A Tisza Párt nyugdíjprogramja szerint a legalacsonyabb nyugdíjakat 120 ezer forintra emelnék, a 120–140 ezer forint közötti ellátásoknál pedig sávos kiegészítés jöhetne. Sok idős ember ma nem nagy ígéretekre vár, hanem arra, hogy hónap végén ne kelljen választania gyógyszer, élelmiszer és számlák között. Magyarországon még mindig rengetegen élnek nagyon alacsony nyugdíjból, miközben az árak, a rezsi, a gyógyszerköltségek és a mindennapi kiadások évről évre nagyobb nyomást tesznek rájuk – írja az Index.
A Tisza Párt nyugdíjprogramja éppen ezt a problémát célozná meg. A vállalások szerint bevezetnék a 120 ezer forintos minimálnyugdíjat azoknál, akik legalább 20 év munkaviszonnyal rendelkeznek, és külön, sávos emelést adnának a 120 és 140 ezer forint közötti ellátásból élőknek is. A Pénzcentrum számításai szerint, ha a programot jogszabályba ültetik, akár 263–363 ezer ember ellátása is emelkedhetne, a legnagyobb nyertesei pedig azok lehetnének, akik ma a legalacsonyabb összegekből próbálnak megélni.
Ez nem kis szám. És nem is pusztán statisztika. Mögötte több százezer ember van, akik közül sokan ledolgoztak egy életet, mégis olyan nyugdíjat kapnak, amelyből ma már szinte lehetetlen méltósággal megélni.
A friss adatok megmutatják, mekkora a baj
A KSH friss nyugdíjadatai szerint 2026 januárjában Magyarországon 2 millió 279 ezer 766 ember kapott saját jogon valamilyen nyugellátást. Ebből 2 millió 15 ezer 552 fő volt öregségi nyugdíjas. A Pénzcentrum összefoglalója szerint a saját jogú ellátások közül nagyjából 364 ezren kaptak 140 ezer forint alatti juttatást, közülük 228 ezren öregségi nyugdíjat.
Ezek a számok azért fontosak, mert rávilágítanak: a nyugdíjrendszerben nemcsak átlagokról kell beszélni. Lehet, hogy az átlagnyugdíj emelkedik, lehet, hogy a statisztikák első ránézésre javulást mutatnak, de közben nagyon sokan maradnak a rendszer alján.
Egy 110 vagy 125 ezer forintos nyugdíj ma nem mozgásteret jelent, hanem folyamatos számolgatást. Abból kell kifizetni az élelmiszert, a gyógyszert, a rezsit, a közlekedést, az orvosi kiadásokat, a háztartási javításokat, és sokszor még a családnak is segíteni kellene valamennyit.
Aki ilyen összegből él, annak egy 10–20 ezer forintos emelés nem apró kiegészítés. Hanem levegő. Hó végi biztonság. Egy kiváltott gyógyszer. Egy rendesebb bevásárlás. Egy elmaradt számla rendezése.
120 ezer forintos minimálnyugdíj jöhetne
A Tisza Párt programjának egyik legfontosabb eleme a 120 ezer forintos minimálnyugdíj. Ez azoknak járna, akik legalább 20 év munkaviszonnyal rendelkeznek. A párt saját kommunikációja szerint ez mintegy 280 ezer embert érintene, köztük körülbelül 160 ezer öregségi nyugdíjast és 120 ezer rokkantnyugdíjast. A Pénzcentrum friss számításai ugyanakkor ennél szűkebb érintetti körrel is számolnak a KSH-adatok alapján, különösen az öregségi nyugdíjasoknál.
A gyakorlatban ez nagyon egyszerűen nézne ki: aki 120 ezer forintnál kevesebb nyugdíjat kap, annak az ellátását a hiányzó összeggel egészítenék ki. Ha valaki például 80 ezer forintot kap havonta, akkor 40 ezer forintos emelésre számíthatna. Ha valaki 105 ezer forintot kap, akkor 15 ezer forinttal nőne az ellátása.
Ez különösen azoknak jelentene nagy segítséget, akik ma tényleg a legalacsonyabb nyugdíjakból élnek. Ők azok, akik sokszor láthatatlanok maradnak a nagy átlagok mögött. Mert amikor az átlagnyugdíjról beszélünk, könnyű elfelejteni, hogy vannak, akik ennek a felét sem kapják meg.
