletei várhatóan december folyamán válnak ismertté.
Vállalkozások: kinek csökken valóban 55 százalékkal?
A bejelentés legfontosabb nyertesei a vállalkozások, különösen a nagyobb, ipari fogyasztók. A MEKH határozata szerint az ipari felhasználók elosztói és átviteli díjai 43–55 százalékkal csökkennek, a miniszter által említett átlagosan 55 százalékos csökkenés tehát a nagyobb fogyasztókra vonatkozik. A legnagyobb változás az elosztói forgalmi díjban történik, amely a nagyobb méretkategóriákban 58–80 százalékkal csökken. Emellett az elosztói teljesítménydíj 4–30 százalékkal, a meddőenergia-díj pedig 17 százalékkal csökken, az átviteli díj pedig minden kategóriában 27 százalékkal lesz alacsonyabb. Ez egy nagy ipari fogyasztó számára évente akár több tízmillió, egyes esetekben százmilliós nagyságrendű megtakarítást is jelenthet, ami jelentősen javíthatja a versenyképességét az európai piacokon.
A kormány szerint erre a változásra azért volt szükség, mert az elmúlt években a magyar vállalkozások európai összehasonlításban is magas áramárakkal szembesültek. A miniszter úgy fogalmazott, hogy a korábbi kormány a hálózati költségek jelentős részét a vállalkozásokra terhelte, miközben a háztartások a rezsicsökkentés miatt a valós költségeknél kevesebbet fizettek. Ez a magyar ipar, különösen az energiaigényes ágazatok, például a vegyipar, a fémfeldolgozás, az élelmiszeripar és a gépgyártás számára komoly versenyhátrányt jelentett. A magas energiaár a beruházásokat is visszafogta, hiszen a külföldi befektetők a telephely kiválasztásakor az energia árát is figyelembe veszik. A kormány várakozása szerint a díjcsökkentés javítja a magyar cégek versenyképességét, ösztönzi a beruházásokat, és hosszabb távon munkahelyeket is teremthet.
Érdemes ugyanakkor megjegyezni, hogy a nem lakossági fogyasztók rendszerhasználati díjait már 2024 januárjában is jelentősen csökkentették. A MEKH akkori határozata szerint a nem lakossági fogyasztók által fizetett átviteli díj átlagosan 30 százalékkal, az elosztási díjak pedig feszültségszinttől függően 7–68 százalékkal csökkentek, ami összességében 32–52 százalékos díjmérséklést jelentett. A mostani csökkentés tehát egy korábban megkezdett folyamat folytatásának is tekinthető, amely a vállalkozások hálózati terheinek mérséklését célozza. A kormány szerint azonban a korábbi lépések nem voltak elegendők, és a magyar cégek energiaköltségei továbbra is magasak maradtak. Az, hogy a mostani csökkentés mennyire javítja majd a versenyképességet, attól is függ, hogyan alakulnak a nagykereskedelmi áramárak, amelyek a vállalkozások számláinak nagyobb részét teszik ki.
A vállalkozások számára a változás január 1-jétől közvetlenül megjelenik a számlán, hiszen ők nem hatósági áron, hanem piaci alapon vásárolják az áramot, és a rendszerhasználati díjakat a kereskedő továbbszámlázza nekik. Ez azt jelenti, hogy egy közepes vagy nagy vállalkozás a januári számlájától kezdve kevesebbet fizet a hálózat használatáért, függetlenül attól, hogy melyik kereskedőtől vásárolja az áramot. A megtakarítás mértéke a fogyasztás nagyságától, a feszültségszinttől és a lekötött teljesítménytől függ. A nagyfeszültségen vagy középfeszültségen vételező ipari fogyasztók a legnagyobb nyertesek, hiszen náluk a forgalmi díj csökkenése a legnagyobb. A vállalkozásoknak érdemes áttekinteniük a 2027-es díjakat, és szükség esetén energetikai tanácsadóval kiszámíttatni, mekkora megtakarításra számíthatnak, valamint hogy érdemes-e a lekötött teljesítményüket módosítani.
