Új szakaszba lépett a koronavírus-járvány idején végrehajtott, évek óta vitatott magyarországi lélegeztetőgép-beszerzések ügye. Orbán Anita külügyminiszter 2026. augusztus 25-én a Külügyminisztérium nevében feljelentést tett a Legfőbb Ügyészségen a 2020 tavaszán, Szijjártó Péter minisztersége alatt lebonyolított, mintegy 300 milliárd forint értékű Covid-beszerzések miatt. A tárca szerint az átvilágítás során előkerült információk felvetik a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és más bűncselekmények gyanúját – írja az Index.
Magyar Péter miniszterelnök röviddel a bejelentés után közösségi oldalán reagált. A kormányfő politikai megfogalmazásában az ügyet a „Szijjártó Péter köréhez köthető” lélegeztetőgép-ügyként említette, és azt írta, hogy a feljelentés újabb lépés a magyar emberek vagyonának visszaszerzését célzó folyamatban.
Az átvilágítás során 88 gigabájtnyi, összesen mintegy 130 ezer fájlt sikerült informatikai módszerekkel visszaállítani, miközben a minisztériumban eredetileg rendelkezésre álló dokumentáció hiányos volt. Orbán Anita szerint a feltárt anyagok mennyiségi túlbeszerzésre és jelentős árkülönbségekre utalnak. Hat vállalkozás esetében a NAV-nál rendelkezésre álló eredeti gyártói számlák és a magyar állam által a viszonteladóknak fizetett összegek között 13,48 milliárd forintos különbséget azonosítottak.
Fontos azonban már az elején rögzíteni: a 300 milliárd forint a vizsgált beszerzések nagyságrendje, nem pedig már jogerősen megállapított kárösszeg. A feljelentés pedig önmagában nem jelenti azt, hogy bárki bűncselekményt követett el. A további büntetőeljárás feladata annak megállapítása, történt-e jogsértés, keletkezett-e vagyoni hátrány, és ha igen, pontosan mekkora, illetve kit vagy kiket terhelhet büntetőjogi felelősség.
Orbán Anita: ez az átvilágítás első feljelentése
A külügyminiszter kedden jelentette be, hogy a tárcánál folyó átvilágítás eredményeként elkészült az első feljelentés. A beadványt a Legfőbb Ügyészséghez nyújtották be.
Az ügy középpontjában a 2020 márciusában és áprilisában, a koronavírus-járvány első hullámának idején lebonyolított beszerzések állnak. A rendkívüli járványhelyzetben a vásárlásokat közbeszerzés alóli kivételként kezelték. A Külügyminisztérium jelenlegi vezetése szerint azonban az utólag feltárt információk olyan kérdéseket vetnek fel, amelyeket már nem elegendő belső minisztériumi vizsgálattal tisztázni.
Orbán Anita szerint a mostani feljelentés csak az első az átvilágítás alapján. A miniszter jelezte, hogy a vizsgálat előrehaladtával további ügyekben is sor kerülhet hasonló lépésre.
Ez különösen jelentőssé teszi a mostani bejelentést: nem egyszerűen egy régi szerződés újraértékeléséről van szó, hanem egy szélesebb körű állami átvilágítás első büntetőjogi következményéről.
Már júniusban elrendelték a teljes felülvizsgálatot
A mostani esemény nem előzmény nélkül történt. A Magyar Péter vezette kormány 2026. június 5-én jelentette be, hogy felülvizsgálják a koronavírus első hullámában végrehajtott lélegeztetőgép-beszerzéseket.
A kormány akkori indoklása szerint nem volt világos, miért volt szükség nagyságrendileg 17 ezer készülék megvásárlására közel 300 milliárd forintért, amikor a rendelkezésre álló szakmai kapacitások jóval kevesebb beteg egyidejű intenzív lélegeztetését tették lehetővé. A vizsgálatot Orbán Anita külügyminiszterre bízták.
A kormányzati felülvizsgálat céljaként akkor a teljes szerződéses és dokumentációs háttér feltárását, a vásárlások mennyiségének indokoltságát és az államot terhelő pénzügyi kötelezettségek áttekintését jelölték meg.
Közel három hónappal később ennek az átvilágításnak lett az első konkrét következménye a Legfőbb Ügyészségnek tett feljelentés.
Hiányos dokumentációval kezdődött az átvilágítás
Orbán Anita beszámolójának egyik legfigyelemreméltóbb része a minisztériumi dokumentumokra vonatkozott.
