Megállapodtak a 2027-es minimálbérről! Ezeket a számokat nem láttuk jönni!

Hirdetés

Megszületett a megállapodás a 2027-es minimálbérről és garantált bérminimumról. A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) ülésén a munkáltatók, a munkavállalók és a kormány képviselői megegyeztek abban, hogy a minimálbér bruttó összege 2027. január 1-jétől 7,5 százalékkal, 347 ezer forintra, a garantált bérminimum pedig 6,1 százalékkal, 396 ezer forintra emelkedik. A bejelentést Kármán András pénzügyminiszter és Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi miniszter tette közzé közös Facebook-bejegyzésében, amelyben azt is jelezték, hogy a megállapodást a jövő héten írják alá. A bruttó emelés első ránézésre szerényebbnek tűnhet, mint az elmúlt években megszokott, a nettó kereset azonban a januártól tervezett adójóváírás miatt jóval nagyobb mértékben nőhet – írja az Index.

A tervezett adójóváírással együtt a nettó minimálbér havi közel 37 ezer forinttal, 17,2 százalékkal, a garantált bérminimum nettója pedig mintegy 33 ezer forinttal, 13,3 százalékkal lehet magasabb 2026-hoz képest. Ez azt jelenti, hogy a minimálbéren dolgozók januártól havonta nagyjából 251,6 ezer forintot vihetnek haza, a garantált bérminimumot keresők pedig mintegy 281,2 ezer forintot. A 2025-ös nettó összegekhez képest a növekedés még látványosabb: a minimálbér nettója két év alatt havonta több mint 58 ezer, a garantált bérminimumé pedig mintegy 49 ezer forinttal nő. Fontos azonban tudni, hogy ezek a számok csak akkor érvényesek, ha a parlament elfogadja az adójóváírást, és csak azokra vonatkoznak, akik semmilyen más személyijövedelemadó-kedvezményt nem vesznek igénybe.

Hirdetés

Ebben a cikkben részletesen bemutatjuk, mit tartalmaz a megállapodás, és kik kapják a minimálbért, illetve a garantált bérminimumot. Elmagyarázzuk, hogyan működik az új adójóváírás, és miért nő a nettó bér jóval nagyobb mértékben, mint a bruttó. Táblázatban mutatjuk meg a bruttó és nettó összegek alakulását 2025 és 2027 között. Kitérünk arra, miért alacsonyabb az új bruttó minimálbér, mint amit a korábbi, hároméves megállapodás előírt, és mit jelent a változás a munkáltatók számára. Megnézzük azt is, mennyivel nő a nettó bére annak, aki a minimálbérnél többet keres, és összegyűjtöttük, milyen más juttatások és járulékok igazodnak a minimálbérhez, a táppénztől a GYED-en át a vállalkozók járulékaiig.

A megállapodás röviden

A megállapodás legfontosabb pontja, hogy 2027. január 1-jétől a minimálbér bruttó összege a jelenlegi 322 800 forintról 347 000 forintra, a garantált bérminimum pedig 373 200 forintról 396 000 forintra emelkedik. A minimálbér tehát havonta bruttó 24 200, a garantált bérminimum 22 800 forinttal lesz magasabb. A bejelentés szerint a kormány a tárgyalások során arra törekedett, hogy egyensúlyt teremtsen a munkavállalói jövedelmek érdemi növelése és a vállalkozások teherviselő képességének megőrzése között. A megoldás lényege az, hogy a bruttó bér mérsékeltebben nő, így a munkáltatók terhei kezelhetők maradnak, a nettó bér viszont az adójóváírás miatt jelentősen emelkedik. A kormány ezt úgy fogalmazta meg, hogy a bruttó bérek mérsékeltebb emelkedése a gazdaságilag sérülékenyebb munkáltatók számára is kezelhetőbb többletterhet jelent.

A két miniszter bejegyzése szerint a megállapodás a kezdetben jelentősen eltérő munkáltatói és munkavállalói álláspontok közelítése eredményeként jött létre. A munkáltatók a gyenge gazdasági növekedés miatt mérsékelt emelést szerettek volna, a szakszervezetek viszont érdemi reálbér-növekedést követeltek. A végeredmény egy háromoldalú megállapodás lett, amely a kormány szerint egyszerre szolgálja a munkavállalók vásárlóerejének növekedését, a foglalkoztatás stabilitását és a szabályozás széles körű társadalmi legitimációját. A felek azt is vállalták, hogy az idei év lezárása után közösen dolgoznak egy középtávú, képletalapú megállapodáson, amely a nominális bérek gazdasági teljesítőképességhez igazodó, ugyanakkor méltányos meghatározását garantálná. Ez azt jelenti, hogy a jövőben a minimálbér emelését egy előre rögzített képlet alapján határozhatják meg, ami kiszámíthatóbbá tenné a bérek alakulását.