A nagyobb vállalkozások számára 2027-től egy másik változás is életbe lép, amely már 2024-ben bekerült a szabályozásba, de hatálybalépését 2027. január 1-jére halasztották. Az idősoros elszámolású, vagyis jellemzően a nagyobb, közép- és nagyfeszültségen vételező felhasználóknál megváltozik a lekötött teljesítménydíj számítása, és egy minimális teljesítménydíjat a kapacitás tényleges használatától függetlenül is meg kell fizetni. Ennek oka, hogy az elosztóknak folyamatosan biztosítaniuk kell a hálózati kapacitást, akkor is, ha a felhasználó azt éppen nem használja ki. Ez a szabály a háztartásokat és a kisebb fogyasztókat nem érinti, hiszen náluk nincs teljesítménydíj. Az érintett vállalkozásokat az elosztók levélben tájékoztatják a változásról, ezért érdemes figyelni ezekre a levelekre, és szükség esetén módosítani a lekötött teljesítményt.
Kisvállalkozások: nem mindenki nyer
Fontos tudni, hogy a beharangozott 55 százalékos csökkenés nem vonatkozik minden vállalkozásra egyformán. Sok kisvállalkozás, például kisebb üzletek, fodrászatok, irodák vagy műhelyek, ugyanazon a kisfeszültségű, úgynevezett KIF I. tarifán vásárolja az áramot, mint a háztartások. Számukra ugyanazok a díjtételek érvényesek, mint a lakossági fogyasztóknak: az alapdíj csaknem a tízszeresére nő, a forgalmi díj csak 6 százalékkal, az átviteli díj pedig 27 százalékkal csökken. Ez azt jelenti, hogy egy kisvállalkozás a rendszerhasználati díjak szintjén csak akkor jár jobban, ha évente több mint 6216 kilowattóra áramot fogyaszt. Egy kisebb üzlet vagy iroda esetében ez nem ritka, de egy kis fogyasztású vállalkozás, például egy egyszemélyes iroda vagy egy ritkán használt műhely, akár rosszabbul is járhat.
A kisvállalkozások helyzetét az is nehezíti, hogy ők nem jogosultak a rezsicsökkentett, 36 forintos lakossági áramárra, és a miniszter által beígért lakossági kompenzáció várhatóan rájuk sem vonatkozik. Számukra tehát a rendszerhasználati díjak változása közvetlenül megjelenik a számlán, a kompenzáció nélkül. Egy évente 3000 kilowattórát fogyasztó kisvállalkozás esetében a fogyasztás alapú díjakon elérhető megtakarítás nagyjából 6240 forint, az alapdíj emelkedése pedig 12 930 forint, így összességében évente mintegy 6700 forinttal, áfa nélkül, többet fizetne a hálózat használatáért. Ez nem jelentős összeg, de jól mutatja, hogy a vállalkozások számára beharangozott csökkentés elsősorban a nagyobb fogyasztókat érinti. A kisvállalkozóknak érdemes megnézniük, melyik tarifán vásárolják az áramot, és hogy a fogyasztásuk alapján nyernek vagy veszítenek a változással.
Miért most, és mit mond az ellenzék?
A kormány szerint a díjrendszer átalakítása az átláthatóbb és igazságosabb tarifarendszer kialakítását szolgálja. A miniszter úgy fogalmazott, hogy az olcsóbb energia nemcsak a háztartásoknak fontos, hanem a magyar gazdaság versenyképességének is. A kormány hangsúlyozta, hogy a díjakról a kormánytól független MEKH döntött, amely a hálózati társaságok költségeinek felülvizsgálata alapján állapította meg az új díjakat. A MEKH honlapján közzétett dokumentumok tartalmazzák a 2027. január 1-jétől hatályos díjtételeket és a díjak alapjául szolgáló költségeket is. A díjrendszer átalakításának szakmai háttere az, hogy a hálózat fenntartásának költségei nagyrészt függetlenek attól, hogy egy fogyasztó mennyi áramot használ, ezért a szabályozó a fix díjelemek arányát növelte, a fogyasztás alapú díjakét pedig csökkentette.