A külügyminiszter szerint amikor megkezdték a 2020-as beszerzések feltárását, a dokumentáció csak hiányosan állt rendelkezésre. Ugyanakkor az elektronikus állományok egy részét informatikai módszerekkel sikerült helyreállítani.
A visszaállított adatok mennyisége rendkívül nagy:
88 gigabájtnyi adat és körülbelül 130 ezer fájl került elő.
A külügyminiszter azt mondta, ezek segítségével a vizsgálók lényegesen teljesebb képet kaptak a hat évvel korábban történtekről.
A dokumentumok tartalmának teljes köre egyelőre nem nyilvános. Orbán Anita ugyanakkor közölte, hogy javaslatot fog tenni arra is, mely iratokat lehet a későbbiekben nyilvánosságra hozni.
16 853 lélegeztetőgépet vett a külügyi tárca
A mostani átvilágításból ismertté vált pontosított adatok szerint a Külgazdasági és Külügyminisztérium 2020 tavaszán 16 853 lélegeztetőgépet szerzett be.
A járványhoz kapcsolódóan Magyarország összesen 19 002 lélegeztetőgépet vásárolt, vagyis az összes készülék döntő részét a külügyi tárca szerezte be. A KKM ezen túl védőfelszereléseket, PCR-teszteket és gyógyszereket is vásárolt.
A lélegeztetőgépek száma azért vált már 2020-ban is komoly vita tárgyává, mert lényegesen meghaladta a korábban rendelkezésre álló magyar intenzív ellátási kapacitást.
Orbán Anita most azt mondta, az utólag nyilvánosságra került adatok alapján nagyjából 800–2000 beteg egyidejű intenzív ellátására lehetett megfelelő személyi és technikai kapacitás Magyarországon. Egy invazív lélegeztetőgép használatához ugyanis nem elegendő maga a berendezés: intenzív terápiás orvos, szakápoló, megfelelő oxigénellátás és intenzív ágy is szükséges.
Ez a mostani átvilágítás egyik kulcskérdése: indokolható volt-e a közel 17 ezer készülék megvásárlása, ha a rendszer személyi kapacitása ennek csak töredékét tudta volna egyszerre működtetni.
A járvány csúcsán is csak mintegy 2500 került a kórházakba
A külügyminiszter közlése szerint még a koronavírus-járvány legsúlyosabb időszakában is mindössze mintegy 2500, a KKM által beszerzett készülék jutott el a kórházakhoz, miközben a készlet döntő része tartósan raktárban maradt.
A kormány júniusi felülvizsgálati tájékoztatója is arról írt, hogy több mint tízezer készülék bontatlanul állt a raktárakban.
A 24.hu augusztus 25-i összefoglalója szerint legalább 12 ezer készülék még 2026 júniusában is raktárban volt.
Ez azért fontos, mert a beszerzés gazdasági megítélésében nemcsak a vásárlási ár lehet releváns. A tárolás, őrzés, karbantartás, esetleges szállítás és későbbi hasznosítás szintén további állami költségekkel járhat.
Milliárdos különbséget találtak a számlák között
Az átvilágítás egyik legsúlyosabb állítása az árkülönbségekkel kapcsolatos.
Orbán Anita közlése szerint a NAV vámkezeléskor rendelkezésére álló eredeti gyártói számlákon szereplő összegek alacsonyabbak voltak, mint amennyit a Külgazdasági és Külügyminisztérium a magyar viszonteladóknak fizetett.
Hat vállalkozás esetében ezt tételesen is összevetették.
A tárca szerint az így kimutatott különbözet összesen:
13,48 milliárd forint.
Egyetlen szerződésnél, a Proconcept Kft. esetében 16 millió eurós, az akkori számítás szerint körülbelül 5,8 milliárd forintos különbségről számolt be a külügyminiszter.
Ezek az adatok az átvilágítás megállapításai. A további hatósági vizsgálatnak kell majd megállapítania, hogy az árkülönbségek milyen okból alakultak ki, gazdaságilag indokolhatók voltak-e, illetve felmerül-e velük összefüggésben büntetőjogi felelősség.
Nem minden árkülönbség jelent automatikusan bűncselekményt
Ez az ügy egyik fontos jogi pontja.
Egy gyártói ár és egy viszonteladói szerződéses ár közötti különbség önmagában még nem bizonyít jogsértést. Egy közvetítői árban megjelenhet szállítás, finanszírozási kockázat, vámügyintézés, logisztika, garancia, sürgősségi felár és más költség is.
A kérdés ezért nem pusztán az lesz, hogy volt-e árrés, hanem az, hogy annak nagysága és körülményei gazdaságilag indokolhatók voltak-e, valamint hogy az állami döntéshozók megfelelően jártak-e el a közpénz kezelésekor.
