Megszólalt a volt rendőrkapitány: ezt rejti a „titkos akta” Zámbó Jimmy haláláról

2026. január 2-án lesz huszonöt éve annak, hogy az ország egyik legnagyobb hatású énekese, Zámbó Jimmy meghalt. A tragédia körül azóta is élnek viták, találgatások, sőt legendák – miközben a hivatalos álláspont hosszú ideje ugyanaz: szerencsétlen baleset történt. Mégis, minden évforduló közeledtével újra felizzik a kérdés: mi történt pontosan azon az éjszakán, és miért maradt ennyi nyitott érzés a történet körül – írja az Origo.

A  a hot! magazin most olyan embert szólaltatott meg, aki nemcsak hallomásból ismeri az ügyet: a lap szerint Csepel egykori rendőrkapitánya, Vágó Imréné Marika is ott volt a helyszínen a szemle idején, és azt is elmondta, szerinte van valóságalapja annak, hogy Jimmy haláláról külön, nem nyilvános iratanyag készült.

A tragédia időpontja és körülményei azért is rázóak, mert Zámbó Jimmy neve nem csupán egy énekest jelent: sokaknak egy korszakot, a „Király” jelenséget, a teltházas koncerteket, a rajongást és azt a fajta ismertséget, ami egyszerre áldás és teher. Amikor egy ilyen ikon halála történik meg hirtelen, otthon, fegyverrel, az emberek ösztönösen magyarázatot keresnek – és ha a válasz „túl egyszerűnek” tűnik, akkor jönnek a teóriák.

„Egy nagyon buta baleset volt” – mit mond a volt rendőrkapitány?

A hot! magazin beszámolója alapján a volt rendőrkapitány megerősítette, hogy a helyszín megrázó volt, és felidézte: a tragédia nemcsak szakmai ügyként érintette, hanem személyesen is, mert – a cikk szerint – jó viszonyt ápolt a családdal.

A történetben az egyik legfontosabb elem, hogy az akkori információk és vallomások szerint a házban többen is tartózkodtak: Jimmy, a felesége (Edit), Hulé Éva, a legkisebb gyermek, Adrián – és a körülmények alapján mindenki másképp élhette meg a perceket, amelyek végül a tragédiához vezettek.

A rendőrtiszttől származó, röviden idézhető kulcsmondat (változtatás nélkül) így hangzik:

„Zámbó Jimmy halála „egy nagyon buta baleset volt””

Ez a kijelentés egyszerre kijózanító és provokatív. Kijózanító, mert a baleset lehetőségét erősíti, és provokatív, mert azt sugallja: a tragédia nem egy „filmbe illő összeesküvés”, hanem egy sor rossz döntés, figyelmetlenség és pillanatnyi felelőtlenség végkimenetele.

Hogyan vezethetett idáig egy „bemutató”?

A hot! magazinban felidézett verzió szerint a fegyverek története egy korábbi betöréses élménnyel is összefügg: állítólag a család biztonsága miatt került a képbe egy önvédelmi eszköz, majd a kérdés, hogy „hogyan működik”. Innentől pedig olyan, egymásra rakódó mozzanatok jönnek, amelyeknél tényleg elég egyetlen rossz mozdulat.

A cikk egyik hangsúlyos pontja, hogy a szakértői magyarázat szerint a tragédia nem azért következett be, mert valaki „úgy akarta”, hanem mert egy fegyver kezelésénél a legkisebb tévedés is végzetes lehet. A „biztosan üres” hiedelem az egyik legveszélyesebb tévhit, amit fegyver közelében el lehet követni.

Itt fontos megjegyezni: az ilyen eseteknél a laikusok fejében gyakran az él, hogy „ha kiesik a tár, akkor már nem lehet baj”. Csakhogy a valóság ennél sokkal veszélyesebb: ha a fegyver csőre töltött állapotban marad, akkor a tár hiánya nem jelenti azt, hogy nincs benne lőszer.