Az ellenzék ugyanakkor kétségbe vonja, hogy a háztartások valóban nem fizetnek többet. Hortay Olivér, a Fidesz országgyűlési képviselője egy Facebook-videóban arról beszélt, hogy a kormány ígéretével ellentétben jövőre emelkedhetnek a lakossági villanyszámlák. Szerinte az elosztói alapdíj közel tízszeresére nő, a változó díjak csak kis mértékben csökkennek, így a háztartások többségének összességében nőnek a költségei, az átlagfogyasztók mintegy 10,5 százalékkal, a kisebb fogyasztású háztartások pedig ennél is nagyobb mértékben fizethetnek többet. A Fidesz számítása a rendszerhasználati díjak változásán alapul, és nem veszi figyelembe a kormány által beígért kompenzációt, amelynek részleteit még nem hozták nyilvánosságra. A kormány álláspontja szerint a kompenzáció miatt a családok végső számlája nem változik.
A két álláspont közötti különbség tehát a kompenzáció kérdésén múlik. Ha a kormány a beígért módon, teljes mértékben kompenzálja a háztartásokat, akkor a családok valóban nem fizetnek többet, és a vállalkozások díjcsökkentését a háztartások nem érzik meg. Ha viszont a kompenzáció csak részleges, vagy nem terjed ki minden háztartásra, akkor az ellenzék aggodalmai megalapozottak lehetnek. Azt is érdemes figyelembe venni, hogy a kompenzációnak ára van: ha a háztartások hatósági árában az energiadíjat csökkentik, akkor ezt valakinek finanszíroznia kell, akár a költségvetésnek, akár az állami energiacégeknek. Az, hogy ennek mekkora a költsége, és ki viseli, egyelőre nem ismert. A következő hetekben megjelenő jogszabályok fogják eldönteni, kinek van igaza, és a háztartások az első 2027-es számlájukon láthatják majd a tényleges hatást.
Mit jelent ez a háztartások számára a gyakorlatban?
A háztartások számára a legfontosabb üzenet az, hogy a kormány ígérete szerint a villanyszámla végösszege januártól nem változik, és a 36 forintos rezsicsökkentett ár az átlagfogyasztásig megmarad. Ez azt jelenti, hogy aki eddig havonta nagyjából ugyanannyit fizetett az áramért, az a kormány ígérete szerint jövőre is ugyanannyit fizet majd. A számla részletezésében azonban változások lehetnek: a rendszerhasználati díjak más összegben szerepelnek majd, és a miniszter szerint a kompenzáció is külön látható lesz. Aki figyelmesen olvassa a villanyszámláját, annak érdemes lesz összevetnie a januári vagy februári számlát a korábbiakkal, hogy lássa, a végösszeg valóban nem változott-e. Ha azonos fogyasztás mellett magasabb összeget kell fizetnie, érdemes az áramszolgáltatónál érdeklődnie, hogy megkapta-e a kompenzációt.
Azok számára, akik átlag feletti áramot fogyasztanak, vagyis évente több mint 2523 kilowattórát, az átlag feletti részért továbbra is a magasabb, úgynevezett lakossági piaci árat kell fizetniük. Kérdés, hogy a rendszerhasználati díjak csökkenése megjelenik-e ebben a magasabb árban, hiszen a fogyasztás alapú díjak csökkenése elvileg a nagyobb fogyasztóknak kedvez. Erre a kérdésre is a kormány által kiadandó jogszabályok adnak majd választ. A hőszivattyúval vagy elektromos fűtéssel rendelkező háztartások, valamint az elektromos autót otthon töltők számára a változás kedvező lehet, hiszen náluk a fogyasztás jóval meghaladja a 6216 kilowattórás határt. Számukra a fogyasztás alapú díjak csökkenése akkor is előnyös, ha a kompenzáció nem terjed ki rájuk, és az átlag feletti fogyasztásuk ára is mérséklődhet.
