Egy új törvényjavaslat szerint az „apanapok” száma is a duplájára emelkedhet, de csak az első öt napra kaphatják meg az apák a teljes távolléti díjat.
A foglalkoztatási tárgyú jogszabályok módosítását célzó törvényjavaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek a Technológiai és Ipari Minisztérium.
Közleményük szerint a kezdeményezés elfogadásával megvalósulhat az átlátható és kiszámítható munkafeltételekről, a munka és magánélet egyensúlyáról szóló uniós rendelkezések átültetése.
A munka és magánélet egyensúlyáról szóló irányelv nemzeti jogba való átültetésével
duplájára emelkedhet az „apanapok” száma, azaz az apák gyermekük születése után 10 munkanapot vehetnek ki. Az első öt munkanap idejére a teljes távolléti díjat (alapbér + bérpótlék), a második öt munkanap idejére viszont csak a távolléti díj 40 százalékát kaphatják meg.
A törvényjavaslat szerint gyermeke hároméves koráig ezentúl 44 munkanap szülői szabadság járhat, amit a szülő kérésének megfelelő időpontban adhat ki a munkáltatója. Ugyanakkor erre a 44 napra csak a távolléti díj tíz százalékát kaphatja meg, amelyből még levonják a gyed vagy a gyes összegét.
A törvénytervezet rendelkezik a gondozói szabadság átültetéséről is. Az, akinek hozzátartozója vagy vele egy háztartásban élő személy súlyos egészségi okból gondozásra szorul, legfeljebb 5 munkanapra mentesülhet a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól.
A kisgyermekes szülők rugalmasabb munkafeltételeik biztosítása érdekében a gyermek nyolcéves koráig kérhetik a munkavégzési hely és munkarend módosítását, a távmunka keretében vagy részmunkaidőben való foglalkoztatásukat. A változtatás időpontját is megjelölő, indoklással ellátott, írásos kérelmükre a munkáltató köteles 15 napon belül szintén írásban válaszolni.
Az átlátható és kiszámítható munkafeltételekről szóló irányelv átültetésével a munkáltatóknak rövidebb határidőkkel, részletesebb információkat kell majd nyújtaniuk. Így például a foglalkoztatás feltételeit tartalmazó tájékoztatót a jelenlegi 15 helyett már 7 napon belül át kell adniuk, az esetleges változásról pedig legkésőbb annak napján értesíteniük kell a munkavállalót.
A munkavégzés kiszámíthatóságát növeli a minisztérium szerint a törvénycsomagnak az a rendelkezése, amely szerint a korábban közölt munkaidő-beosztás kollektív szerződéssel is csak legkésőbb a munkakezdés előtt 48 órával változtatható meg. Új elemként jelenik meg a javaslatban, hogy a munkáltatónak ingyenesen kell biztosítania a munkaköri feladatok teljesítéséhez szükséges, jogszabály alapján kötelező képzéseket.
A törvényjavaslat új passzusai 2023. január elsejétől léphetnek majd életbe, ha a parlament is elfogadja.- írja a szeretlekmagyarorszag.hu.