A megállapodás aláírása a jövő héten várható, ezt követően a kormány rendeletben hirdeti ki az új minimálbért és garantált bérminimumot. A minimálbér-rendelet tartalmazza majd a heti, napi és órabérek pontos összegét is. A jelenlegi arányok alapján a minimálbér órabére nagyjából 1995 forint, a garantált bérminimumé körülbelül 2276 forint lehet, de a pontos összegeket a rendelet rögzíti. Az adójóváírás egy külön törvényjavaslat része, amelyet a parlament a 2027-es adócsomaggal együtt tárgyal. Ha a parlament elfogadja, akkor január 1-jétől a munkáltatók automatikusan érvényesítik a bérszámfejtésben, a munkavállalóknak ehhez semmit nem kell tenniük. Így a januári fizetésben, amelyet a legtöbben február elején kapnak meg, már megjelenhet a magasabb nettó összeg.

Ki kapja a minimálbért, és ki a garantált bérminimumot?

A minimálbér, hivatalos nevén a kötelező legkisebb munkabér, az a legalacsonyabb bér, amelyet egy teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalónak ki kell fizetni Magyarországon, függetlenül attól, hogy milyen munkát végez. A garantált bérminimum, amelyet sokan szakmunkás-minimálbérnek is neveznek, azoknak a munkavállalóknak jár, akiknek a munkaköre legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel. Fontos, hogy nem a munkavállaló végzettsége, hanem a munkakör követelménye számít: ha valaki diplomás, de olyan munkát végez, amelyhez nem kell középfokú végzettség, akkor neki elég a minimálbért fizetni. Ha viszont a munkakör érettségit vagy szakmát kíván, akkor a munkáltató legalább a garantált bérminimumot köteles megadni. A korábbi becslések szerint a két bérminimum összesen mintegy egymillió embert érint közvetlenül.

A korábbi évek adatai alapján a minimálbért nagyjából 200–250 ezer ember, a garantált bérminimumot pedig mintegy 700–750 ezer ember kapja. A garantált bérminimumot keresők tehát jóval többen vannak, hiszen a legtöbb munkakör, például a bolti eladó, a szakmunkás, az ápolási asszisztens vagy az adminisztrátor, középfokú végzettséget igényel. A minimálbér-emelés hatása azonban ennél is szélesebb körű, hiszen a bérminimumok emelkedése a közvetlenül felettük lévő béreket is felfelé tolja. Ha egy munkáltató a legalacsonyabb béreket emeli, akkor általában a kicsit magasabb béreket is emelnie kell, hogy megmaradjon a különbség a tapasztaltabb és a kezdő munkavállalók bére között. Ezért a minimálbér-emelés valójában jóval több mint egymillió ember fizetését befolyásolja, különösen azokban az ágazatokban, ahol sokan dolgoznak alacsony bérért.

A minimálbér és a garantált bérminimum a részmunkaidőben dolgozókra is vonatkozik, de náluk a munkaidővel arányosan kell számolni. Ha valaki napi négy órában dolgozik, akkor a minimálbér felét, vagyis 2027-ben havi bruttó 173 500 forintot kell legalább megkapnia. A minimálbér a közszférában dolgozókra is vonatkozik, bár náluk a bérezést sokszor külön szabályok, illetmény- vagy bértáblák határozzák meg. Ha ezek alapján a bér alacsonyabb lenne a minimálbérnél vagy a garantált bérminimumnál, akkor a különbözetet ki kell egészíteni. A közfoglalkoztatottakra viszont külön, alacsonyabb bérek vonatkoznak, amelyeket a kormány külön rendeletben határoz meg, így rájuk a most bejelentett összegek nem vonatkoznak. Aki közfoglalkoztatottként dolgozik, annak a közfoglalkoztatási bér változásáról később érkezik majd döntés.

Hirdetés



Hogyan működik az adójóváírás?

A nettó bér jelentős növekedésének kulcsa a 2027-től tervezett adójóváírás, amely a 2027-es adócsomag része. A személyi jövedelemadó kulcsa továbbra is 15 százalék marad, de a munkabér adóját egy új kedvezmény, az adójóváírás csökkenti. A törvényjavaslat szerint a havi adójóváírás a minimálbérig a bér 6 százaléka, a minimálbér felett pedig a minimálbér 6 százaléka, csökkentve a minimálbért meghaladó bérrész 6 százalékával. Ez azt jelenti, hogy a minimálbéren dolgozók tényleges személyijövedelemadó-terhe 15 százalék helyett 9 százalék lesz. A minimálbérnél magasabb béreknél az adójóváírás fokozatosan csökken, és a minimálbér kétszeresénél, vagyis 2027-ben havi bruttó 694 ezer forintnál teljesen elfogy. Aki ennél többet keres, annak a nettó bére az adójóváírás miatt nem változik.