Miért lett ennyire makacs legenda a „titkos akta”?

A magyar közvéleményben az egyik leghosszabb életű pletyka az, hogy Jimmy haláláról létezik egy hosszú időre titkosított iratanyag. Az ilyen történetek általában két okból ragadnak meg:

1. A tragédia sokkoló és személyes jellegű (otthon, zárt térben történt).

2. A közszereplők halálánál mindig megjelenik a „nem mondanak el mindent” érzése, még akkor is, ha az ügy hivatalosan lezárt.

A hot! magazin szerint a volt rendőrkapitány erre is kitért, és a pletykával kapcsolatban ezt a mondatot mondta – ezt itt szó szerint, változtatás nélkül hagyom:

„Nem tudom megcáfolni a titkosított akta létezését.”

Ez a kijelentés azért erős, mert nem állítja kategorikusan, hogy „van”, de azt sem, hogy „nincs”. Nyitva hagyja a kaput – és ettől az emberek fantáziája azonnal beindul.

Mi lehetett valójában a „titkos akta” – és miért nem ugyanaz, mint egy „eltitkolt igazság”?

A hot! magazinban felidézett magyarázat lényege (parafrázisban): elképzelhető, hogy nem „titkos bűnügyi bizonyítékokról” van szó, hanem egy olyan belső ellenőrzési, operatív jellegű eljárásról, amely azt vizsgálja, hogy a nyomozás szabályszerű volt-e, nem maradt-e ki lényeges körülmény, nem hibázott-e senki, illetve minden jegyzőkönyv és információ összhangban áll-e egymással.

Az ilyen típusú utóvizsgálatok létezése önmagában nem rendkívüli, főleg akkor, ha:

• az ügy országos figyelmet kap,

• sok a pletyka,

• közszereplő érintett,

• és a hatóságnak elemi érdeke, hogy a saját eljárását is „bombabiztosra” dokumentálja.

A cikk szerint a rendőrkapitány a nyilvánosságra kerülésről is határozottan beszélt, és ezt a rövid mondatot (változtatás nélkül) szintén idézem:

„Ez az akta soha nem kerülhet a nyilvánosság elé!”

A mondat súlya óriási – de fontos tisztázni: egy irat lehet „nem nyilvános” úgy is, hogy nem bűnügyi titkot rejteget, hanem személyiségi jogokat, adatvédelmi, eljárásrendi vagy belső kontroll-jellegű információkat tartalmaz – írja az Origo.

A tragédia emberi oldala: egy gyermek, aki mit sem sejtett

A történet egyik legmegrázóbb eleme nem is a fegyver, nem is a nyomozás, hanem a családi jelenet: egy kisgyerek jelenléte egy olyan házban, ahol percekkel korábban történt valami visszafordíthatatlan. A hot! magazin szerint a volt rendőrkapitány beszélt arról is, hogy a gyermek ne lásson semmit, és hogy a szemle ideje alatt igyekeztek óvni.

Miért kerül elő újra és újra Jimmy halála?

Az évfordulók önmagukban is felerősítik az emlékezést, de Jimmy esetében van még valami: az a fajta kultusz, ami ritka Magyarországon. A „Király” cím nem csak becenév lett, hanem szimbólum – és a szimbólumok halála köré mindig történetek tapadnak.

A pletykák pedig jellemzően ott születnek, ahol:

• sok a tanú, de kevés a bizonyosság,

• érzelmileg túl erős a történet,

• a közönség nem tudja feldolgozni a „véletlen” gondolatát,

• és a médiaszövegek évtizedeken át újra meg újra előveszik az ügyet.

A cikk végén említik, hogy nemrég nyilvánosságra került egy kiadatlan dal is, „Ne Kérj” címmel. Az ilyen megjelenések mindig tovább erősítik az emlékezést: sokakban azt az érzést keltik, mintha Jimmy „még mindig itt lenne” a hangján keresztül – és ettől az egész történet újra jelen idejűvé válik.