Jelentős változás jön július 1-jétől azok számára, akik lakásfelújítás, kisebb bontás, burkolatcsere vagy ház körüli munkák után építési-bontási törmeléket vinnének a hulladékudvarba. A MOHU döntése értelmében megszűnik az a korábbi lehetőség, hogy a magánszemélyek évente meghatározott mennyiségű sittet díjmentesen adhassanak le. A legelterjedtebb lakossági kvóta eddig évi 500 kilogramm volt ingatlanonként, júliustól azonban minden egyes kilogrammért fizetni kell. A döntés sokakat érinthet, különösen a nyári felújítási szezonban, amikor rengetegen vágnak bele kisebb-nagyobb otthoni munkákba.
Vége az ingyenes 500 kilós lehetőségnek
A lakossági hulladékudvarokban eddig sok helyen évente legfeljebb 500 kilogramm építési-bontási hulladékot lehetett ingyenesen leadni. Ez a mennyiség egy teljes lakásfelújításhoz általában kevés volt, de egy kisebb fürdőszoba átalakítása, burkolatcsere, falbontás vagy kerti melléképület bontása után keletkező törmelék egy részére már segítséget jelenthetett.
Július 1-jétől azonban ez a rendszer megváltozik. Az építési-bontási hulladékot, vagyis a köznyelvben sittként emlegetett törmeléket a kijelölt hulladékudvarokban már csak díj ellenében lehet leadni. A mennyiségi korlátozás ugyan megszűnik, vagyis nem az lesz a kérdés, hogy valaki belefér-e az éves kvótába, hanem az, hogy mennyit visz be, és annak mekkora lesz a díja.
A változás gyakorlati következménye egyszerű: ami eddig sok magánszemélynek ingyenes volt egy bizonyos mennyiségig, az júliustól fizetős szolgáltatássá válik.
Ennyibe kerül majd a sitt leadása
A MOHU tájékoztatása szerint az építési-bontási hulladék átvételi díja 36 forint lesz kilogrammonként. Ez első hallásra nem tűnik soknak, de a sitt súlya nagyon gyorsan összeadódik.
A korábban ingyenesen leadható 500 kilogrammos mennyiség júliustól 18 ezer forintba kerül majd. Egy kisebb felújítás során ez könnyen elérhető mennyiség, hiszen a csempe, járólap, beton, tégla, vakolat vagy kerámia kifejezetten nehéz hulladéknak számít.
Ha valaki például 100 kilogramm törmeléket visz be, az 3600 forintba kerül. 300 kilogrammnál már 10 800 forinttal kell számolni. 500 kilogrammnál pedig 18 000 forint lesz a fizetendő összeg. Egy nagyobb felújításnál, ahol akár 800-1000 kilogramm sitt is keletkezhet, a díj már 28 800–36 000 forint körül alakulhat.
Milyen hulladékokra vonatkozik a változás?
A díjfizetés az építési-bontási hulladék meghatározott típusait érinti. A szakmai besorolás szerint két fontos hulladékkategóriáról van szó.
Az egyik a HAK 17 09 04 kódú kevert építési-bontási hulladék, amely különbözik a veszélyes anyagokat tartalmazó építési hulladéktípusoktól. Ide tartozhatnak azok a vegyes bontási maradékok, amelyek felújítás, bontás, átalakítás során keletkeznek.
A másik a HAK 17 01 07 kódú építési-bontási hulladék, vagyis a beton, tégla, cserép és kerámia frakció, illetve ezek keveréke, amennyiben nem tartozik veszélyes kategóriába.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a legtöbb lakossági felújításnál keletkező tipikus törmelék érintett lehet: régi csempe, járólap, tégla, vakolat, betonmaradék, tetőcserép, kerámia és hasonló bontási anyagok.
Miért döntött így a MOHU?
A MOHU indoklása szerint a korábbi díjmentes lehetőséggel sok esetben visszaéltek. A szolgáltatás eredetileg a lakossági ügyfelek számára volt kialakítva, vagyis azoknak, akik saját otthonukban, saját ingatlanukon végeztek kisebb felújítást vagy bontási munkát.
A vállalat szerint azonban a vállalkozások is kihasználták a rendszert. Előfordulhatott, hogy céges vagy üzletszerű tevékenységből származó építési törmeléket próbáltak lakossági hulladékként leadni, ezzel megkerülve a fizetős hulladékkezelési csatornákat.
A MOHU szerint ez veszélyeztette a szolgáltatás fenntarthatóságát, sőt, több esetben ellehetetlenítette annak működését. A díj bevezetésével a vállalat azt szeretné elérni, hogy a leadott hulladék kezelésének költségei fedezve legyenek, és ne lehessen a lakossági rendszert vállalkozói hulladék elhelyezésére használni.