A 2027-es minimálbér esetében az adójóváírás összege havonta 20 820 forint, ami a 347 ezer forintos bruttó bér 6 százaléka. A személyi jövedelemadó így 52 050 forint helyett 31 230 forint lesz. A 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulék, amely 64 195 forint, nem változik. A nettó minimálbér így 347 000 forintból levonva a 31 230 forint szja-t és a 64 195 forint járulékot, 251 575 forint. Ha nem lenne adójóváírás, a nettó minimálbér csak 230 755 forint lenne, vagyis az adójóváírás havonta több mint 20 ezer forinttal növeli a minimálbéresek nettó keresetét. Ez a jóváírás azért különösen jelentős, mert a minimálbéres nettó növekedésének nagyobbik része nem a bruttó emelésből, hanem az adócsökkentésből származik, és ezt az állam finanszírozza, nem a munkáltató.

A garantált bérminimum esetében az adójóváírás már kisebb, hiszen a 396 ezer forintos bér meghaladja a minimálbért. A számítás szerint a minimálbér 6 százaléka, vagyis 20 820 forint csökken a minimálbér feletti, 49 ezer forintos bérrész 6 százalékával, azaz 2940 forinttal, így az adójóváírás havonta 17 880 forint. A személyi jövedelemadó így 59 400 forint helyett 41 520 forint, a 18,5 százalékos járulék pedig 73 260 forint. A nettó garantált bérminimum így 281 220 forint. Adójóváírás nélkül ez 263 340 forint lenne. A munkáltató az adójóváírást automatikusan érvényesíti a bérszámfejtésben, hacsak a munkavállaló írásban nem kéri ennek mellőzését. Ilyen kérésre akkor lehet szükség, ha valakinek több munkahelye van, és az összes jövedelme meghaladja a minimálbér kétszeresét, mert ilyenkor az év végén vissza kellene fizetnie a jogosulatlanul igénybe vett kedvezményt.

Táblázat: a bruttó és nettó minimálbér 2025 és 2027 között

2025 2026 2027 (adójóváírással)
Minimálbér, bruttó 290 800 Ft 322 800 Ft 347 000 Ft
Minimálbér, nettó 193 382 Ft 214 662 Ft 251 575 Ft
Garantált bérminimum, bruttó 348 800 Ft 373 200 Ft 396 000 Ft
Garantált bérminimum, nettó 231 952 Ft 248 178 Ft 281 220 Ft

A táblázatból jól látszik, hogy a nettó bér 2027-ben jóval nagyobb mértékben nő, mint a bruttó. A minimálbér bruttó összege 7,5 százalékkal emelkedik, a nettója viszont 17,2 százalékkal, 214 662 forintról 251 575 forintra, ami havonta 36 913 forintos növekedést jelent. A garantált bérminimum bruttója 6,1 százalékkal, a nettója 13,3 százalékkal nő, 248 178 forintról 281 220 forintra, ami havonta 33 042 forinttal több. Éves szinten a minimálbéresek nettó keresete mintegy 443 ezer, a garantált bérminimumot keresőké pedig mintegy 397 ezer forinttal lesz magasabb, mint 2026-ban. A 2025-ös adatokhoz képest a növekedés még nagyobb: a nettó minimálbér két év alatt havonta 58 193 forinttal, a garantált bérminimum nettója pedig 49 268 forinttal nő. A nettó összegek a kedvezmények nélküli, egyedülálló munkavállalókra vonatkoznak.

Ez a táblázat azt is jól mutatja, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum közötti különbség a nettó béreknél csökken. 2026-ban a két bérminimum nettója között havonta 33 516 forint volt a különbség, 2027-ben ez 29 645 forintra mérséklődik. Ennek oka, hogy az adójóváírás a minimálbéreseknek többet ad, mint a garantált bérminimumot keresőknek, hiszen a minimálbér felett fokozatosan csökken. Ez szándékos döntés, hiszen a kormány célja az, hogy a legalacsonyabb keresetűek járjanak a legjobban. Ugyanakkor ez a szakmunkások és a középfokú végzettséget igénylő munkakörökben dolgozók körében elégedetlenséget is okozhat, hiszen az ő bérük és a betanított munkát végzők bére közötti különbség csökken. A szakszervezetek már korábban is jelezték, hogy fontosnak tartják a végzettséghez kötött bérkülönbségek megőrzését.

Miért kisebb a bruttó emelés, mint a korábbi tervekben?

A mostani megállapodás megértéséhez érdemes visszatekinteni a korábbi évekre. 2024 novemberében az előző kormány idején a VKF tagjai hároméves bérmegállapodást kötöttek, amely szerint a minimálbér 2025-ben 9 százalékkal, 290 800 forintra, 2026-ban 13 százalékkal, 328 600 forintra, 2027-ben pedig 14 százalékkal, 374 600 forintra emelkedett volna. A megállapodás azonban feltételekhez volt kötve, és a gazdasági növekedés elmaradása miatt már 2026-ban sem teljesült: a minimálbér végül nem 13, hanem 11 százalékkal, 322 800 forintra nőtt. Az új kormány idén nyáron a VKF-fel egyetértésben arra jutott, hogy a hároméves megállapodást a makrogazdasági körülmények és a tényadatok változására tekintettel felül kell vizsgálni. Az eredeti, 374 600 forintos 2027-es összeg így elérhetetlenné vált, és most egy alacsonyabb, 347 ezer forintos összegben állapodtak meg.