Fontos ugyanakkor óvatosan fogalmazni: a program akkor válik valódi jogosultsággá, ha törvény születik róla, és a részletszabályok is megjelennek. A feltételek, az érintetti kör, az indulás időpontja és a finanszírozás még mind döntő kérdés lesz.
Több tízezren havi 20 ezer forintnál is nagyobb emelést kaphatnának
A program legnagyobb nyertesei azok lehetnek, akik ma nagyon alacsony, 100 ezer forint körüli vagy az alatti ellátásból élnek. Egy 80 ezer forintos nyugdíj 120 ezerre emelése például havi 40 ezer forintos pluszt jelentene. Ez éves szinten 480 ezer forint.
Ez már nem jelképes segítség. Ez sok idős ember életében valódi fordulatot hozhatna.
Gondolj bele: egy olyan nyugdíjasnak, aki ma 90 ezer forintból gazdálkodik, a 120 ezer forintos szint 30 ezer forintos havi emelést jelentene. Ez lehet a különbség aközött, hogy kiváltja-e minden gyógyszerét, vagy csak a legfontosabbakat. Hogy tud-e rendesen fűteni, vagy spórolni kell a melegen. Hogy tud-e friss zöldséget, gyümölcsöt venni, vagy marad az olcsóbb, de kevésbé egészséges megoldás.
Ezért van ekkora társadalmi súlya a legalacsonyabb nyugdíjak felzárkóztatásának. Nem azoknak adna pluszt, akik már most is kényelmesebb helyzetben vannak, hanem azoknak, akiknél minden forintnak helye van.
Így működne a sávos nyugdíjemelés
A Tisza Párt programja nemcsak a 120 ezer forint alatti nyugdíjakra adna választ, hanem azokra is, akik éppen e fölött vannak. A 120 és 140 ezer forint közötti járandóságoknál egyszeri, sávos emelést terveznek.
A négysávos rendszer lényege, hogy minél alacsonyabb valakinek a nyugdíja, annál nagyobb kiegészítést kapna. A program szerint a 120–125 ezer forint közötti nyugdíjak havi 12 ezer forinttal, a 125–130 ezer forint közöttiek 10 ezer forinttal, a 130–135 ezer forint közöttiek 8 ezer forinttal, a 135–140 ezer forint közöttiek pedig 6 ezer forinttal emelkednének.
Ez azt jelenti, hogy egy 122 ezer forintos nyugdíj 134 ezer forintra nőhetne. Egy 128 ezer forintos ellátás 138 ezer forint lehetne. Egy 138 ezer forintos nyugdíj pedig 144 ezer forintra emelkedne.
Ez a rendszer azért különbözik a hagyományos százalékos emeléstől, mert nem annak ad több forintot, akinek eleve magasabb a nyugdíja. Éppen fordítva: a legalacsonyabb sávok kapnák a nagyobb kiegészítést. Ez a felzárkóztatási logika lényege.
Hány embert érinthet a sávos emelés?
Az érintettek számáról több becslés is megjelent. A Pénzcentrum 100–121 ezer fő közötti jogosulti körrel számol a 120 és 140 ezer forint közötti sávban. Más becslések ennél magasabb számot is említenek, a Portfolio korábban 140 ezer körüli érintettről írt, míg a Tisza kommunikációja 160 ezer főt is említett.
Ez a különbség nem feltétlenül ellentmondás, inkább azt mutatja, hogy nagyon sok múlik a pontos jogosultsági szabályokon. Nem mindegy, csak az öregségi nyugdíjasokra vonatkozik-e az emelés, vagy más saját jogú ellátásokra is. Nem mindegy, hogyan kezelik a résznyugdíjakat, a külföldi jogosultsággal együtt folyósított ellátásokat, a rokkantsági jellegű ellátásokat és az egyéb kategóriákat.
A KSH megjegyzése szerint a nagyon alacsony összegek jelentős része külföldön szerzett jogosultság melletti résznyugdíj. Ez azért fontos, mert egy résznyugdíjas esetében más lehet a tényleges anyagi helyzet, mint annál, akinek kizárólag magyarországi nyugellátása van. A szabályozásnál ezt is figyelembe kell majd venni.
Ezért kell nagyon pontos törvény. Mert ha a cél a valóban nehéz helyzetben élők segítése, akkor a jogosultságot úgy kell megfogalmazni, hogy a pénz oda jusson, ahol tényleg szükség van rá.