Mit fedez a 36 forintos kilónkénti díj?
A MOHU közlése alapján az átvételi díj nem általános büntetés vagy plusz teherként jelenik meg, hanem a hulladékhoz kapcsolódó tényleges költségeket fedezi. Ide tartozik a gyűjtés, a tárolás, a szállítás és a kezelés.
Az építési-bontási hulladék kezelése ugyanis nem egyszerű folyamat. A hulladékot át kell venni, mérni kell, megfelelő helyen tárolni, majd elszállítani és feldolgozni vagy ártalmatlanítani. A különböző anyagokat sokszor válogatni kell, és gondoskodni kell arról is, hogy veszélyes anyag ne kerüljön a nem veszélyes hulladék közé.
A díjfizetés tehát a MOHU szerint azt szolgálja, hogy a rendszer működése fenntartható legyen, és a hulladékkezelési költségeket ne a díjmentes lakossági kvóta terhelje tovább.
Csak lakossági ügyfelek adhatják le továbbra is
Fontos szabály, hogy az építési-bontási hulladék leadását a hulladékudvarokban továbbra is kizárólag lakossági ügyfelek számára biztosítják. Ez azt jelenti, hogy cégek, vállalkozók, kivitelezők nem használhatják ezt a lehetőséget vállalkozási tevékenységből származó sitt leadására.
A leadáshoz személyi igazolványra és lakcímkártyára lesz szükség. Meghatalmazással nem lehet igénybe venni a szolgáltatást, vagyis nem lehet mást elküldeni a saját nevünkben a hulladék leadására.
Ez sokaknak fontos részlet lehet, különösen akkor, ha egy felújításnál a tulajdonos nem maga szállítaná el a sittet, hanem családtagot, ismerőst vagy kivitelezőt kérne meg erre. A szabály alapján a szolgáltatás igénybevételéhez a jogosult lakossági ügyfél személyes jelenléte szükséges.
Utólag érkezik a számla
A hulladék leadását követően a fizetés nem feltétlenül a helyszínen történik. A tájékoztatás szerint a MOHU utólag küldi ki a számlát, amelyet az azon feltüntetett határidőig kell kiegyenlíteni.
Ez azt jelenti, hogy a leadáskor várhatóan rögzítik a mennyiséget és az ügyfél adatait, majd a díjat a leadott kilogramm alapján számolják ki. A számlát ezután kell befizetni.
Ez a rendszer kényelmesebb lehet azoknak, akik nem szeretnének helyben fizetni, ugyanakkor fontos, hogy mindenki számoljon a később érkező költséggel. Egy felújításnál így már nemcsak az anyag, a munkadíj és a szállítás kerül pénzbe, hanem a törmelék leadása is.
Egy kisebb felújítás is többe kerülhet
A döntés különösen azokat érintheti érzékenyen, akik saját pénzből, apránként újítják fel az otthonukat. Egy fürdőszoba vagy konyha bontása során gyorsan összegyűlhet több száz kilogramm törmelék. A régi csempe, járólap, mosdó, WC, vakolat és aljzatbeton súlya sokkal nagyobb, mint elsőre gondolnánk.
Egy átlagos családnak eddig segítséget jelenthetett, hogy legalább az első 500 kilogrammot ingyenesen leadhatta. Júliustól azonban ez már külön tétel lesz a felújítási költségvetésben.
Aki most készül felújításra, annak érdemes előre kalkulálnia azzal, hogy a sitt leadása mennyibe kerülhet. Ha például 700 kilogramm építési hulladék keletkezik, az 25 200 forintos átvételi díjat jelenthet. Ha 1000 kilogramm, akkor 36 ezer forinttal kell számolni.
A szabály a nyári felújítási szezon közepén érkezik
A július 1-jei időpont azért is fontos, mert sokan éppen nyáron vágnak bele lakásfelújításba. Ilyenkor könnyebb szabadságot kivenni, gyorsabban száradnak az anyagok, több idő van a kerti vagy ház körüli munkákra, és a családok is gyakrabban időzítik erre az időszakra a nagyobb átalakításokat.
A változás tehát sokakat pont akkor érhet, amikor már elkezdték vagy megtervezték a munkát. Akik még július előtt leadják az építési-bontási törmeléket a korábbi szabályok szerint, azok bizonyos helyeken még élhetnek a régi ingyenes kvótával. Július 1-je után azonban már az új díjszabás lesz érvényes.
Érdemes előre tájékozódni a helyi hulladékudvarnál
Nem minden hulladékudvar vesz át építési-bontási törmeléket. Ezért mielőtt valaki utánfutóval vagy zsákokkal útnak indulna, mindenképpen érdemes ellenőriznie, hogy a kiválasztott lakossági hulladékudvar fogad-e ilyen hulladékot.