Első ránézésre úgy tűnhet, hogy a munkavállalók rosszabbul járnak, hiszen a mostani bruttó minimálbér több mint 27 ezer forinttal alacsonyabb annál, amit a korábbi megállapodás 2027-re előírt. A nettó összegeket nézve azonban más a helyzet. Ha a minimálbér a korábbi terv szerint 374 600 forintra emelkedett volna, adójóváírás nélkül a nettója nagyjából 249 100 forint lett volna. A mostani, 347 ezer forintos minimálbér nettója viszont az adójóváírással 251 575 forint, vagyis valamivel több, mint amennyi a korábbi terv szerint járt volna. A munkavállaló tehát nettóban nem jár rosszabbul, a munkáltatónak viszont jóval kevesebbe kerül a dolgozója. A különbséget az állam állja az adójóváírással, vagyis a bérnövekedés egy részét a költségvetés finanszírozza a munkáltatók helyett.

Ez a megoldás azért lehet vonzó a kormány számára, mert egyszerre tudja növelni a munkavállalók nettó keresetét és csökkenteni a vállalkozások bérterheit. A gyenge gazdasági növekedés idején a nagy bruttó béremelés sok kisvállalkozást nehéz helyzetbe hozott volna, különösen a vidéki, alacsony termelékenységű ágazatokban, ahol a minimálbéresek aránya magas. Ha a munkáltatók nem tudják kigazdálkodni a béremelést, akkor elbocsátásokra, a munkaidő csökkentésére vagy a feketefoglalkoztatás növekedésére lehet számítani. A mérsékeltebb bruttó emelés ezt a kockázatot csökkenti. Ugyanakkor az adójóváírásnak ára van a költségvetés számára: a kormány számításai szerint a minimálbér kétszereséig érvényes adócsökkentés mintegy 2,5 millió munkavállalót érint, és összesen nagyjából 250 milliárd forintba kerül évente.

A szakértők véleménye megoszlik arról, hogy jó irány-e, ha a bérnövekedést részben adócsökkentéssel finanszírozzák. A támogatók szerint ez a megoldás javítja a foglalkoztatás esélyeit, hiszen a munkáltatók számára nem nő drasztikusan a munkaerő költsége, miközben a munkavállalók jelentős nettó béremelést kapnak. Az alacsony keresetűek adóterhének csökkentése nemzetközi összehasonlításban is indokolt lehet, hiszen Magyarországon a legalacsonyabb béreket is viszonylag magas adó- és járulékteher sújtja. A kritikusok viszont arra figyelmeztetnek, hogy az adójóváírás a költségvetés bevételeit csökkenti, és ha a gazdasági helyzet romlik, nehéz lehet fenntartani. Azt is kifogásolják, hogy a bruttó bérek mérsékelt emelése hosszabb távon a nyugdíjakra és a bruttó bérhez kötött ellátásokra is hatással van, hiszen ezek a bruttó keresetből számítódnak, nem a nettóból.

Mit jelent a változás a munkáltatóknak?

A munkáltatók számára a legfontosabb kérdés, hogy mennyivel nő a munkaerő költsége. A bruttó bér mellett a munkáltató 13 százalékos szociális hozzájárulási adót is fizet, így egy minimálbéres munkavállaló teljes bérköltsége 2026-ban havonta 364 764 forint volt, 2027-ben pedig 392 110 forint lesz. Ez havonta 27 346 forintos, évente mintegy 328 ezer forintos többletköltséget jelent dolgozónként. A garantált bérminimumot keresők esetében a teljes bérköltség havonta 421 716 forintról 447 480 forintra nő, ami havonta 25 764 forintos, évente mintegy 309 ezer forintos többletet jelent. Egy tízfős, minimálbéres dolgozókat foglalkoztató kisvállalkozás számára ez évente több mint 3,2 millió forintos többletköltséget jelent, ami nem kevés, de jóval kisebb annál, mint ami a korábbi, 374 600 forintos minimálbér mellett jelentkezett volna.