Jönne a nyugdíjas SZÉP-kártya is
A program másik sokat emlegetett eleme a nyugdíjas SZÉP-kártya. A Tisza tervei szerint évente 100–200 ezer forintos juttatást kaphatnának azok a nyugdíjasok, akiknek az ellátása nem éri el az 500 ezer forintot. A támogatást élelmiszerre, gyógyszerre, egészségmegőrzésre és pihenésre lehetne felhasználni.
Ez elsőre új megoldásnak tűnik, mert a SZÉP-kártyát eddig főleg munkavállalói cafeteriaként ismertük. Nyugdíjasoknál azonban más szerepe lenne: célzott segítséget adhatna olyan kiadásokra, amelyek az idősebbek életében különösen fontosak.
A gyógyszer és az egészségmegőrzés sok nyugdíjasnál havi állandó tétel. Az élelmiszerárak emelkedése szintén érzékenyen érinti az időseket. A pihenés pedig nem luxus, különösen akkor, ha gyógyfürdőről, regenerációról vagy olyan szolgáltatásról van szó, amely javítja az életminőséget.
A 500 ezer forint feletti nyugdíjaknál a program szerint nem járna ez a juttatás. Ez is a célzottabb támogatási logikát mutatja: nem mindenki kapna ugyanannyit, hanem a rendszer inkább az alacsonyabb és közepes nyugdíjból élőkre koncentrálna.
Akik magas nyugdíjat kapnak, kimaradnának a rendkívüli felzárkóztatásból
A Tisza Párt programja különbséget tenne az alacsonyabb és a magasabb ellátások között. A havi 500 ezer forint feletti nyugdíjak esetében nem számolnak rendkívüli felzárkóztatással, vagyis az ebbe a körbe tartozók kimaradnának a minimálnyugdíj-emelésből, a sávos kiegészítésből és a nyugdíjas SZÉP-kártyából is.
Ez várhatóan vitát fog kiváltani. Lesznek, akik szerint ez igazságos, mert a szűkös költségvetési forrásokat oda kell adni, ahol a legnagyobb a baj. Mások szerint minden nyugdíjasnak járna valamilyen plusz, hiszen a magasabb nyugdíjak mögött hosszabb szolgálati idő vagy magasabb korábbi kereset állhat.
A kérdés valójában az, hogy mi a cél. Ha az a cél, hogy a nyugdíjrendszer legalsó szintjén élőket emeljék fel, akkor a célzott emelés logikus. Ha viszont minden nyugdíjas általános kompenzációjáról beszélünk, akkor más rendszer kellene.
A Tisza mostani programja egyértelműen a felzárkóztatás felé mozdulna el: azok kapnának többet, akik ma a legnehezebb helyzetben vannak.
Közben a magas nyugdíjak száma is nő
A nyugdíjrendszer másik oldala, hogy miközben százezrek élnek alacsony ellátásból, a magas nyugdíjak száma is emelkedik. A Portfolio 2026 márciusi összefoglalója szerint 2026 januárjában az átlagos öregségi nyugdíj 260 993 forint volt, a mediánnyugdíj pedig 230 045 forint. Ugyanebben az időszakban több tízezren kaptak 500 ezer forint feletti ellátást, és a felső sávokban is nőtt az érintettek száma.
Ez jól mutatja a nyugdíjrendszer egyik legnagyobb feszültségét: egyre szélesebb a különbség az ellátások között. Vannak, akik 100–140 ezer forintból próbálnak megélni, miközben mások több százezres vagy akár milliós nyugdíjat kapnak.
Ez önmagában nem feltétlenül jelenti azt, hogy a magasabb nyugdíjak jogtalanok lennének. A nyugdíj alapvetően a korábbi keresetekhez és járulékfizetéshez kapcsolódik. De társadalmi szempontból mégis nehéz helyzetet teremt, ha a rendszer alján sokan méltatlanul alacsony ellátásból élnek.
Ezért kerül újra és újra elő a kérdés: meddig lehet fenntartani egy olyan rendszert, ahol az átlag javulhat, de a legszegényebb nyugdíjasok helyzete közben továbbra is nagyon nehéz marad?
