Fontos adózási határidő jár le 2026. október 12-én: az érintett egyéni vállalkozóknak ma kell teljesíteniük a harmadik negyedévre vonatkozó járulékbevallási kötelezettségüket, és több esetben a kapcsolódó közterheket is eddig kell megfizetni. A határidő elmulasztása felszólítást, mulasztási bírságot és késedelmes fizetés esetén késedelmi pótlékot is hozhat.
Az október 12-i dátum különösen az átalányadózó egyéni vállalkozóknak fontos. A Számlázz.hu közlése szerint csak az ő rendszerükben 181 ezer egyéni vállalkozót érint az őszi kötelezettség, vagyis országosan ennél is szélesebb vállalkozói kör figyelmét érdemli a határidő.
A 2026-os év egyik fontos változása, hogy az egyéni vállalkozóknak a társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót már nem havonta, hanem negyedévente kell bevallaniuk. Ez ugyan egyszerűsítette az adminisztrációt, de egyben azt is jelenti, hogy egyetlen határidőnél három hónap adatait kell megfelelően összesíteni.
A mostani határidő a 2026. július 1. és szeptember 30. közötti harmadik negyedévre vonatkozik.
Nemcsak a bevallásról kell gondoskodni október 12-ig
Sokan kizárólag a 2658-as nyomtatvány beadására gondolnak, pedig az október 12-i dátum több fizetési kötelezettség szempontjából is fontos lehet.
A 2658-as bevallásban elsősorban a társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót kell megállapítani és bevallani. Az adatokat annak ellenére havi bontásban kell szerepeltetni, hogy maga a bevallás negyedéves.
Ez azt jelenti, hogy külön meg kell jeleníteni a júliusra, augusztusra és szeptemberre vonatkozó adatokat.
A társadalombiztosítási járulék és a szocho befizetési határideje ugyancsak 2026. október 12.
Emellett az átalányadózó vállalkozónál az esetlegesen fizetendő személyijövedelemadó-előleg megfizetésének határideje is erre a napra esik.
Nem jelenti azonban azt, hogy minden vállalkozónak mindhárom adónemben biztosan fizetnie kell. A tényleges fizetési kötelezettség függ a vállalkozó státuszától, jövedelmétől, költséghányadától, adókedvezményeitől és attól is, főfoglalkozású vagy mellékállású vállalkozóról van-e szó.
2026-tól megváltozott az átalányadózás
Az idei év több fontos könnyítést is hozott az átalányadózóknak.
- január 1-jétől az általánosan alkalmazott legalacsonyabb költséghányad 40 százalékról 45 százalékra emelkedett. Ennek következtében ugyanakkora bevételből kisebb adóköteles jövedelem keletkezhet.
Az átalányban megállapított jövedelem éves minimálbér feléig terjedő része továbbra is adómentes.
Ez 2026-ban 1 936 800 forint adómentes jövedelmet jelent.
Azoknál az átalányadózóknál, akik a 45 százalékos költséghányadot alkalmazzák, ez azt jelenti, hogy 3 521 455 forintos éves bevételig nem keletkezik személyi jövedelemadó-köteles átalányban megállapított jövedelem.
Ez azonban nem jelenti automatikusan azt, hogy főfoglalkozású vállalkozóként semmilyen más közterhet nem kell fizetni.
Nulla bevételnél is lehet bevallási kötelezettség
Ez az egyik olyan pont, amelyen sok vállalkozó könnyen hibázhat.
Attól, hogy az adott negyedévben valakinek egyáltalán nem volt bevétele, még nem feltétlenül mentesül a 2658-as bevallás benyújtása alól.
A NAV 2658-as kitöltési útmutatója egyértelműen rögzíti, hogy a bevallást akkor is be kell nyújtani, ha nincs fizetési kötelezettség, de az adózónak adatszolgáltatási kötelezettsége fennáll.
Ez különösen fontos például egy heti legalább 36 órás munkaviszony mellett vállalkozó személy számára. Ha az átalányban megállapított éves jövedelme még az adómentes határ alatt marad, előfordulhat, hogy ténylegesen nincs fizetendő tb-járuléka és szochója, a negyedéves 2658-as bevallását azonban ettől még be kell nyújtania.
A „nincs fizetendő adóm” és a „nem kell bevallást beadnom” tehát nem ugyanazt jelenti.