A korábbi hároméves megállapodás szerinti, 374 600 forintos minimálbér esetén a munkáltató teljes bérköltsége havonta 423 298 forint lett volna, vagyis a mostani megállapodás dolgozónként havonta több mint 31 ezer forinttal, évente mintegy 374 ezer forinttal kevesebb terhet jelent a munkáltatóknak. Ez különösen a munkaerő-intenzív ágazatokban, például a kereskedelemben, a vendéglátásban, a takarításban, a mezőgazdaságban és a feldolgozóipar egyes területein dolgozó vállalkozások számára jelentős könnyebbség. Ezekben az ágazatokban a bérköltség teszi ki a költségek legnagyobb részét, és a magas minimálbér-emelés sokszor csak az árak emelésével vagy a létszám csökkentésével lett volna kigazdálkodható. A munkáltatói szervezetek ezért üdvözölték, hogy a bruttó emelés mérsékeltebb lett, bár egyes vállalkozások számára még ez is komoly terhet jelenthet.

A munkáltatóknak a bérszámfejtésben is fel kell készülniük a változásokra. Az új minimálbért és garantált bérminimumot január 1-jétől kell alkalmazniuk, és ha valakinek a bére ennél alacsonyabb, azt legkésőbb a januári bérszámfejtéskor emelni kell. Emellett az adójóváírást is be kell építeniük a bérszámfejtő rendszerükbe, ami a minimálbér és annak kétszerese közötti béreknél egyedi számítást igényel. A bérszámfejtő programok várhatóan időben frissülnek, de a kisebb vállalkozásoknak érdemes könyvelőjükkel egyeztetniük, hogy minden rendben legyen. Fontos az is, hogy a munkavállalók munkaszerződésében szereplő bért módosítani kell, ha az alacsonyabb az új minimálbérnél, ezt a gyakorlatban sok helyen munkáltatói intézkedéssel vagy szerződésmódosítással oldják meg.

Mi a helyzet azokkal, akik a minimálbérnél többet keresnek?

Az adójóváírás nemcsak a minimálbéreseket, hanem mindenkit érint, aki a minimálbér kétszeresénél, vagyis havi bruttó 694 ezer forintnál kevesebbet keres. Ők is kapnak adójóváírást, csak kisebb összegben, mint a minimálbéresek. A számítás egyszerű: a 20 820 forintos maximális jóváírásból le kell vonni a minimálbér feletti bérrész 6 százalékát. Egy havi bruttó 450 ezer forintot kereső munkavállaló esetében például a minimálbér feletti rész 103 ezer forint, ennek 6 százaléka 6180 forint, így az adójóváírás 14 640 forint. Egy havi bruttó 500 ezer forintot keresőnél a jóváírás 11 640 forint, egy 600 ezer forintot keresőnél pedig 5640 forint. Ez azt jelenti, hogy a magasabb keresetűek nettó bére is nő januártól, akkor is, ha a bruttó bérük nem változik.

A rendszer egyik sajátossága, hogy a minimálbér és annak kétszerese között minden további 100 forint bruttó bérből 21 forint személyi jövedelemadó és 18,5 forint járulék vonódik le, vagyis összesen 39,5 forint. Ez azt jelenti, hogy ebben a sávban a béremelés kevésbé hatékony, mint korábban, hiszen a magasabb bér egyben az adójóváírás csökkenését is jelenti. Egy 10 ezer forintos bruttó béremelésből például csak 6050 forint marad a munkavállalónál. A minimálbér kétszerese felett viszont az adójóváírás már nem csökken tovább, így ott ismét csak a 15 százalékos szja és a 18,5 százalékos járulék vonódik le, és 10 ezer forintból 6650 forint marad. A kormány számításai szerint havi 680 ezer forint alatt mindenki adója csökken, és senkinek nem nő a munkája utáni közterhe, vagyis a változás senkit nem hoz rosszabb helyzetbe.

Mi minden igazodik a minimálbérhez?

A minimálbér nemcsak a munkavállalók fizetését határozza meg, hanem számos más juttatás, járulék és határösszeg is hozzá igazodik. Ezért a minimálbér emelése sok olyan embert is érint, aki nem minimálbéren dolgozik, például a kismamákat, a betegszabadságon lévőket, az álláskeresőket és a vállalkozókat. A jelenlegi szabályok szerint a minimálbér emelése automatikusan változtatja ezeket az összegeket, így 2027-ben is január 1-jétől módosulnak. Fontos azonban tudni, hogy a 2027-es adócsomag és más jogszabályok egyes szabályokat módosíthatnak, ezért az alábbi számok a jelenlegi szabályokon alapulnak, és a végleges összegeket a jogszabályok elfogadása után érdemes ellenőrizni. A legtöbb érintett számára ezek a változások kedvezőek, hiszen a juttatások maximuma nő, a vállalkozók számára viszont a minimális járulékterhek is emelkednek.

A kisgyermekes családok számára különösen fontos, hogy a gyermekgondozási díj (GYED) maximuma a minimálbér kétszeresének 70 százaléka, vagyis 2027-ben havi bruttó 485 800 forint lehet. Ez azoknak a kismamáknak jelent többet, akiknek a korábbi keresete magas volt. A táppénz napi maximuma a minimálbér kétszeresének harmincadrésze, vagyis 2027-ben napi mintegy 23 133 forint lehet. Az álláskeresési járadék maximuma a minimálbér összegével egyezik meg, így 2027-ben havi 347 ezer forint lehet. Ezek a változások tehát azokat érintik kedvezően, akiknek a korábbi keresete elég magas ahhoz, hogy elérjék ezeket a maximumokat. Az alacsonyabb keresetűeknél a juttatás összege a korábbi keresetük alapján számítódik, így náluk a minimálbér-emelés közvetlenül nem befolyásolja az összeget, csak akkor, ha a keresetük is nő.

