Sokszor eszünk diót, sütibe kerül, salátára szórjuk, aztán a héj megy is a kukába. Eszünkbe sem jut, hogy amit szemétnek hiszünk, valójában egy apró házi kincsesbánya. Pedig régen a nagyszülők még nagyon jól tudták, hogy a dió minden része – a levele, a zöld burka, a bél és a kemény héj is – jól jöhet a ház körül és a házi patikában. Most nézzük végig, mi mindenre használhatjuk a dióhéjat, és miért érdemes külön zacskóban gyűjteni, nem a szemétbe dobni.
Mire jó a dióhéj?
A dióhéj egy kémiailag semleges anyag, a köztudattal ellentétben nincs mérgező hatása az emberi szervezetre és természetes úton bomlik le, nem terhelve ezzel a környezetet. A népgyógyászatban és a régi időkben soha nem került a szemétbe a dió héja, őseink ugyanis ismerték és tisztában voltak gyógyító hatásával.
A legtöbben cukorbetegség kezelésére alkalmazzák, napi 3-4 csészével isznak a dióhéj teájából, amelyet 6 hétig minden nap megismételnek. Az erdélyi magyarok csonterősítés céljából alkalmazták a dióhéjat, teája bármennyire is meglepő, nagyon kellemes ízű.
Fontos megjegyzés: a dióhéjtea nem helyettesíti az orvosi kezelést, sem a vércukorszintet befolyásoló gyógyszereket vagy inzulint. Ha valaki cukorbeteg, a dióhéjat legfeljebb kiegészítő, népi szerként használja, és mindenképp egyeztessen kezelőorvosával.
Dióhéj tea – így készítsd el
Dióhéj tea
5-6 darab dió héját törjünk össze apróra, tegyük egy kis zsákba vagy egy tea tojásba és 1 liter vízben 6-7 percig főzzük. Megfázás esetén is nagyon hasznos ez a tea, a lehető legerősebb immunerősítő hatással rendelkezik. Az így elkészített teából napi 3-szor 2 dl-t fogyasszunk.
A gyakorlatban sokan úgy csinálják, hogy:
-
Reggel éhgyomorra megisznak egy pohárral,
-
délben étkezés előtt vagy közben jön a második,
-
este lefekvés előtt a harmadik adag.
Az ízén lehet javítani egy kevés mézzel vagy citrommal, de önmagában is kellemes, enyhén diós aromájú ital.
Megfázásos időszakban sokan kombinálják hársfavirággal, csipkebogyóval vagy kamillával – így egy igazi „téli védőital” készül belőle. Ilyenkor is figyeljünk arra, hogy ne igyunk belőle túl forrón, hogy a nyálkahártyát ne irritáljuk.
További tulajdonságai és felhasználása
Ősz haj ellen
Ha a dióhéjat összefőzzük az elválasztó dióhártyával az ősz haj visszanyeri eredeti színét, erősíti a hajszálakat és ragyogóvá teszi a hajat.
A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy:
-
A megtisztított dióhéjat és a belső hártyát vízben felfőzzük.
-
Leszűrjük, majd hagyjuk langyosra hűlni.
-
Ezzel a barna lével öblítjük át a hajat, vagy pakolásként 15–20 percig rajta hagyjuk.
Az eredmény egy enyhén barnás árnyalat, főleg világosabb hajon, és sokan számolnak be arról, hogy a hajuk fényesebb, erősebb lesz. Fontos tudni, hogy ez nem egy „vegyszeres hajfesték”, inkább természetes színező, így fokozatosan, többszöri használattal látszik jobban a hatása.
Fogfehérítő
A zúzott dióhéj fogkrémbe keverve fehéríti a fogakat, csökkenti a fogkövet, tisztítja a fogínyt.
Régi házi praktika az is, hogy a szárított dióhéjat porrá őrölve, kevés kókuszolajjal vagy vízzel pépesítve, óvatosan átdörzsölik vele a fogakat.
Itt különösen vigyázni kell: a dióhéj kemény, szemcsés anyag, ezért nem szabad erősen dörzsölni, mert felsértheti a fogzománcot. Ezt a módszert inkább csak alkalmanként, óvatosan érdemes kipróbálni, és ha valakinek érzékeny a foga vagy ínye, inkább kérje ki fogorvosa véleményét.
Bőrradír
Bőrradírként is tökéletes: zúzott dióhéjat barna cukorral keverjünk össze és adjunk hozzá annyi vizet, hogy krémes állagú masszát kapjunk. Ezzel nem csak az elhalt hámsejtektől szabadulhatunk meg, hanem csökkenthetjük a ráncokat, fiatalíthatjuk a bőrt.
