Az infláció áprilisban újabb lendületet vett Magyarországon, ami több mint egy év után először következett be.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb jelentése szerint a márciusi 3,6 százalékos fogyasztóiár-indexnél 0,1 százalékponttal magasabb, 3,7 százalék volt az árindex áprilisban.
Az élelmiszerek árindexe is emelkedett, ami tovább súlyosbítja a helyzetet. Ebben a kontextusban vizsgáljuk meg, hogy az átlagos magyar nyugdíjas mennyi élelmiszert tudott volna megvásárolni az áprilisi árak alapján.
Az áprilisi adatokat összehasonlítva a márciusival, láthatjuk, hogy az infláció általánosan nőtt. A nyugdíjasok fogyasztóiár-indexe is együtt mozgott az összesítettel, 3,7 százalékra emelkedett.
Az alacsony jövedelmű és a három vagy több gyermekes háztartások esetében a fogyasztói árindex csökkent, míg a közepes jövedelmű és a nyugdíjas háztartásoknál nőtt, a magas jövedelmű háztartásoknál pedig stagnált az árindex.
Mennyi élelmiszerre futotta az átlagos nyugdíjból áprilisban? Az átlagos öregségi nyugdíj 231 495 forint volt márciusban. A friss adatok alapján a zsemlére nem változott az ár, viszont további termékek ára nőtt vagy csökkent.
Például a tojás ára minimálisan csökkent, így többet lehetett volna belőle vásárolni. Ugyanakkor a burgonya ára emelkedett, így kevesebb kilóval számolhatott volna az átlagos nyugdíjas.
Összességében, az áprilisi adatok azt mutatják, hogy a nyugdíjasoknak vegyes képet fest az árak alakulása. Bár néhány termék ára csökkent vagy stagnált, másoké emelkedett, ami befolyásolta a vásárolható mennyiséget.
Fontos azonban megjegyezni, hogy az idei adatokat még befolyásolja a korábban kiutalt duplanyugdíj hatása, ami idővel el fog múlni.
Az átlagos nyugdíj 2024-ben több élelmiszerre futott, mint 2023-ban. Ha azonban az idei adatokat a referenciaévnek számító 2016-os adatokkal vetjük össze, láthatjuk, hogy több termékből lényegesen többet lehetett volna vásárolni akkor.
Összességében azonban még mindig több élelmiszerre futja az átlagos nyugdíjból, mint korábban.
Az infláció alakulása és annak hatása az árakra továbbra is figyelmet igényel, különösen az alacsony jövedelmű és nyugdíjas háztartások esetében.
A jövőbeni intézkedéseknek ennek a társadalmi csoportnak a helyzetének javítására kell összpontosítaniuk.