A vállalkozók számára a minimálbér emelése többletterhet jelent, hiszen a minimális járulékalapjuk a minimálbérhez vagy a garantált bérminimumhoz igazodik. A jelenlegi szabályok szerint a főállású egyéni vállalkozók és társas vállalkozók a minimálbér, illetve ha a tevékenységük középfokú végzettséget igényel, a garantált bérminimum után kötelesek legalább járulékot fizetni, a szociális hozzájárulási adó minimális alapja pedig ennek 112,5 százaléka. Az átalányadózók számára is fontos a minimálbér, hiszen az éves jövedelmükből a minimálbér éves összegének fele adómentes. A legfontosabb, minimálbérhez kötött összegek 2027-ben a jelenlegi szabályok alapján:

  • Minimális TB-járulék (főállású vállalkozó, minimálbér alapján): havi 64 195 Ft (garantált bérminimum alapján: 73 260 Ft).
  • Minimális szochó (a minimálbér 112,5 százaléka után): havi mintegy 50 749 Ft (garantált bérminimum alapján: 57 915 Ft).
  • Átalányadózók szja-mentes jövedelme: évi 2 082 000 Ft (a minimálbér éves összegének fele).
  • GYED maximuma: havi bruttó 485 800 Ft.
  • Táppénz napi maximuma: napi mintegy 23 133 Ft.
  • Álláskeresési járadék maximuma: havi 347 000 Ft.

Egy minimális járulékalapon fizető, főállású egyéni vállalkozó számára tehát a havi kötelező terhek 2027-ben a TB-járulékkal és a szochóval együtt nagyjából 115 ezer forintot tesznek ki, ami havonta mintegy 8 ezer forinttal több, mint 2026-ban. Ez a kisvállalkozók számára érzékelhető teher, különösen azoknak, akiknek a bevétele nem nő ugyanilyen mértékben. Ugyanakkor az átalányadózók számára a magasabb minimálbér egyben magasabb adómentes jövedelemrészt is jelent, ami részben ellensúlyozza a többletterhet. Az adójóváírás a vállalkozók saját jövedelmére a jelenlegi tervek szerint csak a munkabérként kapott jövedelem esetében vonatkozik, ezért érdemes könyvelővel egyeztetni, hogy egy adott vállalkozási forma esetén pontosan hogyan alakulnak a 2027-es terhek. A végleges szabályokat az adócsomag elfogadása után lehet majd pontosan kiszámolni.

Hirdetés



Kilenc év alatt: hosszú távon is látványos a növekedés

Ha hosszabb távon nézzük, a minimálbér nettó összegének növekedése még látványosabb. 2018-ban a minimálbér bruttó 138 ezer forint volt, ami nettó mintegy 92 ezer forintot jelentett, a garantált bérminimum pedig bruttó 180 500 forint, nettó nagyjából 120 ezer forint volt. A 2027-re tervezett nettó minimálbér, 251,6 ezer forint, ehhez képest közel 160 ezer forinttal, a garantált bérminimum 281,2 ezer forintos nettója pedig több mint 161 ezer forinttal magasabb. Kilenc év alatt tehát a nettó minimálbér csaknem megháromszorozódott, a garantált bérminimum nettója pedig több mint kétszeresére nőtt. Ez jól mutatja, hogy a legalacsonyabb bérek az elmúlt években jelentős mértékben emelkedtek, ami a felzárkózás szempontjából fontos eredmény.

Fontos azonban kiemelni, hogy ezek a számok nem tartalmazzák az elmúlt évek inflációját, amely 2022 és 2023 között rendkívül magas volt, és jelentősen csökkentette a bérek vásárlóerejét. A reálbér-növekedés tehát jóval kisebb, mint amit a nominális számok mutatnak. Az elmúlt hónapokban azonban az infláció jelentősen mérséklődött, az októberi adat szerint 2 százalék körül alakult, és a kormány 2027-re is 3 százalék körüli inflációval számol. Ha ez így alakul, akkor a nettó minimálbér 17 százalékos emelkedése jelentős, több mint 13 százalékos reálbér-növekedést jelenthet, ami az elmúlt évek egyik legnagyobb emelkedése lenne. A garantált bérminimumot keresők esetében a reálbér-növekedés mintegy 10 százalék lehet. Ez a munkavállalók számára érezhetően több pénzt jelenthet a mindennapokban.