A főállású vállalkozóknál a nulla bevétel még fontosabb kérdés
Főfoglalkozású egyéni vállalkozóknál más szabályok érvényesülnek.
Ha valaki főfoglalkozású átalányadózó, társadalombiztosítási szempontból biztosítottnak számít, és főszabály szerint minimum járulékalappal is számolnia kell.
2026-ban a minimálbér havi összege 322 800 forint, a garantált bérminimum pedig 373 200 forint.
Ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége legalább középfokú végzettséget vagy szakképzettséget követel, a minimumalap meghatározásánál a garantált bérminimum lehet releváns.
A társadalombiztosítási járulék mértéke 18,5 százalék, a szociális hozzájárulási adó pedig 13 százalék.
Fontos 2026-os könnyítés, hogy a főfoglalkozású vállalkozók minimális szochoalapjánál már nem kell alkalmazni a korábbi 112,5 százalékos szorzót: a minimum szochoalap főszabály szerint a minimálbér vagy az alkalmazandó garantált bérminimum 100 százaléka.
Ez valamelyest mérsékelte a minimum közterhet.
Főállás és mellékállás között komoly különbség van
A vállalkozó státusza meghatározó lehet a fizetendő összeg kiszámításakor.
Aki heti legalább 36 órás munkaviszony mellett folytat egyéni vállalkozói tevékenységet, vagy nappali tagozatos tanulmányai mellett vállalkozik, annak nincs ugyanaz a minimum járulékfizetési kötelezettsége, mint egy főfoglalkozású vállalkozónak.
Náluk a tb-járulék és a szocho alapja a szabályok szerint megállapított tényleges, adóköteles átalányjövedelemhez igazodik.
Ha az átalányban megállapított éves jövedelem még nem lépte túl a 2026-os 1 936 800 forintos adómentes jövedelemrészt, akkor ebben a státuszban tb-járulék és szocho sem feltétlenül keletkezik.
A 2658-as bevallásra azonban ettől függetlenül szükség lehet.
A nyugdíjas vállalkozóknál fontos pontosítani a szabályt
Több, a határidőről szóló híradás úgy fogalmaz, hogy az átalányadózó főállású, mellékállású és nyugdíjas vállalkozók egyaránt érintettek.
Ez azonban a 2658-as bevallás szempontjából pontosításra szorul.
A 2658-as nyomtatvány hivatalos elnevezése szerint a „kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő” egyéni vállalkozók tb- és szochokötelezettségének bevallására szolgál.
A saját jogú nyugdíjas egyéni vállalkozó főszabály szerint kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül, ezért nem biztosított, és főszabály szerint nem terheli ugyanaz a tb- és szochokötelezettség, mint a nem nyugdíjas vállalkozót.
Ezért nem helyes automatikusan azt mondani, hogy minden nyugdíjas átalányadózónak október 12-én 2658-as bevallást kell beadnia.
Speciális helyzetek azonban lehetnek, ezért kétség esetén érdemes a konkrét jogviszonyt könyvelővel vagy a NAV-val ellenőrizni.
Az SZJA-előlegről sem szabad megfeledkezni
Az átalányadózásnál külön kezelendő a személyi jövedelemadó.
Az átalányban meghatározott jövedelem adómentes részét meghaladó összeg után főszabály szerint 15 százalék személyi jövedelemadó fizetendő.
Az SZJA-előleget negyedévente kell megfizetni, a negyedévet követő hónap 12. napjáig.
Így a harmadik negyedév után fizetendő SZJA-előleg határideje szintén 2026. október 12.
A ténylegesen fizetendő összeg azonban az igénybe vehető kedvezmények miatt jelentősen eltérhet két azonos bevételű vállalkozónál is.
Ilyen lehet például a családi kedvezmény vagy valamely személyijövedelemadó-mentesség.
A családi kedvezményeknél különösen fontos a pontos számítás
A gyermekes vállalkozóknál az adó- és járulékkedvezmények miatt a ténylegesen fizetendő összeg jelentősen módosulhat.
Ha valaki jogosult családi kedvezményre, de annak teljes összegét nem tudja az SZJA-ból érvényesíteni, bizonyos feltételekkel családi járulékkedvezményt is igénybe vehet.
Ennek elszámolását azonban megfelelően szerepeltetni kell a negyedéves bevallásban.