Több mint 700 ezer nyugdíjas élhet nagyon szűkös keretek között
A létminimum alatti nyugdíjasok pontos számát nehéz megállapítani, mert nem elég csak a nyugdíj összegét nézni. Számít, hogy az érintett egyedül él-e, van-e más jövedelme, dolgozik-e mellette, hányan élnek a háztartásban, kap-e családi segítséget, és milyen lakhatási költségei vannak.
Ennek ellenére a KSH friss adatai alapján jól látszik, hogy nagyon sok ember él szűkös keretek között. A HVG összefoglalója szerint 2026 januárjában 2,28 millió ember kapott saját jogú nyugellátást, és a nyugdíjasok jelentős része olyan összegből él, amely a megélhetés szempontjából rendkívül alacsonynak számít.
A felhasznált adatok szerint 724 ezer ember járandósága nem éri el a 180 ezer forintot, csak az öregségi nyugdíjasok közül pedig körülbelül 555 ezren vannak ebben a körben. Ez hatalmas szám.
Ez azt jelenti, hogy nem néhány elszigetelt esetről beszélünk. Nem arról van szó, hogy akad pár ember, akinek alacsony a nyugdíja. Hanem arról, hogy több százezer idős ember él olyan jövedelemből, amely mellett minden hónap komoly pénzügyi fegyelem és sokszor lemondás.
Az átlagnyugdíj nőtt, de a bérekhez képest tovább nyílhat az olló
A 2026 januári adatok alapján az öregségi nyugdíj átlagos összege 260 993 forint volt, a medián pedig 230 045 forint. A medián azért fontosabb sokszor az átlagnál, mert azt mutatja meg, hogy a nyugdíjasok fele ennél kevesebbet, fele ennél többet kap.
A nyugdíjak reálértéke 2025-ben emelkedett, de a bérek gyorsabban nőttek. Ez azt jelenti, hogy a nyugdíjasok helyzete az aktív dolgozókhoz képest romolhatott. Aki nyugdíjból él, annak nemcsak az számít, hogy a saját ellátása nő-e valamennyit, hanem az is, hogy közben mennyire szakad le a társadalom többi részéhez képest.
Ez az egyik oka annak, hogy a Tisza Párt programja a nyugdíjemelés gyakorlatának átalakítását is ígéri. A jelenlegi inflációkövető logika helyett visszahoznák a bérekhez kötött emelési elemeket, és az emeléseket évente nem egyetlen nagyobb lépésben, hanem több kisebb kiigazítással hajtanák végre.
Ez azért lenne fontos, mert ha a bérek tartósan gyorsabban nőnek, mint a nyugdíjak, akkor a nyugdíjasok relatív helyzete romlik. Magyarul: lehet, hogy nominálisan több pénzt kapnak, de a dolgozókhoz képest egyre inkább leszakadnak.
A 13. és 14. havi nyugdíj kérdése is nagy vita lehet
A Tisza Párt korábban azt is jelezte, hogy megtartaná a 13. havi nyugdíjat, és a 14. havi nyugdíj kérdése is felmerült a programban. Ez sok nyugdíjasnak természetesen jól hangzik, hiszen minden plusz juttatás számít. A probléma a finanszírozás.
Farkas András nyugdíjszakértő a Portfolio-nak adott elemzésekben többször is arra figyelmeztetett, hogy a nagyvonalú nyugdíjígéretek költségvetési hatása óriási lehet. A Nők 40, a 13. havi és egy teljes 14. havi nyugdíj együttesen éves szinten akár 1800 milliárd forintos nagyságrendű kiadást is jelenthet, ami a rendszer finanszírozhatóságát erősen próbára teheti.
Ez nem azt jelenti, hogy ne lehetne segíteni a nyugdíjasokon. De azt igen, hogy sorrendet kell állítani. A legalacsonyabb nyugdíjak felzárkóztatása társadalmilag sürgetőbb lehet, mint minden nyugdíjasnak egyformán nagy pluszjuttatást adni.
A kormány számára ezért az egyik legnehezebb kérdés az lesz: hogyan lehet úgy javítani az idősek helyzetén, hogy közben a nyugdíjrendszer hosszú távon is finanszírozható maradjon?
A Férfiak 40 program csak óvatosan kerülhet napirendre
A Tisza Párt korábban felvetette, hogy a Nők 40 mintájára megvizsgálnák a Férfiak 40 program lehetőségét is. Ez sok férfinak reményt adhatna, különösen azoknak, akik évtizedeken át fizikai munkát végeztek, és egészségileg már nehezen bírják a 65 éves korhatárig.