Mi következik: aláírás, rendelet, képletalapú megállapodás

A következő lépés a megállapodás aláírása, amely a bejelentés szerint a jövő héten történik meg. Ezt követően a kormány rendeletben hirdeti ki a 2027-es minimálbért és garantált bérminimumot, amely tartalmazza a havi, heti, napi és órabérek pontos összegét. A rendelet várhatóan december folyamán jelenik meg a Magyar Közlönyben. Ezzel párhuzamosan a parlament tárgyalja a 2027-es adócsomagot, amely az adójóváírást is tartalmazza. Ha a parlament elfogadja, akkor az adójóváírás január 1-jétől érvényes lesz, és a januári bérszámfejtésben már megjelenik. Ha azonban a parlament módosítja vagy elutasítja, akkor a nettó összegek is eltérhetnek a most bejelentettektől. A kormány parlamenti többsége miatt ennek valószínűsége alacsony, de a végleges szabályokat a törvény elfogadása után érdemes ellenőrizni.

A megállapodás egyik legérdekesebb eleme, hogy a felek az idei év lezárása után közösen dolgoznak egy középtávú, képletalapú megegyezésen. Ez azt jelenti, hogy a jövőben a minimálbér emelését nem évente, hosszú tárgyalások során, hanem egy előre rögzített képlet alapján határozhatják meg, amely figyelembe veszi a gazdasági növekedést, az inflációt és a termelékenység alakulását. Több európai országban is működik hasonló rendszer, és az uniós minimálbér-irányelv is ilyen, átlátható szempontok alkalmazását javasolja. A képletalapú megállapodás előnye, hogy kiszámíthatóbbá teszi a bérek alakulását mind a munkavállalók, mind a munkáltatók számára. Hátránya viszont, hogy kevésbé rugalmas, és egy váratlan gazdasági helyzetben nehezebb lehet eltérni tőle. A részletekről a felek a jövő év elején kezdenek tárgyalni.

Kinek nem érvényesek a bejelentett nettó számok?

A bejelentett nettó összegek csak azokra a munkavállalókra vonatkoznak, akik semmilyen más személyijövedelemadó-kedvezményt nem vesznek igénybe. Aki családi adókedvezményt érvényesít, annak a nettó bére eleve magasabb, és az adójóváírás hatása is másképp alakul, hiszen a családi kedvezmény és az adójóváírás együtt nem csökkentheti az adót nulla alá. Egy kétgyermekes szülő, aki a minimálbért keresi, már most is jelentős családi kedvezményt kap, így nála az adójóváírás hatása kisebb lehet, mint a gyermektelen munkavállalóknál. A háromgyermekes szülők esetében a családi kedvezmény sokszor már a teljes személyi jövedelemadót és a járulékok egy részét is lenullázza, így náluk az adójóváírás egyáltalán nem okozhat további nettó növekedést. Ezért mindenkinek érdemes a saját helyzete alapján kiszámolnia, mennyivel nő a nettó bére.

Hasonló a helyzet azokkal az édesanyákkal, akik a többgyermekes anyák szja-mentességét veszik igénybe. Ők a munkabérük után eleve nem fizetnek személyi jövedelemadót, így az adójóváírás náluk nem okoz változást, a nettó bérük csak a bruttó emelés miatt nő. A 25 év alatti fiatalok szja-mentessége is hasonlóan működik: ők az átlagkeresetig szintén nem fizetnek személyi jövedelemadót, így náluk az adójóváírás szintén nem növeli tovább a nettó bért. A 30 év alatti anyák kedvezménye is ugyanígy hat. Ezekben az esetekben a nettó bér a bruttó emelés arányában, vagyis a minimálbérnél 7,5, a garantált bérminimumnál 6,1 százalékkal nő, és mivel az szja nulla, csak a 18,5 százalékos járulék vonódik le. Egy szja-mentes, minimálbéres édesanya nettója így 2027-ben 282 805 forint lehet.

A több munkahellyel rendelkezők esetében is figyelni kell. Az adójóváírás az összes munkabérre együttesen érvényes, így ha valakinek két munkahelye van, és mindkettőn érvényesíti az adójóváírást, akkor előfordulhat, hogy az év végén vissza kell fizetnie egy részét. Ez akkor fordul elő, ha az összes jövedelme meghaladja a minimálbér kétszeresét, vagy ha a két munkahelyen érvényesített jóváírás együtt több, mint amennyi járna neki. Ilyenkor érdemes az egyik munkáltatónál írásban kérni az adójóváírás mellőzését, hogy elkerülje az év végi befizetést. Hasonló a helyzet azokkal, akik év közben munkahelyet váltanak, vagy akiknek a bére év közben jelentősen változik. Az adójóváírást ugyanis éves szinten kell elszámolni, és az szja-bevallásban korrigálni kell, ha az év közben érvényesített összeg nem egyezik a ténylegesen járó összeggel.