Éppen ezért azoknál, akik többféle kedvezményt érvényesítenek, különösen fontos, hogy ne kizárólag a bankszámláról korábban befizetett összegekből induljanak ki, hanem a bevallás tényleges számítása alapján teljesítsék a fizetést.
A júliusi, augusztusi és szeptemberi adatokat külön kell megadni
Bár a bevallási kötelezettség 2026-tól negyedéves, a NAV nem egyszerűen egy összesített háromhavi számot vár.
A 2658-as bevallásban a negyedév hónapjaira vonatkozó adatokat havi bontásban kell feltüntetni.
Ez azért is lényeges, mert a vállalkozó helyzete a negyedév alatt megváltozhatott.
Lehetséges például, hogy júliusban főfoglalkozású vállalkozó volt, augusztusban heti 36 órás munkaviszonyt létesített, vagy valamelyik hónap teljes egészében szüneteltette a vállalkozását.
Az ilyen változások befolyásolhatják a járulékalapot és a fizetési kötelezettséget is.
Ezért különösen veszélyes lehet egyszerűen a három hónap teljes bevételét összeadni, és abból egyetlen képlettel meghatározni az adót.
A szünetelő vállalkozóknak is érdemes ellenőrizniük a helyzetüket
A vállalkozás szüneteltetése sem feltétlenül jelenti azt, hogy az adott negyedévre semmilyen bevallási teendő nincs.
A NAV kitöltési útmutatója külön példákban foglalkozik azzal, amikor egy vállalkozó a negyedév közben kezdi vagy fejezi be a szüneteltetést.
Ha például valaki 2026 augusztusában és szeptemberében részben vagy egészben szünetelt, ettől még a július–szeptemberi időszakra vonatkozó harmadik negyedéves bevallását október 12-ig kell benyújtania, amennyiben a szabályok szerint bevallásra kötelezett.
Az egyes hónapokat azonban eltérően kell kezelni.
Különösen lényeges, hogy teljes hónapos szünetelés és csak a hónap egy részét érintő szünetelés között járulékfizetés szempontjából is lehet különbség.
Elektronikusan kell beadni a 2658-as bevallást
A 2658-as bevallást kizárólag elektronikusan lehet benyújtani.
A NAV a nyomtatványt az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazásban, vagyis az ONYA-ban is elérhetővé tette, de az Általános Nyomtatványkitöltő, vagyis az ÁNYK is használható.
Egyes számlázó- és könyvelőprogramok ugyancsak képesek segítséget nyújtani a bevalláshoz szükséges adatok összeállításában.
A Számlázz.hu például lehetőséget biztosít arra, hogy az érintett átalányadózó a rendszerben rendelkezésre álló adatokból elkészítse a bevalláshoz használható XML-fájlt, amely ezt követően importálható az elektronikus bevallási rendszerbe.
A beküldés után azonban van még egy fontos feladat: meg kell győződni arról, hogy a NAV valóban befogadta a bevallást.
Érdemes megvárni és ellenőrizni az elektronikus tárhelyre érkező elfogadó nyugtát.
A beküldött bevallás önmagában még nem jelenti azt, hogy minden kész
Gyakori hiba, hogy a vállalkozó határidőre beküldi a bevallását, majd megfeledkezik a fizetendő adóról.
A bevallás és a befizetés két külön kötelezettség.
Ha a bevallás alapján tb-járulék, szocho vagy SZJA-előleg fizetendő, az összegeknek szintén határidőben meg kell érkezniük a megfelelő NAV-számlára.
A NAV jelenleg érvényes számlaszámai alapján a társadalombiztosítási járulék, a szociális hozzájárulási adó és az SZJA külön adónemre kerül.
A befizetéskor különösen fontos a megfelelő adónem és az adózó azonosításához szükséges adat feltüntetése, különben előfordulhat, hogy az összeg nem oda könyvelődik, ahová a vállalkozó szánta.
Mi történik, ha valaki lekési az október 12-i határidőt?
A késésnek két külön következménye lehet: az egyik a bevallás elmaradásához, a másik a fizetés elmaradásához kapcsolódik.
Ha a vállalkozó nem nyújtja be időben a szükséges bevallást, a NAV felszólíthatja a kötelezettség pótlására, és mulasztási bírságot is kiszabhat.
Ezért nem érdemes abból kiindulni, hogy „majd a NAV úgyis szól”.