Csakhogy ez is nagyon drága intézkedés lehet. A szakértői megközelítés szerint csak úgy lehetne mindkét nem számára rugalmasabb korábbi nyugdíjba vonulást teremteni, ha az ellátás összegében megjelenne a korábbi kilépés ára. Farkas András szerint ilyen esetben annyiszor 4–5 százalékkal alacsonyabb nyugdíjat lehetne fizetni, ahány évvel valaki a 65 éves korhatár előtt menne nyugdíjba.
Ez sokaknak fájdalmas kompromisszum lenne. Mert aki korábban menne nyugdíjba, valószínűleg éppen azért tenné, mert már nem bírja a munkát. Ha viszont ezért jelentősen alacsonyabb ellátást kap, könnyen szegénységi csapdába kerülhet.
Ezért a rugalmas nyugdíjba vonulás jó gondolat lehet, de csak nagyon körültekintően szabad szabályozni. Külön kellene kezelni a nehéz fizikai munkát végzőket, az egészségkárosodottakat, az alacsony jövedelműeket és azokat, akik saját döntésből, jobb anyagi háttérrel vonulnának korábban vissza.
További intézkedések is segíthetnék az időseket
A Tisza nyugdíjprogramja nemcsak a minimálnyugdíjról és a sávos emelésről szól. A párt csomagjában szerepel az időskorúak járadékának megduplázása, az otthonápolási díjak 50 százalékos emelése, valamint 20 ezer új férőhely létesítése nyugdíjasotthonokban.
Ezek azért fontosak, mert az időskori biztonság nem csak a havi nyugdíj összegétől függ. Számít az is, van-e elérhető gondozás. Van-e hely egy idősotthonban, ha a család már nem tudja megoldani az ápolást. Kap-e megfelelő támogatást az, aki otthon gondoz beteg, idős hozzátartozót. Van-e méltó ellátás azoknak, akik teljesen magukra maradtak.
Az otthonápolási díj emelése különösen sok családnak jelenthetne segítséget. Magyarországon rengetegen ápolnak otthon idős, beteg, mozgáskorlátozott vagy demens hozzátartozót. Ez sokszor teljes embert kíván, miközben az anyagi támogatás alacsony. Aki ápol, az gyakran dolgozni sem tud teljes állásban, így a család jövedelme is csökken.
A nyugdíjasotthoni férőhelyek bővítése szintén sürgető kérdés. Sok család hosszú várólistákkal, magas térítési díjakkal és nehezen elérhető ellátással szembesül. Ha valóban 20 ezer új férőhely jönne létre, az jelentős lépés lehetne, de ehhez nemcsak épület kell, hanem szakember, működési pénz és minőségi ellátás is.
A legnagyobb kérdés: mikor lesz ebből törvény?
A program számai sok embernek reményt adnak, de a nyugdíjasok joggal várják a konkrétumokat. Mikortól járna a 120 ezer forintos minimálnyugdíj? Kik pontosan a jogosultak? Mi történik a résznyugdíjakkal? Milyen ellátásokra vonatkozik a sávos emelés? Mikor érkezne a nyugdíjas SZÉP-kártya? Évente egyszer vagy több részletben? Milyen formában lehetne elkölteni?
Ezek nem apró részletek. Egy idős ember a mindennapjait tervezi ezek alapján. Ha azt hallja, hogy emelés jöhet, akkor tudni szeretné, mikor és mennyivel. Nem politikai ígéretre van szüksége, hanem kiszámítható döntésre.
A Tisza korábbi nyilatkozatai alapján a legalacsonyabb nyugdíjak rendezése az új kormány egyik első intézkedése lehet, de konkrét határidő egyelőre nem minden elemhez ismert. A kérdés tehát nyitott: mennyi fér bele még idén, és mi csúszik át későbbre.
A költségvetés döntheti el, milyen gyorsan jön a segítség
A nyugdíjprogram társadalmilag nagyon erős, de költségvetésileg komoly feladat. Több százezer ember ellátásának emelése, a nyugdíjas SZÉP-kártya, az időskorúak járadékának növelése, az otthonápolási díj emelése és az idősotthoni férőhelyek bővítése együtt nagy kiadást jelent.