A kis fogyasztású háztartások, különösen az egyedül élő idősek és a nyaralótulajdonosok számára a legfontosabb kérdés az, hogy a kompenzáció valóban teljes mértékben ellensúlyozza-e a tízszeres alapdíjat. Ha igen, akkor számukra sem változik semmi, ha viszont a kompenzáció kilowattóránként működik, akkor a kis fogyasztású háztartások rosszabbul járhatnak. Egy alig használt nyaraló esetében az alapdíj akár évi 18 ezer forint is lehet áfával együtt, ami jelentős teher lehet, ha nem kompenzálják. Ezért különösen fontos lesz figyelni, hogy a kompenzáció kiterjed-e a nyaralókra és a hétvégi házakra is. Aki több ingatlannal rendelkezik, amelyekben külön villanyóra van, annak érdemes átgondolnia, hogy minden mérőre szüksége van-e, hiszen az alapdíjat csatlakozási pontonként kell fizetni.
A vezérelt, éjszakai áramot használó háztartások helyzete külön figyelmet érdemel. Náluk az alapdíj ugyancsak tízszeresére nő, de a fogyasztás alapú díjak nagyobb mértékben, kilowattóránként 3,15 forinttal csökkennek, így évi nagyjából 1350 kilowattóra fölött már a rendszerhasználati díjak szintjén is jól járnak. Egy éjszakai árammal működő villanybojler évente jellemzően ennél többet fogyaszt, így a legtöbb vezérelt árammal rendelkező háztartás a változás nyertese lehet. Ugyanakkor aki a vezérelt mérőt már alig használja, például mert a bojlert gázkazánra cserélte, de a mérő megmaradt, annak érdemes átgondolnia, hogy szüksége van-e még rá, hiszen a magasabb alapdíjat a használattól függetlenül fizetni kell. A vezérelt mérő megszüntetéséről az áramszolgáltatónál lehet érdeklődni, de előtte érdemes kiszámolni, hogy valóban megéri-e.
Mire figyeljen az első 2027-es villanyszámlán?
Mivel a változások január 1-jétől lépnek életbe, a háztartások az első 2027-es villanyszámlájukon láthatják majd a tényleges hatást. Aki havonta, átalány alapján fizet, annak a januári vagy februári részszámlán, aki pedig éves elszámolású, annak a következő elszámoló számlán jelenik meg a változás. Az alábbiakra érdemes odafigyelni:
- A végösszeg: azonos fogyasztás mellett nem lehet magasabb, mint korábban, ha a kompenzáció a beígért módon működik.
- A rendszerhasználati díjak sora: itt jelenik meg a magasabb alapdíj és az alacsonyabb forgalmi díj.
- A kompenzáció: a miniszter szerint a számlán is látható lesz, ezért keresse a jóváírást vagy a kompenzációt jelző sort.
- A kilowattóránkénti ár: az átlagfogyasztásig továbbra is 36 forintnak kell lennie.
- Ha eltérést tapasztal: forduljon az áramszolgáltató ügyfélszolgálatához, és kérjen magyarázatot.
Ha a számlán eltérést tapasztal, vagy nem érti a változásokat, ne habozzon az áramszolgáltatóhoz fordulni. Az áramszolgáltatók ügyfélszolgálatai telefonon, online és személyesen is tájékoztatást adnak a számlák részleteiről. Érdemes elmenteni vagy megőrizni a korábbi számlákat, hogy össze tudja vetni őket az új számlával. Ha a kompenzáció nem jelenik meg, vagy a végösszeg azonos fogyasztás mellett magasabb, panaszt is tehet az áramszolgáltatónál, és ha nem kap kielégítő választ, a MEKH-hez is fordulhat. A következő hetekben várhatóan a kormány, a MEKH és az áramszolgáltatók is részletes tájékoztatást adnak a változásokról, ezért érdemes figyelni a híreket, és a megbízható forrásokból tájékozódni.













