A magyar nyugdíjrendszer fenntarthatóságának kérdése már évtizedek óta központi téma, hiszen az aktív dolgozók számára a társadalombiztosítási nyugdíjból történő ellátás alapja a nyugdíjjárulékok befizetése, amelyekből az állam biztosítja az éppen nyugdíjas korú lakosság ellátását. Azonban a népesség elöregedése miatt egyre kevesebb munkavállaló tartja el a nyugdíjasokat, ami hosszú távon fenntarthatósági problémákat okoz. Az egyik megoldás, amely már felvetődött a közelmúltban, a bruttó alapú nyugdíjrendszer bevezetése lenne.
Mi is a bruttó alapú nyugdíjrendszer?
A jelenlegi magyar rendszerben a nyugdíjasok nettó nyugdíjat kapnak, ami azt jelenti, hogy az őket megillető összeg már adó- és járulékmentes. Ez a modell egyszerűsíti a kifizetéseket, mivel a nyugdíj már az adó- és járuléklevonások után kerül kifizetésre. Azonban egyes szakértők és közgazdászok úgy vélik, hogy a bruttó alapú nyugdíjrendszer bevezetése sok előnnyel járna, mind a nyugdíjasok, mind pedig az állam számára.
A bruttó alapú nyugdíjrendszer lényege, hogy a nyugdíjak összegét bruttó módon határozzák meg, és a nyugdíjasoknak a kapott összegből kellene adót és járulékokat fizetniük. A bruttó nyugdíj bevezetése számos országban már működik, és a nyugdíjasok adókulcsa kedvezőbb lenne, mint az aktív dolgozók esetében. Az egyik legfontosabb előny, hogy a nyugdíjak emelkedése mellett a nyugdíjasok aktív hozzájárulóként jelenhetnének meg a rendszerben, nem pedig eltartottként.
A bruttó nyugdíjrendszer előnyei
Dr. Farkas András nyugdíjszakértő szerint a bruttósítás bevezetése Magyarországon több előnnyel is járhatna. Az egyik legfontosabb előny, hogy a nyugdíjak emelkedését vonná maga után, mivel a bruttó összegből történő adó- és járulékfizetés nem csökkentené a nyugdíjasok valós jövedelmét. Ezen kívül a rendszer bevezetésével egy kedvező adó- és járulékrendszer is kialakítható, amely lehetővé tenné, hogy a nyugdíjasok aktív hozzájárulóként jelenjenek meg a rendszerben, tehát a rendszer fenntartásához is hozzájárulnának.
Ezáltal a nyugdíjak nem csak évente egyszer vagy kétszer emelkednének, hanem a gazdasági helyzethez igazodva, minden negyedik hónapban, ami folyamatosan biztosítaná az évről évre változó költségszinthez való igazodást. Az így kialakított rendszer nemcsak a nyugdíjasok számára lenne előnyös, hanem az államnak is, mivel folyamatosan növelhetné a nyugdíjak szintjét, miközben a nyugdíjasok aktívan hozzájárulnának az állami bevételekhez.
Miért nem történt meg a bruttó nyugdíjrendszer bevezetése Magyarországon?
Bár a bruttó alapú nyugdíjrendszer bevezetése számos előnnyel járhatna, a kormány 2013-ban végül úgy döntött, hogy nem folytatják a bruttósítással kapcsolatos kísérletet. Ennek oka részben a bonyolult jogi és gazdasági kihívások, amelyeket a rendszer bevezetése jelenthetett volna, valamint az, hogy a jelenlegi rendszer is számos előnnyel rendelkezik, például az egyszerűsített kifizetések és az adómentesség.
Egyes szakértők szerint azonban a bruttó nyugdíjrendszer hosszú távon fenntarthatóbb és igazságosabb lenne, mivel lehetővé tenné a nyugdíjak folyamatos emelkedését, miközben a nyugdíjasok a rendszer részeként hozzájárulnának az állam bevételeihez.
Hogyan érintheti a jövőben a magyar nyugdíjrendszert a bruttósítás?
Bár a bruttó nyugdíjrendszer bevezetése jelenleg nem szerepel a kormány tervei között, a jövőben ismét felmerülhet a téma, különösen akkor, ha a magyar nyugdíjrendszer fenntarthatóságával kapcsolatos kérdések továbbra is megoldatlanok maradnak. Egyes szakértők szerint a bruttó nyugdíjrendszer bevezetése segíthetne a rendszer reformálásában, amely a nyugdíjasok számára is kedvezőbb jövőt biztosítana.
A bruttósítás ugyanis nemcsak a nyugdíjak emelkedését vonná maga után, hanem egy új, rugalmasabb rendszert is kialakíthatna, amely jobban igazodna a gazdasági változásokhoz. Ha a kormány végül úgy dönt, hogy ezt a modellt vezeti be, akkor a nyugdíjasok számára biztosítva lenne a nyugodt és stabil megélhetés, miközben az állam is stabilabb nyugdíjrendszert építhetne.
A bruttó nyugdíjrendszer bevezetése Magyarországon komoly előnyökkel járhatna a nyugdíjasok számára, mivel folyamatos nyugdíjemelkedést és egy igazságosabb rendszert eredményezhetne. Bár a kormány 2013-ban elvetette a bruttósítást, a jövőben érdemes lenne újra megvizsgálni ezt a lehetőséget, mivel az a nyugdíjasok és az állam számára is fenntarthatóbb, igazságosabb megoldást kínálhat.