Éppen ezért lényeges a mostani feljelentés jogi megfogalmazása is: a Külügyminisztérium szerint a feltárt adatok a hűtlen kezelés gyanúját vetik fel. Ez még nem bírósági megállapítás és nem jogerős ítélet.
Mit jelent a hűtlen kezelés gyanúja?
A hűtlen kezelés lényege a magyar büntetőjogban az, hogy valaki a kezelésére bízott idegen vagyon kezelésével kapcsolatos kötelezettségét megszegve vagyoni hátrányt okoz.
A rendőrség korábbi jogértelmezése szerint a hűtlen kezeléshez nem elegendő egyszerűen azt megállapítani, hogy egy gazdasági döntés utólag rossznak bizonyult. Vizsgálni kell a konkrét vagyonkezelési kötelezettséget, annak megszegését, a keletkezett vagyoni hátrányt és az elkövető szándékosságát is.
Ez a mostani ügyben is alapvető lesz.
A minisztériumi átvilágítás feladata az információk összegyűjtése volt. A büntetőeljárásban azonban bizonyítani kellene azt is, hogy történt konkrét kötelezettségszegés, ebből vagyoni hátrány keletkezett, és az érintett döntéshozó tudata ezt átfogta.
A 300 milliárd nem azonos a feltételezett kárral
A hírekben könnyen összemosódhat két szám, pedig közöttük nagyon fontos különbség van.
A körülbelül 300 milliárd forint a vizsgált 2020-as beszerzések értéke.
Ez nem azt jelenti, hogy a Külügyminisztérium már 300 milliárd forintos kárt állapított meg.
A jelenlegi bejelentésből konkrétan számszerűsíthető egyik tétel az a 13,48 milliárd forintos árkülönbség, amelyet hat vállalkozásnál az eredeti gyártói számlák és a magyar viszonteladóknak fizetett összegek összevetése alapján mutattak ki.
Hogy ebből büntetőjogi értelemben mekkora vagyoni hátrány állapítható meg – ha egyáltalán megállapítható –, azt már nem a politikai kommunikáció, hanem a hatósági eljárás és végső soron szükség esetén a bíróság döntheti el.
Ezért félrevezető lenne úgy fogalmazni, hogy „300 milliárd forintot elloptak”. Ilyen jogerős megállapítás jelenleg nincs.
A korábbi felső vezetés felelősségét vizsgálnák
Orbán Anita külön hangsúlyozta, hogy a minisztériumi átvilágítás alapján nem az operatív szinten dolgozó munkatársaknál merült fel elsősorban a felelősség gyanúja.
A tárca jelenlegi vezetése szerint a vizsgálat inkább az akkori felső vezetés döntéseire irányította a figyelmet. A külügyminiszter úgy fogalmazott, hogy a feltárt információk a minisztérium korábbi felső vezetésének felelősségét is felvetik, az esetleges károsult pedig az államháztartás lehet.
A beszerzések idején a Külgazdasági és Külügyminisztériumot Szijjártó Péter vezette.
Ez ugyanakkor továbbra sem jelenti azt, hogy a volt miniszter személyes büntetőjogi felelősségét már megállapították volna. A feljelentés alapján induló esetleges nyomozás egyik feladata éppen annak tisztázása lehet, kik hozták az egyes döntéseket, milyen információk álltak rendelkezésükre, és milyen felelősségi lánc működött a beszerzések idején.
Magyar Péter is megszólalt
Magyar Péter miniszterelnök a feljelentés hírére Facebook-bejegyzésben reagált. Az ügyet politikailag élesen minősítette, és a történteket a korábbi kormányzat működésének átvilágításával kapcsolta össze.
A kormányfő szerint a feljelentés „újabb lépés” a magyar emberek vagyonának visszaszerzésében.
Magyar Péter kormánya már hivatalba lépése után több területen is átvilágításokat rendelt el. Június végén a miniszterelnök az Országgyűlésben külön is megemlítette a lélegeztetőgép-beszerzések vizsgálatát a kormány folyamatban lévő ellenőrzései között.
A mostani ügy így nemcsak büntetőjogi, hanem komoly politikai jelentőséggel is bírhat.
A NAV-ot és az Operatív Törzset is megkereshetik
A feljelentés nem kizárólag a Külügyminisztérium irataira épülhet.
Orbán Anita azt indítványozta, hogy a nyomozóhatóság más, a 2020-as beszerzésekben érintett állami szerveket is keressen meg. A miniszter ezek között említette a NAV-ot, az Operatív Törzset, valamint a korábban az egészségügyért felelős belügyi tárcát.