A késedelmes fizetés külön problémát jelent.
A NAV tájékoztatása szerint ha valaki a fizetési kötelezettségét késve vagy egyáltalán nem teljesíti, késedelmi pótlékot kell fizetnie.
A NAV 2025-től havi gyakorisággal számítja fel a késedelmi pótlékot. Amint annak összege eléri a meghatározott, jelenleg 5000 forintos előírási határt, az összeg megjelenhet az adószámlán.
Vagyis minél tovább marad rendezetlen egy tartozás, annál kellemetlenebb lehet a következménye.
Ha valaki ma veszi észre, még nincs feltétlenül elkésve
Mivel a határidő 2026. október 12., az elektronikus bevallást még a mai napon teljesíteni lehet.
Aki könyvelővel dolgozik, annak érdemes ellenőriznie, hogy a dokumentumot valóban benyújtották-e, és a kapcsolódó befizetések is megtörténtek-e.
Aki saját maga készíti a bevallását, annak nem célszerű az utolsó percekre hagynia a műveletet. Egy hibás adat, technikai probléma vagy hiányzó elektronikus azonosítás könnyen megakadályozhatja a sikeres beadást.
A legfontosabb pedig az, hogy ne csak a beküldés tényét ellenőrizze, hanem az elfogadó visszaigazolást is.
Több mint 400 ezer átalányadózó lehet Magyarországon
Az átalányadózás az elmúlt években az egyik legfontosabb egyéni vállalkozói adózási formává vált.
A NAV 2026 eleji adatai szerint már több mint 406 ezer kisvállalkozó adózott ebben a formában.
A Számlázz.hu által most említett 181 ezres szám tehát nem az összes magyar átalányadózót jelenti.
Ez kizárólag azt mutatja meg, hogy a szolgáltató saját rendszerében milyen nagyságrendű vállalkozói kör lehet érintett.
Országosan ennél lényegesen nagyobb a potenciálisan érintett kör.
2026-ban már nem havonta kell „58-as” bevallást készíteni
Az idei változás az adminisztráció szempontjából komoly könnyítés.
Korábban az 58-as bevallási kötelezettséget sokkal gyakrabban kellett teljesíteni. 2026. január 1-jétől az átalányadózók mellett a vállalkozói jövedelem szerint adózó egyéni vállalkozók is negyedéves rendszerbe kerültek.
A negyedéves bevallási gyakorisághoz igazították a tb-járulék és a szocho befizetésének időpontját is.
A harmadik negyedév után ezért most október 12. a kulcsdátum.
A következő, vagyis a 2026. október–december közötti negyedik negyedévre vonatkozó 2658-as bevallás következő általános határideje 2027. január 12.
Ezt érdemes még ma ellenőrizni
Aki egyéni vállalkozóként érintett lehet, annak október 12-én érdemes megnéznie, hogy elkészült-e a július–szeptemberi időszak 2658-as bevallása, helyesen szerepel-e benne mindhárom hónap, figyelembe vették-e a vállalkozó fő- vagy mellékállású státuszát, illetve az esetleges szünetelést és kedvezményeket.
Ugyanilyen fontos ellenőrizni, van-e fizetendő tb-járulék, szocho vagy SZJA-előleg, és ha igen, az összegek időben elindultak-e a megfelelő NAV-számlákra.
Aki pedig bizonytalan a számításban, annak különösen egy főállású vállalkozás, státuszváltozás, családi kedvezmény vagy év közbeni szünetelés esetén érdemes szakember segítségét kérnie.
A legfontosabb üzenet: ma nem csak egy nyomtatványról van szó
Az október 12-i határidő azért különösen fontos, mert egyszerre több kötelezettség találkozik.
Az érintetteknél ma esedékes a harmadik negyedéves járulékbevallás, a társadalombiztosítási járulék és a szociális hozzájárulási adó megfizetése, továbbá – ha keletkezett ilyen kötelezettség – az SZJA-előleg rendezése is.
A nulla bevétel önmagában nem mindig mentesít a bevallás alól, főfoglalkozású vállalkozóknál pedig bizonyos esetekben bevétel nélkül is keletkezhet minimum járulékfizetési kötelezettség.
Aki tehát még nem foglalkozott a harmadik negyedév lezárásával, annak 2026. október 12-én már nem érdemes tovább halogatnia.