Ugyancsak nem vonatkoznak a bejelentett számok a közfoglalkoztatottakra, akiknek a bérét külön rendelet határozza meg, és azokra sem, akik nem munkaviszonyban, hanem például megbízási szerződéssel vagy egyszerűsített foglalkoztatásban dolgoznak. Az egyszerűsített foglalkoztatásban, vagyis az alkalmi és idénymunkában dolgozók esetében is a minimálbér és a garantált bérminimum arányos részét kell legalább kifizetni, de náluk a közterhek másképp alakulnak. A diákmunkát végzők, akik iskolaszövetkezeten keresztül dolgoznak, szintén a minimálbér arányos részét kell, hogy megkapják, de náluk a 25 év alatti fiatalok szja-mentessége miatt az adójóváírás nem okoz változást. Mindezek miatt a bejelentett nettó összegeket érdemes tájékoztató jellegűnek tekinteni, és a saját helyzetünk alapján kiszámolni, pontosan mennyivel nő a nettó keresetünk 2027-ben.

Mire figyeljen januárban?

A minimálbér és a garantált bérminimum emelése, valamint az adójóváírás január 1-jétől lép életbe, és a legtöbb munkavállaló a januári fizetésében, amelyet február elején kap meg, már láthatja a változást. Érdemes ellenőrizni, hogy a munkáltató valóban alkalmazza-e az új béreket és az adójóváírást. Az alábbi szempontokra érdemes odafigyelni:

  • A bruttó bér: ha minimálbéren dolgozik, legalább 347 000 forintnak, ha garantált bérminimumon, legalább 396 000 forintnak kell lennie.
  • Az adójóváírás: a bérjegyzéken külön sorban szerepelhet, és csökkenti a levont személyi jövedelemadót.
  • A nettó összeg: kedvezmények nélkül a minimálbér nettója 251 575, a garantált bérminimumé 281 220 forint.
  • A munkaköri besorolás: ha a munkaköre középfokú végzettséget igényel, Önnek a garantált bérminimum jár.
  • Ha eltérést tapasztal: először a munkáltatónál vagy a bérszámfejtőnél érdeklődjön, majd szükség esetén a munkaügyi hatósághoz forduljon.

Ha a munkáltató nem alkalmazza az új minimálbért vagy garantált bérminimumot, az jogsértés, amely miatt a munkaügyi hatóság bírságot szabhat ki. Ha úgy érzi, hogy nem kapja meg a járó bért, vagy a munkaköre alapján a garantált bérminimum járna Önnek, de csak a minimálbért kapja, érdemes először a munkáltatóval beszélnie, és ha ez nem vezet eredményre, a munkaügyi hatósághoz vagy a szakszervezethez fordulhat. Az adójóváírással kapcsolatban pedig érdemes megőrizni a bérjegyzékeket, hogy az év végi szja-bevallásnál ellenőrizni tudja, helyesen érvényesítették-e. A NAV által készített adóbevallási tervezet várhatóan tartalmazza majd az adójóváírást is, de a tervezetet mindig érdemes ellenőrizni.

Megszületett a megállapodás a 2027-es minimálbérről és garantált bérminimumról: a minimálbér bruttó összege 7,5 százalékkal, 347 ezer forintra, a garantált bérminimum 6,1 százalékkal, 396 ezer forintra emelkedik január 1-jétől. A tervezett adójóváírással együtt a nettó minimálbér 17,2 százalékkal, havonta közel 37 ezer forinttal, 251 575 forintra, a garantált bérminimum nettója pedig 13,3 százalékkal, mintegy 33 ezer forinttal, 281 220 forintra nő. A 2025-ös szinthez képest a növekedés havi 58, illetve 49 ezer forint. A bruttó emelés mérsékeltebb, mint amit a korábbi, hároméves megállapodás előírt, de a nettó bér az adójóváírás miatt valamivel még magasabb is, mint ami a korábbi terv szerint járt volna, a munkáltatóknak pedig jóval kevesebb többletterhet jelent.

Fontos azonban tudni, hogy a nettó összegek csak akkor érvényesek, ha a parlament elfogadja az adójóváírást, és csak azokra vonatkoznak, akik más személyijövedelemadó-kedvezményt nem vesznek igénybe. A családi kedvezményt érvényesítők, az szja-mentes anyák és a 25 év alatti fiatalok esetében a nettó növekedés másképp alakul. A minimálbér emelése a GYED, a táppénz és az álláskeresési járadék maximumát is növeli, a vállalkozók minimális járulékterheit viszont emeli. A megállapodást a jövő héten írják alá, a rendelet decemberben jelenhet meg, a felek pedig jövőre egy képletalapú, középtávú megállapodáson kezdenek dolgozni. Januárban érdemes ellenőrizni a bérjegyzéket, hogy a munkáltató valóban az új béreket és az adójóváírást alkalmazza.

Kövesd a cikkeinket a Google Hírekben!
👉 Kattints ide és kövesd
Megosztás