Látványos fordulat következett be az egyedi rendszámtáblák piacán Magyarországon, miután az állam jelentős mértékben megemelte az árakat. A várakozásokkal ellentétben azonban a drágulás nem növelte érdemben a bevételeket, sőt, a kereslet drasztikus visszaeséséhez vezetett. A jelenség jól mutatja, hogy bizonyos árszint felett a fizetőképes kereslet egyszerűen eltűnik – még egy olyan presztízstermék esetében is, mint az egyedi rendszám.
35 százalékos áremelés, komoly következményekkel
- február 1-jén lépett életbe az a döntés, amely 35 százalékkal megemelte a közlekedési hatósági díjakat. Ez az intézkedés közvetlenül érintette az egyéni és egyedi rendszámok árát is.
Az egyénileg kiválasztott rendszámok ára 112 450 forintról jelentősen megugrott, míg az egyedi rendszámokért már 435 ezer helyett 587 250 forintot kell fizetni. Ez utóbbi már egyértelműen a prémium kategóriába sorolja ezt a lehetőséget.
Új rendszer, több lehetőség – de kevesebb igény
A 2022-ben bevezetett új, 7 karakteres rendszámtípus elvileg nagyobb szabadságot adott az autósoknak, hiszen a négy betűből és három számból álló kombinációk száma jelentősen megnőtt.
Ennek ellenére a szabályozás továbbra is korlátozza az egyénileg választható rendszámokat: csak olyan kombináció igényelhető, amely „sorozatban előállítható”. Ez sokak szerint indokolatlanul szűkíti a lehetőségeket, és visszafogja az érdeklődést.
Egyes értelmezések szerint a korlátozás célja az lehetett, hogy a vásárlókat a jóval drágább egyedi rendszámok felé tereljék – azonban a számok alapján ez a stratégia nem hozta a várt eredményt.
Az áremelés előtt megugrott, utána összeomlott a kereslet
Az áremelés előtti időszakban valóban megfigyelhető volt egyfajta roham: 2024 novemberétől 2025 január végéig 1600 egyéni és 314 egyedi rendszámot igényeltek.
Ez azonban inkább egy előrehozott vásárlási hullám volt. Az áremelést követően ugyanis drámai visszaesés következett: február és április között az egyéni rendszámok iránti kereslet 51 százalékkal, az egyedieké pedig 66 százalékkal csökkent.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy mindössze 785 egyéni és 107 egyedi rendszámot igényeltek ebben az időszakban.
Éves szinten is visszaesés látható
Az áremelés utáni egy év adatai is egyértelmű trendet mutatnak. Az Építési és Közlekedési Minisztérium adatai szerint összesen 4147 egyéni és 573 egyedi rendszámot igényeltek.
Ez 18,4 százalékos visszaesést jelent az egyéni, és 32 százalékos csökkenést az egyedi rendszámok esetében az előző évhez képest.
A számok alapján egyértelmű, hogy a magasabb árak jelentősen visszafogták a keresletet, még úgy is, hogy egy viszonylag szűk, tehetősebb réteget céloznak ezek a termékek.
Bevétel: alig nőtt, pedig jelentősen drágult
Talán a legmeglepőbb adat az, hogy az áremelés ellenére az állam bevétele alig növekedett. Az egyéni és egyedi rendszámokból származó bevétel mindössze kevesebb mint 30 millió forinttal emelkedett, ami körülbelül 3 százalékos növekedést jelent.
Ez azt jelenti, hogy a 35 százalékos áremelést a kereslet visszaesése szinte teljes mértékben „lenullázta”. A gazdasági logika tehát itt egyértelműen érvényesült: az ár növekedése csökkentette a vásárlási hajlandóságot.
Mit mutatnak a számok?
Az egyedi rendszámok esete jól példázza, hogy még a presztízsjellegű termékeknél is létezik egy árérzékenységi határ. Ha ezt átlépi a piac, a kereslet gyorsan visszaesik.
A jelenlegi helyzet alapján felmerül a kérdés, hogy szükség lesz-e a szabályozás vagy az árképzés felülvizsgálatára, hiszen a mostani rendszer nem hozta meg a kívánt költségvetési hatást.
Egyensúlyt kell találni
A jövő szempontjából kulcskérdés lehet, hogy sikerül-e olyan árszintet és szabályozást kialakítani, amely egyszerre biztosítja az állami bevételek növekedését és a kereslet fenntartását.
Az egyedi rendszámok piaca kicsi, de jól mérhető példája annak, hogyan reagálnak a fogyasztók a hirtelen és jelentős áremelésekre.