Ennek azért lehet jelentősége, mert a különböző szerveknél fennmaradt dokumentumok összevetéséből rekonstruálható lehet a teljes döntési folyamat.
A NAV-nál például a vámkezeléshez kapcsolódó gyártói számlák maradhattak fenn, míg más szerveknél az egészségügyi igényekről, kapacitásszámításokról vagy beszerzési döntésekről lehetnek iratok.
A gépek száma már 2020-ban vitát váltott ki
A lélegeztetőgép-beszerzések nem most először kerültek a figyelem középpontjába.
Már 2020 nyarán több sajtóorgánum számolt be arról, hogy a külügyi tárca által megvásárolt berendezések átlagos ára magasabbnak tűnt más magyar állami beszerzésekénél. Egy akkori összevetés szerint a KKM által vásárolt gépek átlagára közel 20 millió forint körül alakult, míg az Állami Egészségügyi Ellátó Központ más beszerzéseknél ennél lényegesen alacsonyabb átlagáron jutott készülékekhez.
Az Országgyűlésben is többször kérdezték a kormányt az ügyben. Egy 2020 szeptemberében benyújtott parlamenti kérdés például már akkor a körülbelül 300 milliárdos összértéket és egy 6258 készülékből álló nagy beszerzést emelt ki.
Vagyis a mostani átvilágítás több olyan kérdésre is visszatér, amelyeket már hat évvel ezelőtt felvetettek.
A járványhelyzet rendkívüli körülmény volt
Az ügy megítélésénél ugyanakkor a 2020 tavaszi körülményeket sem lehet figyelmen kívül hagyni.
A koronavírus első hullámának kezdetén világszerte óriási verseny alakult ki az egészségügyi eszközökért. Számos ország próbált rövid időn belül maszkokat, védőruhákat, teszteket és lélegeztetőgépeket beszerezni, miközben a nemzetközi ellátási láncok is komoly nyomás alatt álltak.
A magyar kormány akkor azzal indokolta a rendkívül nagy mennyiséget, hogy a legrosszabb járványügyi forgatókönyvre kell felkészülni, és nem fordulhat elő olyan helyzet, amikor egy beteg azért nem jut géphez, mert nincs elegendő készülék.
A jelenlegi kormány júniusi felülvizsgálati dokumentuma is elismeri, hogy a járvány valóban rendkívüli helyzetet teremtett és gyors döntésekre volt szükség, ugyanakkor álláspontja szerint ezeknek a döntéseknek utólag is ellenőrizhetőknek kell lenniük.
Ez a kettősség várhatóan a további vizsgálat egyik központi kérdése lesz: mi tekinthető a rendkívüli válsághelyzetben indokolt óvatosságnak, és hol kezdődhetett gazdaságilag indokolatlan döntéshozatal.
Nemcsak a darabszámot kell majd vizsgálni
Egy beszerzés jogszerűségének és gazdasági indokoltságának értékelése ennél összetettebb.
Vizsgálható többek között, hogyan választották ki a közvetítő vállalkozásokat, milyen ajánlatokat mérlegeltek, volt-e lehetőség más beszállítót választani, milyen sürgősséggel kellett a készülékeket leszállítani, milyen műszaki paramétereket követeltek meg, milyen fizetési feltételeket vállalt az állam, és pontosan kik hagyták jóvá az egyes szerződéseket.
Szintén fontos lehet, hogy a megvásárolt berendezésekből mennyi volt ténylegesen alkalmas intenzív lélegeztetésre, hány darabot helyeztek üzembe, mennyi maradt felhasználatlanul, és mi történt később a készletekkel.
A feljelentés után ezekből a kérdésekből több már büntetőeljárási bizonyítás tárgyává is válhat.
Mi történhet most?
A feljelentés megtétele csak az eljárás kezdete.
A hatóságoknak először értékelniük kell a beadványban szereplő adatokat és mellékleteket. Ennek alapján kerülhet sor a további eljárási lépésekre, tanúk meghallgatására, dokumentumok bekérésére, pénzügyi és informatikai adatok elemzésére, valamint szükség esetén szakértők bevonására.
Különösen jelentős lehet az 88 gigabájtnyi visszaállított adat és a 130 ezer fájl feldolgozása, illetve ezek összevetése más állami szerveknél fennmaradt dokumentumokkal.
A folyamat ezért akár hosszú ideig is eltarthat.
A legfontosabb kérdés az lesz, hogy az átvilágítás politikai és pénzügyi megállapításait büntetőjogi szempontból is alá lehet-e támasztani.