Azt is célszerű előre megtudni, milyen mennyiséget tudnak átvenni, milyen nyitvatartással működnek, kell-e előzetes időpontfoglalás, milyen dokumentumokat kérnek, és pontosan milyen hulladéktípusokat fogadnak be.
Különösen fontos, hogy veszélyes anyag ne kerüljön a leadott sitt közé. Az azbeszt, kátrányos anyag, festékes hulladék, vegyszeres maradék vagy más veszélyes összetevő külön szabályok alá tartozhat, és nem keverhető a normál építési-bontási hulladékkal.
Több lehet az illegális lerakás veszélye
A változás egyik lehetséges következménye, hogy egyesek megpróbálhatják elkerülni a díjfizetést. Ez növelheti az illegális hulladéklerakás kockázatát, ami komoly környezetvédelmi probléma.
A sitt erdőszélre, mezőre, út mellé vagy elhagyott területre borítása nemcsak szabálytalan, hanem káros is. Rontja a környezet állapotát, veszélyeztetheti a talajt és a vízbázist, ráadásul az eltakarítás költsége végül gyakran az önkormányzatokra vagy az adófizetőkre hárul.
Bár a 36 forintos kilónkénti díj sokaknak plusz teher, még mindig biztonságosabb és szabályosabb megoldás a hulladékudvari leadás, mint az illegális lerakás, amely bírságot és komoly kellemetlenséget is maga után vonhat.
Hogyan lehet csökkenteni a költségeket?
Aki felújítás előtt áll, annak érdemes előre átgondolnia, hogyan keletkezik kevesebb hulladék. A bontásnál hasznos lehet különválogatni az anyagokat, mert nem minden kerül feltétlenül ugyanabba a kategóriába. Ami újrahasznosítható vagy más módon leadható, azt érdemes külön kezelni.
Egyes építőanyagok másnak még hasznosak lehetnek. Jó állapotú tégla, cserép, burkolólap, ajtó, ablak vagy szerelvény akár eladható vagy elajándékozható is. Így kevesebb kerül hulladékba, és csökkenhet a fizetendő mennyiség.
A kivitelezővel is érdemes előre egyeztetni, ki felel a törmelék elszállításáért és leadásáért. Ha vállalkozó végzi a munkát, fontos tisztázni, hogy a sitt kezelése benne van-e az árban, vagy külön kell fizetni érte. A lakossági hulladékudvarok továbbra sem vállalkozói hulladék elhelyezésére szolgálnak.
Mire figyeljen, aki július után visz sittet?
Július 1-je után annak, aki építési-bontási hulladékot szeretne leadni, több dologra is figyelnie kell. Vigyen magával személyi igazolványt és lakcímkártyát, előre ellenőrizze, hogy a hulladékudvar fogad-e sittet, számoljon a 36 forintos kilogrammonkénti díjjal, és készüljön arra, hogy a számla utólag érkezik.
Érdemes a hulladékot lehetőség szerint rendezett módon, zsákokban vagy jól kezelhető formában vinni, mert ez megkönnyítheti az átvételt. A vegyes, szennyezett vagy nem megfelelő hulladék problémát okozhat, ezért a leadási szabályokat célszerű előre átnézni.
Nagy változás ez a lakosságnak
A korábbi ingyenes kvóta megszűnése sok ember számára érezhető változás lesz. Azoknak, akik csak ritkán újítanak fel, talán egyszeri pluszköltséget jelent. Azoknak viszont, akik most terveznek nagyobb átalakítást, már a költségvetés részeként kell számolniuk vele.
A döntés mögött érthető szempontként jelenik meg a visszaélések visszaszorítása és a hulladékkezelési rendszer fenntarthatósága, de a lakosság oldaláról nézve ez akkor is újabb kiadás. Különösen nehéz lehet azoknak, akik saját kezűleg, spórolásból végzik a felújítást, és eddig számítottak az ingyenes leadási lehetőségre.
A legfontosabb tudnivaló röviden
Július 1-jétől megszűnik az építési-bontási hulladék eddigi ingyenes lakossági kvótája a MOHU rendszerében. A korábban sok helyen díjmentesen leadható évi 500 kilogramm sitt ezután 18 ezer forintba kerül majd, mivel az új díj 36 forint kilogrammonként.
A mennyiségi korlátozás megszűnik, de minden leadott kilogramm után fizetni kell. A szolgáltatás továbbra is csak lakossági ügyfeleknek érhető el, személyi igazolvány és lakcímkártya szükséges hozzá, meghatalmazással nem vehető igénybe. A számlát utólag küldik ki, és a megadott határidőig kell rendezni.
Aki felújításra készül, annak mostantól nemcsak az anyagárral és munkadíjjal, hanem a bontási törmelék leadási költségével is érdemes előre számolnia.
