Kilencvenöt éves korában elhunyt Mohácsi Ferenc, a magyar sporttörténelem egyik kiemelkedő alakja, az 1956-os melbourne-i olimpia bronzérmes kenusa.
A család közleménye szerint az olimpiai érmes sportoló elhunyt, és a Magyar Olimpiai Bizottság saját halottjának tekinti a legendás sportolót. Mohácsi Ferenc életútja és pályafutása maradandó nyomot hagyott a magyar sportéletben.
Mohácsi Ferenc sportpályafutása a labdarúgásban indult, ahol tehetségét egészen az ifjúsági válogatottságig vitte. Azonban nem maradt meg a futball világában: tehetsége és kíváncsisága más sportágakban is megmutatkozott. Bokszra váltott, majd kajak-kenu sportágban találta meg igazán a hivatását.
1948-ban már a válogatott tagjaként szerepelt, és hamarosan a kajak-kenu világában is elismert versenyzővé vált. Sokoldalúságát az is bizonyítja, hogy 1949 és 1955 között a síválogatott keretében is szerepelt, miközben kajak-kenuban is eredményeket ért el.
Az 1956-os olimpia: Bronzérem a melbourne-i játékokon
Mohácsi Ferenc és Wieland Károly a 1956-os melbourne-i olimpián kiemelkedő teljesítményt nyújtottak. A férfi kenu kettes 1000 méteres számában bronzérmet szereztek, amely nagy mérföldkő volt Mohácsi pályafutásában. Ez az eredmény nemcsak a magyar sport számára jelentett nagy büszkeséget, hanem Mohácsi Ferenc neve is örökre beíródott az olimpiai történelembe.
A melbourne-i olimpia után Mohácsi Ferenc visszavonult a kajak-kenutól, de a sportot sosem hagyta el teljesen. A sport iránti elhivatottsága továbbra is megmaradt, és új kihívásokkal találkozott.
Sportpisztollyal is versenyzett, majd a motorcsónaksportban ért el újabb sikereket. 1959-ben országos bajnoki címet nyert a 250 köbcentis siklóhajók kategóriájában, ami további bizonyíték arra, hogy tehetsége és sport iránti szenvedélye széleskörű volt.
Mohácsi Ferenc nevét nemcsak a vízi sportokban, hanem a búvársport történetében is emlegethetjük. Ő volt az egyik alapítója a Magyar Könnyűbúvársport Szövetségnek, és jelentős szerepet játszott a sportág nemzetközi színtéren való elterjesztésében is. A Búvár Világszövetség végrehajtó bizottsági tagjaként és nemzetközi versenyellenőrként is aktívan hozzájárult a búvársport fejlődéséhez.
Mohácsi Ferenc műszerész végzettségét követően 1966-ban a Testnevelési Egyetemen tanári diplomát szerzett, és így a sportok iránti elkötelezettsége nemcsak a versenyzői pályafutásban, hanem az oktatásban is megmutatkozott. Életműve és tudása tovább él a magyar sportéletben, és számos sportoló számára példaként szolgálhatott.
Mohácsi Ferenc pályafutása és élete maradandó nyomot hagyott a magyar sportban. Az 1956-os olimpiai bronzérem és a sport iránti elhivatottsága mindenkor emlékeztet minket arra, hogy a kitartás és a sokoldalúság mindig eredményre vezet.
A Magyar Olimpiai Bizottság és a sportvilág most tisztelettel adózik Mohácsi Ferenc emlékének, aki egy egész korszak sportolója volt, és az elkövetkező évtizedekben is példaként szolgál a következő generáció számára.
Nyugodjon békében!