További feljelentések is követhetik
Orbán Anita közlése szerint a minisztériumi munka nem ért véget a mostani feljelentéssel.
Az átvilágítás tovább folytatódik, és a külügyminiszter már jelezte, hogy ennek előrehaladásával további feljelentések is várhatók.
Egyelőre nem ismert, hogy ezek pontosan mely szerződéseket, vállalkozásokat vagy döntéseket érinthetik.
Az viszont már most látható, hogy a 2020-as járványügyi beszerzések ügye hat év elteltével ismét a magyar belpolitika egyik meghatározó témájává válhat.
Három szám mutatja meg igazán az ügy nagyságrendjét
A jelenleg ismert adatokból három szám különösen figyelemreméltó.
Mintegy 300 milliárd forint: ekkora értékű 2020-as beszerzési csomagot érint a feljelentés.
16 853 lélegeztetőgép: ennyi készüléket szerzett be a Külgazdasági és Külügyminisztérium, miközben országosan összesen 19 002 gépet vásároltak.
13,48 milliárd forint: ekkora árkülönbséget azonosított a jelenlegi minisztériumi átvilágítás hat vállalkozás esetében a rendelkezésre álló gyártói számlák és a magyar viszonteladóknak kifizetett összegek között.
Ezek azonban különböző jelentésű számok. A 300 milliárd forint nem azonos a bizonyított kárral, a 13,48 milliárdos különbözet pedig önmagában még nem bizonyít bűncselekményt.
A következő időszak legfontosabb kérdése éppen az lesz, hogy a nyomozóhatóság milyen jogi és pénzügyi következtetésre jut az adatokból.
Magyar Péter szerint a közpénzek visszaszerzése a cél
A miniszterelnök reakciója arra utal, hogy a kormány politikailag is nagy jelentőséget tulajdonít az ügynek. Magyar Péter a feljelentést nem önálló ügyként, hanem a korábbi állami szerződések és közpénzköltések szélesebb átvilágításának részeként mutatta be.
Az, hogy ténylegesen lesz-e visszaszerezhető állami vagyon, csak később derülhet ki. Ehhez előbb meg kell állapítani, keletkezett-e jogilag igazolható vagyoni hátrány, kik felelhetnek érte, és fennállnak-e a vagyon visszakövetelésének feltételei.
Vagyis a politikai célkitűzés és a büntetőeljárás eredménye két külön kérdés.
Az ártatlanság vélelme minden érintettet megillet
Az ügy politikai súlya miatt különösen fontos ezt hangsúlyozni.
A Külügyminisztérium feljelentést tett, és a tárca átvilágítása bűncselekmények gyanúját vetette fel. Ez nem azonos vádemeléssel, és még kevésbé jogerős bírósági ítélettel.
A későbbi vizsgálatok során kell tisztázni, hogy a beszerzéseket előkészítő és jóváhagyó személyek milyen információk alapján döntöttek, a rendkívüli járványügyi helyzet mennyiben indokolta a választott eljárást és árakat, illetve kimutatható-e büntetőjogilag releváns vagyoni hátrány.
Szijjártó Péter vagy bármely más korábbi vezető személyes büntetőjogi felelőssége jelenleg nincs megállapítva.
A történet most kezdődhet igazán
Hat évvel a koronavírus-járvány első hulláma után tehát ismét a figyelem középpontjába kerültek azok a szerződések, amelyek révén Magyarország több tízezer lélegeztetőgépet és egyéb egészségügyi eszközöket szerzett be.
A különbség az, hogy most már nem pusztán sajtócikkek, parlamenti kérdések és politikai viták vannak az ügyben. A Külügyminisztérium hivatalos feljelentést tett a Legfőbb Ügyészségen, méghozzá saját belső átvilágításának eredményeire hivatkozva.
A vizsgálat szerint jelentős mennyiségi túlbeszerzés történhetett, több tízmilliárdos nagyságrendű árkülönbségek kerültek elő, a dokumentáció egy része hiányzott, miközben 88 gigabájtnyi adatot és mintegy 130 ezer fájlt sikerült visszaállítani. A beszerzett 16 853 külügyi lélegeztetőgépből a tárca szerint a járvány csúcsán is csak körülbelül 2500 jutott el kórházakhoz.
Most már a hatóságokon a sor.
A következő időszakban derülhet ki, indul-e és milyen terjedelemben folytatódik büntetőeljárás, mekkora vagyoni hátrány igazolható, kik hozták a vitatott döntéseket, és valóban van-e olyan közpénz, amelyet az állam később vissza tud szerezni.