Használat lépésről lépésre:
-
Finomra őrölt dióhéjport keverj össze barna cukorral.
-
Adj hozzá 1–2 kanál növényi olajat (olíva, mandula, kókusz) és egy kevés vizet.
-
Körkörös mozdulatokkal, gyengéden masszírozd át vele az arcot vagy a testet.
-
Langyos vízzel öblítsd le, majd használj hidratáló krémet.
A bőr simább, puhább tapintású lesz, és a vérkeringés is élénkül. Az arcra mindig finomabb őrlésű dióhéjpor kerüljön, a durvább szemcse inkább a testre (sarok, könyök, térd).
Folyékony szappanba
Ha a megszokott és jól bevált folyékony szappanunkba őrölt dióhéjat keverünk, kiválóan eltávolítja az arcról a sminket, a szennyeződéseket és segít megtisztítani a pórusokat is.
Ehhez elég 1–2 evőkanál nagyon finomra őrölt dióhéjport belekeverni egy pumpás szappan adagjába. Használat előtt érdemes kicsit felrázni az üveget, hogy a szemcsék egyenletesen eloszoljanak. Különösen zsíros, problémás bőrűek szeretik, de érzékeny bőr esetén mindenképpen érdemes először kis területen kipróbálni.
Bármelyik módszert is alkalmazzuk, egy dologra kell figyelni, hogy a dióhéjpor ne kerüljön a szembe!
Ez fontos szabály, hiszen az apró szemcsék könnyen felhorzsolják a szem környékét, és erős irritációt okozhatnak.
Nem csak a házi patikában kincs – környezetbarát felhasználások
A dióhéj nemcsak szépségápolásra és népi gyógyászati célokra jó, hanem a háztartásban és a kertben is hasznát vehetjük.
1. Kerti talajtakaró, mulcs
A megtört héjakat szárítás után a virágágyásokba, bokrok tövéhez szórhatjuk. Lassabban bomlanak le, mint a fűnyesedék vagy a levelek, ezért hosszabb ideig védik a talajt a kiszáradástól, és segítenek visszaszorítani a gyomokat.
2. Tűzgyújtó, kazánba, kandallóba
A teljesen száraz dióhéj remekül ég, sokan használják begyújtáshoz a kazánban vagy kandallóban. Apró mennyiségben, fa mellé téve nagyon jól lángra kap, és hőt is ad.
3. Kézműves, dekorációs alapanyag
A félbe tört, szép héjakat karácsonyi díszekhez, adventi koszorúra, ajtódíszre is felhasználhatjuk. Egy kis arany vagy ezüst festékkel átfújva kifejezetten elegáns, természetes dekoráció válik belőle.
Hogyan tároljuk a dióhéjat?
Ha szeretnénk egész évben használni, érdemes rendszerezetten gyűjteni:
-
a megtisztított, üres héjakat terítsük szét egy tálcán, hagyjuk teljesen megszáradni
-
ezután vászonzsákban vagy papírzacskóban tároljuk, száraz, hűvös helyen
-
ha őrölni szeretnénk, ezt mindig csak közvetlenül felhasználás előtt tegyük, így jobban megőrzi az illatát és tisztább marad
Mikor legyünk óvatosak?
Bár a dióhéj általában biztonságosnak számít, van néhány eset, amikor körültekintés szükséges:
-
Dióallergia esetén nem ajánlott sem belsőleg (tea), sem külsőleg (bőrradír, hajöblítő) használni.
-
Érzékeny bőrűeknél a túl durva szemcsék irritációt, kipirosodást okozhatnak.
-
A népi gyógyászati alkalmazások – például cukorbetegségre, csonterősítésre – kiegészítő lehetőségek, nem pedig hivatalos, bizonyított orvosi terápiák. Komoly betegség esetén mindig az orvos útmutatása az elsődleges.
Miért ne dobjuk ki többé?
Ha végiggondoljuk mindezt, egy marék dióhéj már egészen másképp néz ki:
-
lehet belőle tea,
-
bőrradír és hajápoló,
-
fogtisztító por,
-
kerti mulcs vagy tűzgyújtó,
-
sőt, akár karácsonyi dekoráció is.
Egy olyan alapanyag, amely szinte minden háztartásban keletkezik ősszel, mégis legtöbbször a kukában végzi. Ha egy kicsit visszatanulunk a régi praktikákból, nemcsak spórolhatunk, hanem csökkenthetjük a hulladék mennyiségét is – és közben egy sor érdekes, természetes megoldást próbálhatunk ki a saját bőrünkön, hajunkon, otthonunkban.
Szerző: tudasfaja.com