Ezért a kormánynak egyszerre kell gyorsnak és felelősnek lennie. Gyorsnak, mert az alacsony nyugdíjból élők nem tudnak éveket várni. Felelősnek, mert ha fedezet nélkül hoznak döntéseket, annak később mindenki megfizetheti az árát.
A legjobb megoldás az lenne, ha a kormány világos menetrendet adna. Első lépésként a 120 ezer forint alatti nyugdíjak felzárkóztatása, utána a sávos emelés, majd a nyugdíjas SZÉP-kártya és a további szociális intézkedések pontos bevezetése. Így az érintettek tudnák, mire számíthatnak, és a költségvetés is tervezhetőbb lenne.
Nem mindegy, hogyan segít az állam
A nyugdíjrendszer igazságossága nemcsak arról szól, mennyi az átlagnyugdíj. Hanem arról is, hogy mi történik a legalsó sávban élőkkel. Mert egy társadalom állapotát sokszor nem az mutatja meg, hogyan élnek a legjobban keresők, hanem az, hogyan bánik azokkal, akik a legkiszolgáltatottabbak.
A Tisza Párt nyugdíjprogramja ebben hozna szemléletváltást. Nem általánosan, mindenkinek ugyanakkora pluszt ígér elsőként, hanem célzottan az alacsony nyugdíjból élők helyzetét javítaná. Ez sok szempontból védhető irány, hiszen náluk a legnagyobb a baj.
Ugyanakkor a megvalósításnál minden részlet számít. Ha túl szűkre szabják a jogosultságot, sok rászoruló kimaradhat. Ha túl szélesre nyitják, túl nagy lehet a költségvetési teher. Ha késik a bevezetés, csalódást okozhat. Ha kapkodva vezetik be, hibák jöhetnek.
Ezért most a pontosság lesz a legfontosabb.
Sok idős embernek ez nem politika, hanem megélhetés
A nyugdíjemelésről könnyű politikai vitát folytatni. De azoknak, akik 100–140 ezer forintból élnek, ez nem pártpolitika. Ez a villanyszámla. A gyógyszer. A kenyér. A buszbérlet. A téli fűtés. A szemüveg. A vérnyomáscsökkentő. A hétvégi húsleves.
Ha a 120 ezer forintos minimálnyugdíj és a sávos emelés megvalósul, több százezer ember érezheti úgy, hogy végre nem feledkeztek meg róla. Nem lesz ettől minden gond megoldva, de sokaknak jelenthet annyit, hogy kevésbé legyen félelmetes a hónap vége.
A nyugdíjas SZÉP-kártya, az időskorúak járadékának emelése, az otthonápolási díj növelése és az idősotthoni férőhelyek bővítése pedig akkor lehet igazán fontos, ha nem csak kampányígéret marad, hanem valódi, működő rendszer lesz belőle.
Most tehát a kérdés egyszerű: a programból mikor lesz törvény, a törvényből mikor lesz kifizetés, és a kifizetésből mikor lesz érezhető könnyebbség az idősek életében?
Több százezer nyugdíjas figyel most a döntésre
A Tisza Párt nyugdíjprogramja alapján akár 263–363 ezer ember is számíthatna emelésre a minimálnyugdíj és a sávos kiegészítés révén. A legnagyobb segítséget azok kaphatnák, akik ma 120 ezer forint alatt élnek, de a 120–140 ezer forint közötti ellátásból élők sem maradnának ki.
Ez az egyik legfontosabb szociális kérdés lehet a következő hónapokban. Mert nemcsak arról szól, mennyi pénzt kapnak a nyugdíjasok. Hanem arról is, milyen ország akarunk lenni. Olyan, ahol az idősek egy része csendben lemond mindenről, vagy olyan, ahol legalább a legkisebb nyugdíjaknál megpróbálják visszaadni a méltóság minimumát.
A program iránya sokaknak reményt adhat. De a remény most még nem elég. Határidő, törvény, fedezet és pontos végrehajtás kell.
Mert az idős emberek nem várhatnak végtelenül. Ők nem távoli költségvetési sorok. Ők azok, akik felépítették ezt az országot, dolgoztak, családot neveltek, adót fizettek, és most azt várják: legalább annyi biztonság jusson nekik, hogy ne kelljen méltatlanul szűkölködniük.
Mit gondolsz erről? Szerinted elsőként a 120 ezer forint alatti nyugdíjakat kellene rendezni, vagy minden nyugdíjasnak járna egyszerre nagyobb emelés?
